Leonard Orban pénteki közleményében úgy vélte: az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjét illetően, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik. Ugyanakkor leszögezte: szerinte a nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. "A nyelvek eszközt jelentenek arra, hogy biztosítsuk az egységet a sokféleségben, s hidakként, nem pedig akadályokként kell használni a népek között.Ezért azután nem értek egyet azzal a kezdeményezéssel, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemet nyelvi határok mentén megosszák" - szögezte le a biztos.

A Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítása érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három európai parlamenti (EP) képviselője nemrég nyilatkozatot adott be az EP-hez. A képviselők nehezményezték, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes-Bolyai Tudományegyetem román vezetősége elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést.

A képviselők kérték az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy indítsa el azokat a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A nyilatkozat ennek alapjaként az Európai Parlament többnyelvűségről szóló tavalyi határozatára, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló 1996-os ajánlására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi Jogok Európai Konvenciójára, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozott.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője támogatásáról biztosította a kezdeményezést, az MDF pedig egységes ötpárti magyar fellépést sürgetett ebben az ügyben: Almássy Kornél alelnök szerint a magyarországi politikusoknak együtt kellene lobbizniuk az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban.

MTI - fidesz.hu