A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, sorsáról tehát csak a nép képviselői rendelkezhetnek. A jelen törvény ezt a jogot a miniszterelnök által kinevezett tisztviselőkre ruházza - olvasható a dokumentumban. Ez a törekvés a nyílt levél megfogalmazói szerint a legsúlyosabban sérti a közérdeket, és a társadalmat az önrendelkezés eszközétől fosztja meg. Közcélú ingatlanok válnak így kiszolgáltatottá a mindenkori végrehajtó hatalom döntéseinek. Elhárulnak az utolsó akadályok a kórházak, múzeumok, egyetemek, kormányzati épületek, stratégiai vállalatok és a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföld eladásának útjából.

Ismert: a köztársasági elnök július elején visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek. A jogszabály szerint az állami vagyon felett nemzeti vagyongazdálkodási tanács gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Megalakulna a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és megszűnne az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet. A vagyongazdálkodási tanács tagjait a miniszterelnök nevezné ki hat évre.

Sólyom László megítélése szerint azonban a tanács olyan hatáskörhöz jutna, amely a mindenkori kormány felelősségéhez tartozik. Emellett kifogásolta, hogy a tagokat hat évre, egy kormányzati ciklust meghaladó időre neveznék ki, és tisztségükből csak alkalmatlanság vagy kötelezettségszegés esetén lehetne őket elmozdítani.

Az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy újratárgyalja a törvényjavaslatot. Miután a képviselők nem kötelesek elfogadni az államfő véleményét, akár mindenféle változtatás nélkül szavazhatnak újra a tervezetről. Erre jó az esély, mivel Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a kormány valójában nem érti, hogy mi indokolta Sólyom László döntését. Nem látják ugyanis, hogy miért baj az, ha szerintük a stabilitás céljával a négyéves parlamenti ciklusnál hosszabb időre szól a kinevezés. Hat évig tart a megbízatása például a Magyar Vasúti Hivatal elnökének, a Nemzeti Földalap, illetve a Magyar Energiahivatal vezetőjének is. Mindezekkel együtt a szóvivő szerint a kormány megfontolja a köztársasági elnök érveit. Időközben ráadásul június 30-án lejárt ÁPV Zrt. igazgatóságának a mandátuma.

A vagyontörvény egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén is kapott kritikákat. A szakszervezetek érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért szeretné, ha már szeptemberben életbe lépne a törvény. Szerintük ez kapkodásra vall. A munkavállalói oldal legnagyobb problémája azonban az, hogy a javaslatból teljes egészében kimaradt a dolgozók kedvezményes tulajdonszerzésének lehetősége. Az eddigi szabályozás szerint egy állami vállalat privatizálásakor kötelező volt felajánlani az érintett dolgozóknak a vásárlás jogát.

A szakszervezetek ezenkívül kifogásolták, hogy a javaslat szerint a regionális vízművek nem kerültek fel a tartósan állami tulajdonban maradó társaságokat tartalmazó listára. Így a jövőben nem lesz akadálya a privatizálásuknak. A vízművek ötven plusz egy szavazatos állami részesedésének értékesítését a Fidesz is elfogadhatatlannak tartja.

A nyílt levél aláírói:

Ács Margit irodalomtörténész
Ács Sándorné agrármérnök
Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő
Bagi Béla országgyűlési képviselő
Bencze Izabella, a KVI volt igazgatóhelyettese
Bencsik János tatabányai polgármester
Benyhe János egyetemi tanár
Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató
Czakó Gábor író
Dárday István filmrendező
Darvas Béla egyetemi tanár
Dercze Tamás újpesti polgármester
Dux László egyetemi tanár
Egedy Gergely főiskolai tanár
Ekler Dezső építész
Elek István közíró
Ertsey Attila építész
Fábry Sándor humorista
Farkas Ádám képzőművész
Gáspár Csaba László filozófus, egyetemi oktató
Gazsó Ferenc egyetemi tanár
Gémesi György, Gödöllő polgármestere
Gerle János építész
Granasztói György egyetemi tanár
Gulyás Gyula filmrendező
Gulyás János filmrendező
György Lajos tudományos tanácsadó
Hegedüs Zsuzsa szociológus
Kajner Péter közgazdász
Karátson Gábor festőművész
Kelemen András országgyűlési képviselő
Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész
Kollár István egyetemi tanár
Krizsán András építész
Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja
Lányi András egyetemi oktató
Lovass Rezső, az MTA tagja
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke
Makovecz Imre építész
Márai Géza egyetemi tanár
Mellár Tamás egyetemi tanár
Molnár Oszkár országgyűlési képviselő
Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke
Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja
Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, országgyűlési képviselő
Osskó Judit szerkesztő
Ö. Kovács József történész
Pákozdi Imre villamosmérnök
Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő
Porogi András tanár, iskolaigazgató
Schneller István egyetemi tanár
Sipos József történész, egyetemi oktató
Szakolczai György professor emeritus
Szebedy Tas tanár, iskolaigazgató
Szilvási István orvos, egyetemi magántanár
Sztilkovics Szávó pilisszentiváni polgár-mester
Varga Géza agrármenedzser
Varga Zoltán Sándor egyetemi tanár
Vida Gábor egyetemi tanár
Zlinszky János alkotmányjogász

Magyar Hírlap, MNO


fidesz.hu