Az ÁSZ munkatársai azt is indítványozzák, hogy a pénzügyminiszter írjon elő a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) számára teljesítmény követelményeket az export és import forgalom területén a tételes ellenőrzések arányának növelésére. Az ÁSZ emellett azt akarja elérni, hogy a pénzügyi tárca első embere az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke számára azt szabja meg: alakítsa át a hátralékok beszedésére kialakított eljárásrendet a hátralékok nagyobb arányú beszedése érdekében.

Az ÁSZ a lefolytatott vizsgálatát azzal indokolta a jelentésében, hogy Magyarország európai uniós tagságával megváltozott az általános forgalmi adó elszámolási és beszedési rendszere. Új fogalmi kategóriaként jelent meg a jogszabályokban a "Közösségen belüli termékbeszerzés és termékértékesítés", így az import és export fogalma a közösségen kívüli országokkal történő kereskedelemre szűkült.

A jelentés megemlíti: az áfa-bevételek az Európai Unió (EU) közös költségvetésébe fizetendő tagállami hozzájárulások egyik forrását is jelentik, ezért a tagállamoknak és az EU-nak egyaránt érdeke az áfa minél teljesebb körű beszedése. Az EU-ban becslések szerint évente 60 milliárd euró (mintegy 15.000 milliárd forint) összeget tesz ki az áfa-csalások mértéke, amely nagyságrendileg azonos az EU költségvetésének legnagyobb kiadási tételével, a közösségi agrárköltségvetés összegével, és ötszöröse a foglakoztatásra vagy a szociális kiadásokra fordított uniós pénzeszközöknek.

Az ÁSZ-jelentés szerint a pénzügyminiszter a vizsgálat tapasztalatai alapján a felügyeleti jogkörében eljárva rendszeresen beszámoltatta mindkét hatóságot a költségvetés bevételi előirányzatainak időarányos teljesüléséről, az ellenőrzések eredményeiről, a hátralékállományról.

Az APEH és a VPOP folyamatosan adatokat, prognózisokat szolgáltatnak az egyes szakterületeiket érintő folyamatokról és eredményekről. Ezeket a PM - a bevételi előirányzatok alakulásának értékelését kivéve - nem használta fel elemzések, értékelések készítéséhez, a jogszabályok előkészítéséhez. Az APEH értékelte, hogy az EU Igazgatási Együttműködés Állandó Bizottsága (SCAC) által az áfa-csalások feltárására és megelőzésére kidolgozott ajánlásai mennyiben építhetők be a magyar adózás jogrendszerébe. A PM azonban nem tartja lehetségesnek, illetve célszerűnek azok megvalósítását a jelenlegi hazai jogi környezetben.

Az ÁSZ véleménye alapján az elemzések, értékelések elvégzésének szükségességét az indokolja, hogy a közösségen belüli áruforgalom ellenőrzése területén az EU által kialakított VIES rendszer alkalmazhatósága korlátozott. A potenciális nettó áfa- bevétel és a ténylegesen, pénzforgalomban is realizált áfa bevétel közötti különbözet becsült értéke (költségvetési bevétel-elmaradás) az éves nettó áfa-bevétel 14-15 százaléka, ami hozzávetőleg 250 milliárd forint, ennek több mint kétharmada kapcsolható áfa-csalásokhoz - áll az ÁSZ összegzésében.

A számvevőszéki jelentés megállapítja: az EU-tagországok többségének gyakorlatától eltérően az induló vállalkozások esetében a regisztrációs eljárások jogi szabályozása nem foglal magában kötelező kontrollokat. Az APEH-nek az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései szerint joga van megtagadni a regisztrációt az adózó által bejelentett adatok valótlansága vagy hiányossága miatt, ilyen ellenőrzéseket azonban nem végez, mivel a jogszabályok által meghatározott határidők nem is teszik ezt lehetővé.

A hatályos jogi szabályozás szerint a közösségen belül beszerzett használt személygépkocsik forgalomba helyezésének nem feltétele, hogy az adóalany - a regisztrációs adóhoz hasonlóan - az áfát is megfizesse. Az ellenőrzésekkel már feltárt adóhiány összege közel 0,6 milliárd forint, és az APEH a folyamatban lévő ellenőrzésekkel további 6,5 milliárd forint adóhiányt prognosztizált.

Az ellenőrzésekkel feltárt adókülönbözet alapján az APEH áfát érintő ellenőrzéseinek eredményessége 2005-ben a 2004. évihez képest számottevően nem változott, 2006-ban azonban jelentős mértékben javult. Az egy ellenőrzésre jutó adókülönbözet az utólagos átfogó ellenőrzéseknél 2006-ban több mint 60 százalékkal, a kiutalás előtti áfa ellenőrzéseknél 143 százalékkal nőtt.

A költségvetést megillető áfa-bevételek beszedésében magas kockázatot jelent a VIES rendszer hiányosságai mellett, hogy az import és export forgalom ellenőrzése területén a VPOP által végrehajtott tételes ellenőrzések száma alacsony. Ennek következtében az APEH részére átadott import forgalmi adatok nem teljes körűen megbízhatóak, valamint a VPOP nem tudja eredményesen feltárni a fiktív export miatti csalásokat.

MTI - fidesz.hu