Barsiné Pataky Etelka jelentése a közlekedési fehér könyv felülvizsgálatáról a következő 5 év közlekedési alapdokumentuma, amelynek megtárgyalásában az unió intézményei és szakmai szervezetei mellett Barsiné Pataky Etelka kezdeményezésére a tagállamok nemzeti parlamentjei is részt vettek.

Az uniós közlekedéspolitika nyilvánvaló eredményeit elismeri a jelentés, ugyanakkor több területen tartja szükségesnek kritika megfogalmazását.

A tapasztalatok szerint a közlekedéspolitika gyenge pontja a szabályozás alkalmazásában van. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a késedelmeket, az elmaradt eredményeket valamennyi résztvevő, azaz az Unió, a tagállamok vagy akár a régiók szorosabb együttműködésével lehet orvosolni. Ez eddig még nem valósult meg.

A korábbinál reálisabban kell gondolnunk a közlekedésre. Bár a vasútnak kiemelt szerepe van az európai közlekedésben, mégis irreálisak voltak a kizárólag a vasutat fejlesztésére vonatkozó korábbi elképzelések, hiszen eközben például a fapados légitársaságokkal a légiközlekedés meglepetésszerű fejlődése ment végbe.

Fel kell ismerni, hogy a közlekedés egy szolgáltatás, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdasági növekedésben, és így a társadalmi jólétben is. Az emberek nyilvánvalóan közlekedni akarnak, és a mobilitás nem korlátozható, hanem elő kell segíteni. Külön kihívás a városi közlekedés, amely ugyan nem közösségi szabályozás alá esik, de a jelentés javasolja, hogy vizsgáljuk meg a jó és rossz példákat, és adjunk ajánlásokat. Az Unió lakosságának nagyobbik része ugyanis városokban él, és naponta szembesül a városi közlekedés összes problémájával.

A jelentés szerint a meglévő kapacitásokat önmagukban vagy integráltan optimálisabban kell kihasználni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymás rovására fejlesszük a közlekedési ágakat.

A meglévő infrastruktúrát ki kell használni, és elengedhetetlen a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés egymással összehangolt fejlesztése és finanszírozása. Ehhez politikai akaratra van szükség. Például naponta találkozunk a repülőterek elégtelen kapacitásával. A vasút tekintetében nem elég, hogy egyes gyorsvasút-szakaszokat átadnak. Végre átfogó fejlesztésbe kell kezdeni a Transz-európai hálózatokon, hogy a növekvő közlekedési igényeknek eleget tegyenek.

Az unió bővítésével megváltozott körülményeket fel kell ismerni. Ezeket országonként ki kell elemezni, és figyelembe kell venni minden tagállami sajátosságot az európai hálózatok fejlesztésénél. Fontos, hogy itt is közös felelőssége van az Unió intézményeinek és a tagállamoknak, hogy a kohéziót biztosító pénzügyi alapokat teljes mértékben kihasználjuk.

A klímaváltozással egyre inkább szembe kell néznünk, és ezen belül a közlekedés szerepével is. A kihívás most került igazán középpontba, és napjainkban indul az a szabályozási folyamat, amellyel a közlekedéspolitika reagál a kérdésre.

A hagyományos intézkedések lassan elérik a hatékonyságuk korlátait, ezért ki kell használnunk az intelligens közlekedési rendszerekben rejlő lehetőségeket. Az ipart helyzetbe kell hozni, hogy az innováció terén erősödjön Európa. Ma még súlyos hátrányban vagyunk az új fejlesztésekben.

Kevés, ha Európa egyedül próbál választ adni az új kihívásokra, a globális partnereket is be kell vonni az új megoldások kidolgozásába.

A félidős felülvizsgálat után sor kell kerüljön az európai közlekedéspolitika folyamatos megújítására, az új kihívásokhoz való hozzáigazításra, mert különben a zsúfoltság, a környezetre gyakorolt nyomás, a társadalmi fenntarthatóság problémái súlyos akadályt jelentenek Európa gazdasági növekedése és jóléte számára.

fidesz.hu