Az előbb az ország keleti felében nyitottak ki a szavazóhelyiségek, a nyugati országrészben pedig egy órával később.

Az első eredmények közép-európai idő szerint este nyolc órától várhatók.

Törökországban az eredeti tervek szerint novemberben került volna sor a voksolásra, s azért döntöttek az előre hozott választásokról, mivel Recep Tayyip Erdogan kormányfő nem tudta kieszközölni, hogy bizalmasa, Abdullah Gül külügyminiszter az elnöki posztra kerüljön. Az előzetes felmérések szerint Erdogan Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) az esélyese a választásoknak, amely újabb ötéves mandátumot jelent és valószínűleg további két párt, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) és a szélsőjobboldali, Törökország európai uniós törekvéseit élesen ellenző Nacionalista Akciópárt (MHP) éri el a parlamentbe való bekerüléshez szükséges 10 százalékos országos küszöböt.

A török parlament 550 tagú, a választásra jogosultak száma pedig 42,5 millió. Mivel közülük legalább 10 millióan szabadságon vannak, hatalmas forgalmi dugók alakultak ki a szavazásra hazatérők miatt.

Mivel a török jog nem teszi lehetővé a külföldön való voksolást, több százezer külföldön - Németországban, Hollandiában, Svájcban - élő török már szombaton leadta szavazatát a török repülőtereken és határállomásokon.

A voksolás célja, hogy megoldja azt a súlyos politikai válságot, amely Erdogan és a világi állami berendezkedés hívei, köztük a hadsereg között robbant ki. Ez utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy a kormány iszlamizálni akarja a törökországi intézményrendszert. A Milliyet című tekintélyes napilap vasárnapi számában annak a reménynek adott hangot, hogy véget ér az ország politikai polarizációja és normalizálódik a légkör. A lap szerint Törökországban "hiányzik a kompromisszum kultúrája".

MTI - fidesz.hu