A választásokkal összefüggésben több incidens tört ki az ország különböző pontjain, s ezeknek eddig 17 sebesültjük van. Hárman sebesültek meg - köztük egy súlyosan -, miután két, késekkel és botokkal felfegyverkezett csoport egymásnak támadt egy szavazóhelyiségben a délkeleti, kurd többségű Diyarbakir tartományban. Ugyanennek a tartománynak egy másik falujában három parasztot megkéseltek, három másikat pedig kövekkel és botokkal sebeztek meg. További hat személy a keleti Sason, kettő pedig a déli Antalya tartományban szerzett sérüléseket rivális pártok híveinek összetűzéseiben.

Törökországban az eredeti tervek szerint novemberben került volna sor a voksolásra, s azért döntöttek az előre hozott választásokról, mert Recep Tayyip Erdogan kormányfő nem tudta kieszközölni, hogy bizalmasa, Abdullah Gül külügyminiszter az elnöki posztra kerüljön. Az előzetes felmérések szerint Erdogan Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) az esélyese a választásoknak, amely újabb ötéves mandátumot jelent, s valószínűleg további két párt, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) és a szélsőjobboldali, Törökország európai uniós törekvéseit élesen ellenző Nacionalista Akciópárt (MHP) éri el a parlamentbe kerüléshez szükséges 10 százalékos országos küszöböt.

A török parlament 550 tagú, a választásra jogosultak száma pedig 42,5 millió. Mivel közülük legalább tízmillióan szabadságon vannak, hatalmas forgalmi dugók alakultak ki a szavazásra hazatérők miatt. Mivel a török jog nem teszi lehetővé a külföldön való voksolást, több százezer külföldön - Németországban, Hollandiában, Svájcban - élő török már szombaton leadta szavazatát a török repülőtereken és határállomásokon.

A voksolás célja, hogy megoldja azt a súlyos politikai válságot, amely Erdogan és a világi állami berendezkedés hívei, köztük a hadsereg között robbant ki. Ez utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy a kormány iszlamizálni akarja a törökországi intézményrendszert. A Milliyet című tekintélyes napilap vasárnapi számában annak a reménynek adott hangot, hogy véget ér az ország politikai polarizációja, és normalizálódik a légkör. A lap szerint Törökországban "hiányzik a kompromisszum kultúrája".

MTI - fidesz.hu