Nem javasolta a neves építészekből álló Fővárosi Tervtanács a csepeli Duna part beépítését. Egy építész szerint szárazdokkhoz hasonlít a tervezett lakópark, és az is lenne a legszerencsésebb, ha vízre bocsátanák, és leúszna a Fekete-tengerig. Mások a mohácsi vészhez hasonlították a beépítés következményeit. A lakók és a Fidesz-KDNP-frakció tiltakoznak, de a csepeli önkormányzat vezetése elkötelezte magát a Kis-Duna part magánosításában.

A csepeliek már több mint háromezer aláírást gyűjtöttek, autós felvonulást szerveztek, tiltakozó petíciókat írtak Tóth Mihály csepeli polgármesternek, hogy megóvják Csepel egyetlen összefüggő vízparti zöldövezetét. Követelik, hogy a Kis-Duna part maradjon a pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra vágyó csepelieké, az őshonos állat- és növényvilágé.

Az önkormányzat Fidesz - KDNP frakciója júniusban rendkívüli ülést hívatott össze, ahol a Kis-Duna partra új - ökológiai szemléletű - rendezési terv megalkotását, változtatási tilalom elrendelését és az egyre kuszábbá váló ingatlancserék kivizsgálását terjesztettük elő.
A kerületet vezető MSZP-SZDSZ azonban minden kezdeményezést meggátolt, s továbbra is a lakópark megépítését támogatta. Sőt a tiltakozó lakosokat és frakciónk tagjait maradinak, a csepeli fejlődés gátjának, "az építtető szerzett jogai megsértőjének" kiáltotta ki.

A Fővárosi Tervtanács tegnapi ülésén egyhangúlag kifogásolták a lakópark építészeti megoldását, aránytalanul intenzív beépítésnek, egysíkúnak, "közhely-építészetnek" nevezve a látványtervet. Volt, aki egyenesen így fogalmazott: "A hajó formájú épületsor olyan, mint egy szárazdokk. Az lenne a legszerencsésebb, ha vízre bocsátanák, azt' leúszna a Fekete-tengerig, s nem kellene foglalkozni vele."

A tervtanács azt tartotta a legmegdöbbentőbbnek, hogy a csepeli önkormányzat az ún. intézményi-zöld (IZ) besorolású területen engedélyezte 180 lakás megépítését úgy, hogy ezzel "egy intenzív beépítésű privatizált terület jönne létre, amely semmilyen közcélt sem szolgál". Schneller István volt főépítész szerint, a terv nem felel meg a jogaszályoknak: a lakások számához egyébként is elenyésző arányúra tervezett "kereskedelmi tevékenység" nem tekinthető közcélú intézménynek. Mások azt hangsúlyozták, hogy a lakópark megépítése precedenst teremt, s nem lesz megállás, egyre több fog megépülni, "szépen sorban, akár Mohácsig, s ez lesz az új mohácsi vész". Furcsállták, hogy a csepeli önkormányzat számára ez az egész egyáltalán érték lehet.

A Fővárosi Tervtanács úgy döntött, hogy nem javasolja az "IBIZA lakópart" megvalósítását, mert a Ráckevei - Soroksári - Duna-ágtól (RSD) tájidegen, a jogszabály szellemiségének nem felel meg, de elsődlegesen azért nem támogatja, mert nem kívánatos precedenst teremthet.

A Fidesz-KDNP frakció továbbra a lehető leghatározottabban ellenzi az "IBIZA lakópart" megépítését, egyben támogatja, és mindent megtesz azért, hogy a lakosság és az építészeti szakma által képviselt elképzelések valósuljanak meg. A csepeli Kis-Duna part a Gubacsi hídtól délre maradjon köztulajdonban; fejlesztése legyen egységes, ökológiai szemléletű és közcélú; feleljen meg a NATURA 2000 programnak.

Németh Szilárd
Fidesz-KDNP
frakcióvezető