"Az új, a vodkagyártásra vonatkozó szabályozás a fekete- és a szürkegazdasággal ellentétben nem okoz gondot a hazai szesziparnak" - mondta lapunknak Nagy András, miután kikértük a véleményét az iparágat érintő egyik legújabb uniós tervezetről. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) igazgatója szerint, ha az olaj- és dohánytermékek ellenőrzésében sikeresen alkalmazott szigort bevezetnék a szeszes italok ellenőrzésekor is, akkor az említett két termékcsoporthoz hasonlóan vissza lehetne szorítani az illegális kereskedelem arányát. Az MSZSZT becslése szerint húsz-harminc százalékkal bővülhetne a legális kereskedelem, aminek eredményképpen csak a jövedéki adótöbbletből tízmilliárd forintokban mérhető bevétel folyna be az államkasszába.

A szövetség nem ért egyet a termékdíj-szabályozással sem, mert egy ilyen szintű kötelezettség nem múlhat azon, milyen terméket töltenek egy-egy - más-más anyagból készült - palackba. "Az uniós kötelezettségeknek nem lehet megfelelni egy-egy ágazat túlterhelésével. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy ha üdítőitalt töltenek egy műanyag palackba, akkor miért kell utána termékdíjat fizetni, és ha étolajat, akkor miért nem. Ugyanez a helyzet a szeszes ital esetében is, az után fizetni kell termékdíjat, szemben a pezsgővel, amely mentesül a kötelezettség alól" - mondta Nagy András.

A szövetség az ÉFOSZ-szal és más italos érdekképviseletekkel egyetértésben átalakítaná a jelenlegi szabályozást. Olyan kombinált kvóta bevezetését javasolják, amellyel növelni lehet az újrahasznosítható és csökkenteni a megsemmisítendő hulladék mennyiségét. Mindezt úgy, hogy a gyártók maguk döntik el, hogy az előírt kötelezettséget újrahasznosítással vagy visszaváltással teljesítik.

A szeszipar harmadik gondja az egy éve egy helyben topogó uniós borpiaci reform. Az Európai Bizottság olyan javaslatokat tesz, amelyeket a tagországok többsége elfogadhatatlannak tart, és ezt várhatóan külön alkuk segítségével old fel az unió. Közben azonban megfeledkezik a kötelező melléktermék-lepárlásról. Illetve úgy tűnik, hogy ennek a rendszernek a támogatását is meg akarja szüntetni az EU. Ez pedig érthetetlen, mert egyrészt Magyarország számára 2004-ben kötelező előírás volt e rendszer kiépítése, sőt a két legújabb csatlakozó tagország, Románia és Bulgária számára is előírás. Másrészt a korábbi szabályozás hatására itthon és az unióban másutt is prosperáló iparágak jöttek létre, amelyek fennmaradása a támogatás elvonása után lehetetlenné válik. Mivel a melléktermék ellenőrzött kivonása továbbra is fennmarad, elsősorban a közepes és a nagy borászatoknak többletköltséggel kell számolniuk, amely a megtermelt borra már nem terhelhető.

Az ellenőrzött kivonás lehetővé teszi a legális szektor ellenőrzését, és erősíti a legális piac biztonságát. Az Európai Unió nem változtatott elképzelésein, így a rendelet a hazai szesziparra - és a borászokra - is kedvezőtlen. Betartása uniós szinten is többletköltséggel jár a borászoknak, a lepárlóüzemeket pedig ellehetetleníti.

Nagy Ottó, Magyar Hírlap


fidesz.hu