Miközben 1990. március 17-re Budapesten megszervezték a Miniszterelnöki Hivatal budai vendégházába a román-magyar értelmiség megbékélő csúcstalálkozóját - amelyre a nyugati román értelmiség reprezentánsai nem jöttek el, s amelynek Marosvásárhely "véres márciusa" vetett véget -, Bálványosfürdőn valami épülni kezdett. Szépen kanyargó ösvényeket tapostak egymás megtalálása és alaposabb megismerése felé hazátlan bozgorok és jöttment valachok - így emlékezett vissza a bálványosi folyamat kezdetére négy évvel ezelőtt Sylvester Lajos háromszéki író, akinek a gondolatai kiválóan jellemzik a tusnádfürdői kempingben holnap kezdődő 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor első rendezvényeit.

Az idén a rövidnadrágosnak is nevezett Olt-parti politizálás intézménye már nagykorúvá érett. Kezdetben még csak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem elnevezést viselte, s 1996-ig a névadó Kovászna megyei fürdőhelyen rendezték meg.

Új terepen

Egy évvel később, néhány kilométernyire az eredeti helyszíntől, Tusnádfürdőre költöztették, de az egyetem közben annyira beágyazódott a romániai közéletbe, hogy a szervezők (kezdetben a Fidesz és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, majd később a hozzájuk csatlakozó Pro Minoritate Alapítvány) megtartották eredeti elnevezését. A játékos kedvű táborlakók pedig a kárpát-medencei közbeszédbe szóösszerántással egy új elnevezést is bevezettek: Tusványos.

Az Alcsík és Felsőháromszék határán 1990-ben beindított folyamathoz 1991-ben csatlakozott a román-magyar közeledést sürgető Smaranda Enache is, 1993-ban pedig már páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr vigyázott a meghívottakra. Eközben a táborlakók száma több százra nőtt.

Az 1994-ben rendezett ötödik szabadegyetemen az előadók között volt Zwack Péter, Pokorni Zoltán és Kövér László, míg egy évvel később a rendezvényen a kisebbségpolitika mellett szó esett a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről is. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt vezetője.
A Bálványoson megrendezettz utolsó összejövetel az 1996-os volt, és a zárónapon már rekordot döntött a résztvevők létszáma is: több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a Románia és Magyarország geopolitikai kilátásairól vitatkozókat. Németh Zsolt ez után mondta, hogy szerinte azoknak egy része, akik rendszeresen részt vettek a tábor rendezvényein, időközben a román közélet jelentős személyiségeivé váltak, és mind jelentősebb befolyást gyakorolnak a román közvéleményre.

A nyolcadik, már Tusnádfürdőn megtartott szabadegyetemen az RMDSZ politikusai először vettek részt a román kormány tagjaiként. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja például sürgette az RMDSZ-t, hogy vállalja az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét. A felvetésre Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke azt válaszolta: pártja mérlegelni fogja a kérdést, ha az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját.

Vízválasztó után

1998-ban Orbán Viktor már miniszterelnökként érkezett Tusnádfürdőre. A magyar kormányfő román kollégájával, Radu Vasiléval és Emil Constantinescu államfővel folytatott bukaresti bemutatkozó magánlátogatása után indult Tusnádra. Igaz, a szervezők nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a két kormányfő az előzetes tervek szerint a táborban találkozott volna. A zárónapon Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Bélával folytatott kötetlen eszmecserét, és a bálványosi hagyománynak megfelelően pólóban tartotta meg előadását. Egyebek között kijelentette, a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Emiatt azonban a nacionalista román pártok is markánsabb válaszokat fogalmaztak meg a bálványoson elhangzottakról, és kampányt indítottak Orbán ellen, miközben Zoe Petrét is hasonló támadások érték. A tizenegyedik szabadegyetem szervezőivel a vezető román politikusok sorra közölték, hogy az eredeti tervektől eltérően nem mennek el a rendezvényekre.

Azonban a 2001 júliusában megrendezett Tusványoson részt vevő RMDSZ-tisztségviselők már nem kormánytagként jelentek meg, mivel Ion Iliescu pártja hatalomra jutott, és ez meg is határozta a diáktábor hangulatát. Az előzetes várakozások ellenére Adrian Nastase miniszterelnök nem ment el Tusnádra. Később határozottan elutasította, hogy a szabadegyetemen Tőkés László püspök "adjon leckét toleranciából, és ő magyarázza el, mit nem tettek meg Romániában a kisebbségekért". A következő évben, 2002-ben rendezett 13. szabadegyetem pedig a Fidesznek volt vízválasztó, bár a választásokat elveszítő párt továbbra is meghatározó szereplője maradt a rendezvénynek.

Ellenszélben

Időközben viszont az RMDSZ partnerszervezetei ellenrendezvényeket indítottak el, és több meghívott előadó végül beszélgetőpartner nélkül maradt. 2003-ban az Illyés Közalapítvány már egyforma támogatásban részesítette a Bálványosi Szabadegyetemet és az ellenrendezvénynek is mondott, szinte azonos időben szervezett Félszigetet: mindkettőnek másfél millió forintot adott.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a tusnádi tábort azonban csak félmillió forintos, míg a Félszigetet négy és fél millió forinttal támogatta. Hasonló tendencia mutatkozott, amikor az RMDSZ-alapítvány, a Communitas nem hagyott jóvá támogatást Bálványosnak, a Félszigetre viszont igen. A 2002-es jobboldali választási kudarc óta a szabadegyetem méreteiben a sokszorosára növekedett. Jelzi ezt a résztvevők évről évre növekvő, most már több ezres száma, valamint az ott fellépő előadóművészek szakmai rangja, és az is, hogy Tusnádfürdőn már hetekkel a rendezvény előtt elfogynak a rendelkezésre álló vendégágyak.

Kristály Lehel, Gerlachfalvy-hajós Réka, Szentesi Zöldi László, Wiedemann Tamás
Magyar Hírlap


fidesz.hu