Ez legalább két gondot okoz. Egyrészt a bizonytalan távlatokba tolódik ki felzárkózásunk a kontinens fejlett államaihoz. Másrészt Magyarország szerepe leértékelődik a régióban. A nemrégen még olyannyira lenézett Szlovákia már 2009-ben bevezetheti az eurót.

A probléma gyökerei a közelmúltban rejlenek, amikor a kormánynak sikerült túlfeszítenie a költségvetést. A szomszédos szlovák kormányok hiába ígértek fűt-fát a választási kampányban, ám eszükbe sem jutott költekezni, amikor hatalomra kerültek. Nálunk a kormányok versenye az osztogatások versenyét jelentette, és ennek most isszuk meg a levét. Most, amikor elkezdenének bejönni az uniós források, és érezhetnénk a jótékony hatásukat, vissza kell fogni a kiadásokat. Márpedig éppen annak az ideje jöhetne el, hogy az állam teljes súlyával és eszköztárával segítse a fejlődést. Az állami kiadásokat azonban nagymértékben csökkenteni kell. A gazdasági növekedés felgyorsítása viszont elképzelhetetlen a társadalmi partnerek bevonása nélkül. A legújabb konjunktúrajelentés szerint a vállalatok pénzügyi pozíciói javultak, vagyis tartalékolnak. A vállalatok úgy érzik, nem éri meg befektetniük. A kormány csak akkor győzheti meg őket az ellenkezőjéről, ha csökkenti a foglalkoztatás járulékterheit, vagyis figyelembe veszi az érdekeiket.

A probléma nem egyedülálló, hiszen a portugálok már csaknem hét éve küszködnek vele. Az íreknél is megbuktak annak idején az első próbálkozások, és csak akkor sikerült áttörést elérniük, amikor közmegegyezéssel beindították a másodikat. Nekünk azonban nincs második lehetőségünk. Sem a költségvetési hiány csökkentésére, sem az uniós források felhasználására, sem a felzárkózásra a kontinens gazdagabb feléhez. Már nem lehet bűvészkedni a számokkal, amikor a nemzetközi befektetőket az államháztartási hiány finanszírozására kérjük. Az uniós befizető államok sem fognak még egyszer ennyit felajánlani a felzárkózásunkra, ha most csődöt mondunk, és közelítés helyett csak nő a lemaradásunk. Márpedig egy leszakadó állam tőkevonzó képessége is csökken, vagyis a befektetők átértékelik az országhoz való viszonyukat.

Túl sötét képet festünk? Nem mi tehetünk arról, hogy egy ilyen alternatíva - a gazdaság felgyorsítására hivatott és közmegegyezéssel kimunkált reformok híján - egyáltalán felvetődhetett.

Magyar Hírlap

fidesz.hu