A nagy meleg és a hőségriadó nincs kapcsolatban az ózonlyukkal - mondta Tóth Zoltán csillagász-meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A magas ultraibolya sugárzások viszont igen, ráadásul egy általános ózoncsökkenés is tapasztalható évek óta, főleg a mérsékelt égövi területek fölött. Viszont az ózonlyuk a Déli-sark fölött van, így annak közvetlen hatása nincs ránk. - A Déli-sark fölött jelenik meg, mindig az ottani kora tavasszal. Érdekes módon pont most ősszel volt a legnagyobb területű. Nálunk ennek nincs hatása. Az általános légkörben tapasztalható ózoncsökkenés az, amely nálunk fontos dolog.

A legjobb persze az lenne, ha regenerálódna az ózonréteg és beforrna az ózonlyuk, amire meg is van az esély. Az ózonrétegben ugyanis kedvező folyamatok indultak meg, mióta több egyezmény, így az 1987-es montreáli is kimondta az ózonkárosító freongázok használatának betiltását. Bár még vannak régi hűtőszekrények, klímaberendezések, amelyben megtalálhatók ezek a vegyi anyagok, ám a csökkentésükkel és az egyezmény betartásával biztosan van rá remény, hogy beforr az ózonlyuk. - Azoknak az intézkedéseknek, amelynek során a fejlett országokban teljesen beszüntették, a fejlődő országokban pedig erősen korlátozták az ózonkárosító anyagok felhasználását, most már látszik valamilyen eredménye, mert az általános ózoncsökkenés megállt, és az ózonhiányok kicsit már kisebbek, mint mondjuk a 90-es évek közepén voltak. Ez jelen pillanatban az emberiség összefogásának szinte az egyetlen sikertörténete. A korábbi előrejelzések azt mondták, hogy 2010 környékére látszani fog az egyezmény hatása.

Becslések szerint bolygónk védőpajzsa, az ózonréteg, amely megvéd minket az ultraibolya sugárzás ellen, 2080 és 2100 körül újra az eredeti lehet, vagy legalábbis elérheti az 1980 előtti szintet.

radio.hu - fidesz.hu