Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda éjjel tartották e kérdésről azt a meghallgatást, amelyet az Európai Néppárt nevében Becsey Zsolt kezdeményezett. A kérdést a Parlament szocialista frakciója kilenc hónapon keresztül nem engedte vitára, és a meghallgatáson a címzett biztos, a spanyol Joaquín Almúnia nem vett részt, bár aznap délután az eurózóna helyzetének vitáján még a helyszínen volt. Helyette a külkapcsolatokért felelős Benita Ferrero-Waldner képviselte a Bizottságot.

Becsey Zsolt expozéjában emlékeztetett, hogy az uniós csatlakozáskor az állampolgárok joggal bízhattak abban: tagállam nem juthat csőd közeli helyzetbe, mert attól éppen a közösségi makrogazdasági koordinációs rendszer, a Szerződések, és a tagországok közös gondként kezelt gazdaságpolitikai egyeztetése megóvja.

Magyarország mégis csőd közeli helyzetbe került, és ennek árát kizárólag a magyarok fizetik meg. Ezért a brüsszeli Bizottságot is politikai felelősség terheli - mutatott rá Becsey Zsolt.
A Bizottság felügyeli ugyanis az uniós statisztikai hivatalt, az EUROSTAT-ot, valamint ellenőrzi a tagállami statisztikai hivatalok módszereit és adatait.

Almúnia biztos Magyarország és Görögország esetében éveken keresztül eltekintett a piac és a Nemzeti Bank pontos előrejelzéseitől, és azok helyett csak a kormány adataira támaszkodott. Nem zavarta az sem, hogy mind e közben Magyarországon jogellenesen eltávolították a Központi Statisztikai Hivatal elnökét.

Ezért történhetett meg - folytatta Becsey Zsolt -, hogy a magyar kormányzati makrogazdasági előrejelzések, valamint az azokat követő tényleges teljesítmények egyre távolabb kerültek egymástól. Mindez nemhogy Magyarország egészséges és robusztus fejlődését nem hozta - amint azt a Bizottság még 2006 májusában is jósolta -, hanem egy államcsőd közeli helyzetet kellett súlyos megszorításokkal kezelni. Elfogadhatatlan, hogy Almúnia biztos ezek után zavaros magyarázkodásba kezdett, miszerint egyes hiányokról nem tudott, mert nem volt szakmai egyeztetés - jelentette ki Becsey Zsolt az Európai Parlament vitájában.
Az Európai Unióban közös a felelősség a tagállamok gazdasági biztonságáért, és az adatok valódiságáért. Ennek letéteményese a brüsszeli Bizottság, ami az EUROSTAT-ot is felügyeli. A Bizottságot pedig az Európai Parlament hagyja jóvá.

2004 óta a görög és a magyar anomáliák e rendszer súlyos hiányosságaira mutatnak. Mindkét tagállamban választásokat is befolyásoló gazdaságpolitikai és adatmágia folyt - fogalmazott Becsey Zsolt. Emiatt nemcsak súlyos korrekciókkal kell fizetni, hanem mindez aláássa a közös uniós intézmények hitelét is, amint azt a magyarországi Eurobarometer-felmérések is mutatják.

Ezt erősítette, amikor kiderült: a magyar miniszterelnök telefonhívásokat intézett Almúniához, és adatszolgáltatási trükkök százait hajtotta végre. Súlyos politikai összejátszásra derült fény. Becsey Zsolt az Európai Parlament vitája legnagyobb kihívásának azt nevezte, hogy a jövőben a választások előtt ilyen helyzet még véletlenül se állhasson elő, és erről mindenki meg lehessen győződve, álljon helyre az Európai Unió iránti bizalom.

A magyar néppárti euroképviselőnek a Bizottság nevében Joaquín Almúnia helyett választ felolvasó Benita Ferrero-Waldner kiemelte: többszörös ellenőrzési mechanizmust alkalmaznak, de az EUROSTAT a tagállamoknak csak a metodológiáját ellenőrzi, nem a szolgáltatott adatokat magukat.

A vitában még a szocialista vezérszónok, a holland Ieke van den Burgh is elismerte a Becsey Zsolt által megvilágított probléma létét, és kérte, hogy az új, magas szintű statisztikai csoportok felállításához a Parlament is nyújtson segítséget a Bizottságnak és a Tanácsnak. Az Európai Néppártból felszólaló Othmar Karas osztrák euroképviselő pedig azt kérte a Bizottságtól, hogy ne csak a kormányoktól, hanem a nemzeti bankoktól, valamint az Európai Központi Banktól is kérjenek be a tagállamokra vonatkozó gazdasági adatokat.

fidesz.hu