Ismert, a köztársasági elnök július elején visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek. A jogszabály szerint az állami vagyon felett nemzeti vagyongazdálkodási tanács gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Megalakulna a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és megszűnne az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet. A vagyongazdálkodási tanács tagjait a miniszterelnök nevezné ki hat évre.
Sólyom László megítélése szerint azonban a tanács olyan hatáskörhöz jutna, amely a mindenkori kormány felelősségéhez tartozik. Emellett kifogásolta, hogy a tagokat hat évre, egy kormányzati ciklust meghaladó időre neveznék ki, és tisztségükből csak alkalmatlanság vagy kötelezettségszegés esetén lehetne őket elmozdítani.
Az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy újratárgyalja a törvényjavaslatot. Miután a képviselők nem kötelesek elfogadni az államfő véleményét, akár mindenféle változtatás nélkül szavazhatnak újra a tervezetről. Erre jó az esély, mivel Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a kormány valójában nem érti, hogy mi indokolta Sólyom László döntését. Nem látják ugyanis, hogy miért baj az, ha szerintük a stabilitás céljával a négyéves parlamenti ciklusnál hosszabb időre szól a kinevezés. Hat évig tart a megbízatása például a Magyar Vasúti Hivatal elnökének, a Nemzeti Földalap, illetve a Magyar Energiahivatal vezetőjének is. Mindezekkel együtt a szóvivő szerint a kormány megfontolja a köztársasági elnök érveit. Időközben ráadásul június 30-án lejárt ÁPV Zrt. igazgatóságának a mandátuma.
A szervezetben ugyanakkor továbbra is folyik a háttérmunka, a döntések előkészítése, csak az igazgatóság nem ülésezik. Ezért a vezetőségi hatáskörbe tartozó döntések nem születnek meg.
A vagyontörvény egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén is kapott kritikákat. A szakszervezetek érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért szeretné, ha már szeptemberben életbe lépne a törvény. Szerintük ez kapkodásra vall.
A munkavállalói oldal legnagyobb problémája azonban az, hogy a javaslatból teljes egészében kimaradt a dolgozók kedvezményes tulajdonszerzésének lehetősége. Az eddigi szabályozás szerint egy állami vállalat privatizálásakor kötelező volt felajánlani az érintett dolgozóknak a vásárlás jogát. A szakszervezeteket nem nyugtatta meg a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának válasza sem, amely szerint azért nincs szükség erre a passzusra, mert már lezárult a tömeges privatizáció időszaka. A munkavállalói oldal szóvivője példaként felhozta a huszonhárom Volán társaság több tízezer dolgozóját, akik adott esetben a jövőben már nem élhetnének a kedvezményes vásárlás jogával.
A szakszervezetek ezenkívül kifogásolták, hogy a javaslat szerint a regionális vízművek nem kerültek fel a tartósan állami tulajdonban maradó társaságokat tartalmazó listára. Így a jövőben nem lesz akadálya a privatizálásuknak. A vízművek ötven plusz egy szavazatos állami részesedésének értékesítését a Fidesz is elfogadhatatlannak tartja. A legnagyobb ellenzéki párt felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális vízművek kezelik az ország vízkészletének felét. Eladásuk tovább növelné az emberek kiszolgáltatottságát, mivel a mindenkori kormánynak csökkenne a befolyása a vízdíjak megszabására. A Fidesz azzal sem ért egyet, hogy a koalíció eladhatóvá teszi a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Budapest Airport maradék huszonöt százalékos állami részvényhányadát is. A párt szerint a kormány privatizációs gyakorlata csődöt mondott. Az elmúlt évek alatt ugyanis kiderült, hogy a magánosítás bevételeitől nem javultak Magyarország gazdasági mutatói. A legnagyobb ellenzéki párt emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány leváltása óta az államadósság megduplázódott, míg a gazdasági növekedés tízéves mélypontra süllyedt.
| Cikk: | Tüneti kezelés |