Az Európai Bizottság helyettes vezetője a két ország között az elmúlt időszakban kiéleződött feszültségre utalva a kétoldalú viszonyt problematikusnak nevezte.

A lengyelek - mint fogalmazott - még most sem tudtak megszabadulni a múlt traumáitól. Ezzel magyarázta azt, hogy az elüldözött németek egyes szervezeteinek kárpótlási követeléseit Lengyelországban komolyan veszik, holott ezek a követelések Németországban már nem képezik politikai viták tárgyát. A német kitelepítettekkel, illetve elüldözöttekkel kapcsolatban Varsóval szemben korábban támasztott kártérítési igényekről már az előző kancellár, Gerhard Schröder hivatalosan lemondott, s ezt a lemondást a jelenlegi kormány, az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata koalíció is egyértelműen megerősítette.

Mindennek ellenére Günter Verheugen azt ajánlotta a német kormánynak, hogy tanúsítson az eddiginél is nagyobb érzékenységet a keleti szomszédjához fűződő viszonyban.

Az Európai Bizottság vezető politikusa ismételten síkraszállt Törökország európai uniós csatlakozása mellett.

Verheugen - aki egyben a testület ipari biztosa is - aggodalmának adott ugyan hangot a jelenlegi törökországi belpolitikai helyzet miatt, mégis úgy vélekedett: amennyiben Törökország előtt elzárják a teljes tagsághoz vezető utat, arra Ankara részéről minden bizonnyal "fundamentalista reakció" lesz a válasz, "a fundamentalista iszlám akkor kap majd igazi esélyt." Ebből kiindulva Európa biztonsága szempontjából is rendkívül fontos Törökország csatlakozása.

MTI - fidesz.hu