A paraszti rétegekre támaszkodó Samoobrona (Önvédelem)"főnöke", Andrzej Lepper személye körül július elején vesztegetési affér pattant ki. Az ügyet a sajtó egy része szerint a korrupciós eseteket felderítő rendőrség (CBA) rendezte meg (bizonyítékok mindeddig nem kerültek nyilvánosságra), ám ez elég volt a Kaczynski fivéreknek. Lech (államfő) és Jaroslaw (kormányfő) úgy döntött, hogy sarokba szorítja a nemszeretem radikális koalíciós partnereket, és átveszi az egyeduralmat a lengyel pártpaletta jobboldalán. Ezt a célt szolgálta Lepper leváltása a kormányban viselt tisztségeiről. A varsói parlamentben keringő pletykák szerint a CBA következő célszemélye a legkisebb koalíciós párt, a Lengyel Családok Ligájának (LPR) elnöke lenne.
Lepper csapdába került: ha a Samoobrona ezek után is bennmarad a kormányban, az egész ország rajta gúnyolódott volna. Ha kilép a koalícióból, azzal viszont rendkívüli választásokra adott volna okot, kockáztatva azt, hogy elbukik az 5 százalékos parlamenti küszöbön. E megfontolások vezettek a hét elején a meglepő bejelentéshez: Lepper pártja egyesül az LPR nevű szélsőjobboldali és nemzeti-katolikus párttal, a koalíció harmadik erejével.
Az összefogás jól mutatja, milyen közös részhalmazai vannak Európában a populista baloldalnak és a szélsőjobbnak. A két párt választórétegei meglehetősen jól elkülöníthetők. A Samoobrona elsősorban a vidéken és a mezőgazdaságból élőket, valamint a rendszerváltás veszteseit szólítja meg, s az ő érdekeiket képviseli. Az LPR viszont egyfajta nemzeti elitpártot testesít meg, amely a fő hangsúlyt a katolikus értékek őrzésére helyezi, mereven elutasítva a terhességmegszakítást, az eutanáziát és a melegek jogainak bővítését.
Lepper mindig is az agrárlobbi vezéralakjának tekintette magát, rendületlenül kampányolva az Európai Unió szubvenciós politikája ellen. Ám amióta a lengyel parasztoknak is bőségesen jut az uniós pénzekből, nemigen hallani tőle EU-ellenes nyilatkozatokat. Giertych viszont elsősorban ideológiai síkon áll szemben az Európai Unióval, a liberális demokráciákban kivívott és elismert jogok és lehetőségek ellen emelve föl a szavát.
Kettejük közös nevezője az új európai alapszerződés elutasítása. Azé a dokumentumé, amelynek fő pontjait alig egy hónapja hozták tető alá az EU állam- és kormányfői - éppen Varsónak tett jelentős engedmények árán. Ám Giertychnek és Leppernek ez sem volt elég. Mint közös sajtóértekezletükön bejelentették, elsődleges céljuk az lesz, hogy megakadályozzák az európai szerződés elfogadását, valamint az euró lengyelországi bevezetését.
Emellett pedig megkezdik a felkészülést a parlamenti választásra, amely legkésőbb 2009 őszén esedékes. Ha hinni lehet a fölméréseknek, a LiS-re ma a lengyeleknek legalább 10-11 százaléka adná a szavazatát (ennyi a Samoobrona és az LPR legutóbb kimutatott szavazótáborának az összege). A GfK Polonia friss felmérése szerint pedig az új párt támogatottsága 20 százalék fölött van. Ez ugyan nem egyenlő a voksolási szándékkal, ám arra utal, hogy a lengyel nemzeti oldal szavazótáborán belül sokan nem elégedettek a legnagyobb kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikájával.
A lengyel sajtó által máris kétfejű rókának nevezett képződményen belül (a pártnév rövidítése - LiS - lengyelül rókát jelent) egyelőre nem világos, ki fog kibe belemarni. Lepper a bel- és külföldi sajtó egybehangzóan gátlástalan populistának és rámenős kijáróembernek tartja, aki erőszakos tiltakozó akciók vezéreként többször volt jogerősen elítélve. A még csak 36 éves Giertychet pedig Németország ádáz ellenfeleként, Roman Dmowski antiszemita ideológus csodálójaként és a szintén antiszemita rádióadó-igazgató, Tadeusz Rydzyk tanítványaként emlegeti a német sajtó. Sem Lepper, sem az LPR vezére, Roman Giertych nem arról híres, hogy megtűrne maga mellett egyenrangú vezetőt. Majd elválik, hogy a "kétfejű rókának" melyik fele húzza a rövidebbet.
MTI- fidesz.hu