Oroszország elnöke szombaton elnöki rendelettel felfüggesztette az 1990-ben született - majd a kommunizmus összeomlása után éppen a moszkvai aggodalmakat csillapítása érdekében 1999-ben módosított - úgynevezett CFE-szerződést. Ez a megállapodás mintegy lezárta a hidegháborút, és korlátozta Európában - az Atlanti-óceántól az Uralig - a telepíthető hagyományos támadó fegyverek (harckocsik, repülőgépek, nehéztüzérség) számát.
A NATO-tagállamok nem ratifikálták a szerződést, mert Oroszország nem vonta ki katonáit Grúziából és Moldova szakadár tartományából, Transznisztriából.
Putyin türelmének akkor szakadt vége, amikor kiderült, hogy Washington ragaszkodik a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétapajzs tervéhez, bár erről a rendeletben szó sem esik.

A CFE-szerződés orosz felfüggesztése százötven nappal az után lép hatályba, hogy Moszkva értesítette döntéséről a szerződésben részes feleket. Addig is elmaradnak a hagyományos - és felesleges - közös ellenőrzések, esetleg hadgyakorlatok.
A CFE-szerződés tulajdonképpen felesleges is, hiszen az egykori hidegháborús szembenállás ideje elmúlt. A felfüggesztést azonban Vlagyimir Putyin figyelmeztető lövésnek szánta: Oroszország bizonyos területeken kétségkívül egyenlő elbánást akar az Egyesült Államokkal, miközben jelenlegi katonai ereje, gazdasági potenciálja csak árnyéka egykori önmagának. Van viszont kőolaja, földgáza - pénze -, Koszovó ügyéből sem lehet kihagyni, és még Iránnal kapcsolatban is nagynak tűnik a mozgástere.

Magyar Hírlap


fidesz.hu