A Kolozsváron megjelenő újság szerint az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik, de az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar közigazgatási nyelvet.

A körülbelül negyven százalékban magyar lakosú Szatmárnémeti polgármesteri hivatalában például szép számmal érdeklődnek magyar nyelven, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg.

Az 51 százalékban magyarok lakta Kolozs megyei Tordaszentlászlón csak román nyelvű űrlapokat használnak. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek is láttamoznia kell, így neki le kell fordítani a dokumentumot. Ezt a többletkiadást viszont nem vállalja az amúgy is szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzat.

A székelyföldi sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban is csak szóban használják a magyar nyelvet, ugyanis gyorsabb és hatékonyabb az ügyintézés, ha az állam nyelvén írják meg a kérvényeket.

A lap által megszólaltatott Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szerint a romániai magyarok azért nem élnek az anyanyelvhasználat jogával, mert egyfelől úgy szokták meg, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni, másfelől annak sem érzik az örömét, hogy magyarul írhatják, ha tudják, ezzel nehézségeket okoznak a hivatalnak.

A nehézségek - véli a professzor - abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig szakképzett fordító nélkül a magyar nyelvű folyamodványt benyújtó személy akár kárvallottja is lehet a rossz fordításnak - olvasható a Krónikában.

MTI - fidesz.hu