A tibeti buddhisták Nobel-békedíjas szellemi vezetője, aki 1959 óta indiai száműzetésben él, Kínára utalva hangsúlyozta, hogy egy harmonikus társadalmat nem lehet fegyverekkel kialakítani.

A 72 éves dalai láma - szerzetesi nevén Tendzin Gyaco - a megszálló kínai hatóságok politikájával kapcsolatban egyfajta kulturális nemzetgyilkosságról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy Tibet egyedülálló kulturális örökséggel rendelkezik, szavai szerint azonban a kínai tisztviselők, illetve pártfunkcionáriusok a tibeti kulturális hagyományokat a szeparatizmus forrásának tekintik.

Tibet vallási vezetője világossá tette, hogy a szabadság megfelelő foka esetén visszatérne hazájába. Kijelentette ugyanakkor, hogy abban az esetben a törvény által biztosított minden hatalmát átadná a helyi tibeti kormánynak, s nem lenne sem a tibetiek vallási, sem pedig politikai vezetője.

A tekintélyes német közszolgálati televíziónak nyilatkozva a Németországban rendkívül népszerű buddhista vallási vezető legfőbb célkitűzésének az emberi értékek melletti kiállást nevezte. Második legfontosabb céljaként a vallások közötti harmónia előmozdítását jelölte meg, míg a harmadik helyen említette a tibeti kérdést. Ennek kapcsán ismét hangoztatta, hogy nem a himalájai terület függetlenségére törekszik, hanem valódi autonómiát szeretne elérni.

Az első két célkitűzést - mint kijelentette - emberként és buddhista szerzetesként kívánja megvalósítani, s nem mint dalai láma. Külön említette a harmadik célt, a tibeti kérdés megoldását. Emlékeztetett arra, hogy a tibetiek évtizedek óta ténylegesen menekültek. Itt az ideje, hogy a fiatalabb generáció több felelősséggel rendelkezzen - jelentette ki.

A dalai láma az elmúlt hét vége óta tartózkodik Hamburgban, látogatása azonban máris diplomáciai viszályhoz vezetett Kína és Németország között. A Nobel-békedíjas vallási vezető az elmúlt napokban a globalizációról, a békéről és a buddhizmusról tartott előadásokat, ugyanakkor Peking szinte azonnal felszólította a német kormányt: ne engedje, hogy a dalai láma a vizitet szeparatista tevékenység céljaira használja fel. Kína közvetve meg is fenyegette Berlint, utalva arra, hogy ellenkező esetben a német-kínai kapcsolatok súlyos károkat szenvedhetnek.

Mindezt a tibeti szellemi vezető aligha hallotta meg, mert már az elmúlt napokban is élesen bírálta Kínát. Egyebek között azt rótta fel, hogy a kínai hatóságok lábbal tiporják a vallásszabadságot Tibetben, s súlyos emberjogi sértéseket követnek el. Bírálta a kínai telepítési politikát, utalva arra, hogy "ma már a tibetiek kétharmada kínai".

A kínai tiltakozásokra előbb a meghívó, a hamburgi szenátus reagált, hangoztatva, hogy a vizit nem politikai célokat szolgál. Hasonlóan diplomatikusan válaszolt a német külügyminisztérium, mindössze azt üzenve: Németország szívesen fogadja a vallási méltóságokat a világ minden tájáról.

MTI - fidesz.hu