A hét végére gyakorlatilag országszerte befejeződött az aratás, valójában azonban még a hét közepén is vágták a maradék gabonát a kombájnok. A gabonatermesztők elégedetlenek az eredménnyel, a szárazság ugyanis elvitte a termés egy részét. A várt 3,8 millió tonna helyett csak 3,4 millió tonna búzát arattak. "A kiesést a magasabb piaci árak csak kompenzálják, az idén nem járnak jól a gabonatermesztők" - mondta a Magyar Hírlapnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Elmondta, hogy nyereséget csak ott érnek el, ahol kellő mennyiségű csapadék hullott, ilyen területek találhatók Zala és Bács-Kiskun megyében. A kiesés mértéke az árpánál és a búzánál húsz-, a később vágott kalászosoknál harmincszázalékos.

Ki veszi meg a gabonát?

"Fejlesztésre az idén nem lesz pénzünk, és az is kétséges, miként veszi meg az ötvenezer forintos búzát, hiszen ilyen árak mellett nem lehet nyereségesen sertés- és baromfihúst termelni" - mondta az elnök. Rossz az idén a kukoricatermés is, a várt nyolc-kilenc millió tonna helyett csak négymillió tonna betakarításával számolnak a gabonatermesztők. A kukorica van, ahol csövet sem hozott, ahol pedig igen, ott besültek a szemek.

A lap kérdésére, miszerint számolnak-e kárenyhítéssel, Vancsura József úgy válaszolt, igény mindenképpen lenne rá. De abban is biztos, hogy csak azok számíthatnak ilyen kifizetésekre, akik beléptek a kárenyhítési alapba. Azt nem tudta megmondani, hogy az aszály sújtotta területeken mekkora lehet a kárenyhítés mértéke.

Zárt körű kárenyhítés

"Annak nincs semmi akadálya, hogy a kárenyhítési alapból pénzt kapjanak a termelők" - mondta azonnal a lapnak Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta, hogy csak azok kapnak pénzt, akiknek megért hektáronként ezer forintot a csatlakozás. A kompenzáció mértékét az államtitkár sem tudta megmondani, de közölte, hogy folyik a felmérés, mely területeket nyilvánítsák aszály sújtotta területté.

Gőgös Zoltán is megerősítette a hazai takarmányhiány tényét, hangsúlyozva, hogy a minisztérium nem tudja megvásárolni a Magyarországon tárolt intervenciós kukoricakészletet. Arra csak az állami tulajdonban lévő Concordia Közraktár Zrt.-nek és a Tartalékgazdálkodási Kht.-nak lenne lehetősége. Így itthon lehetne tartani a kukoricát, amelyre más tagországok is pályáznak, a cégek pedig később piaci áron értékesítenék a tengerit az állattenyésztőknek. "Persze a legjobb az lenne, ha maguk az állattenyésztők indulnának az intervenciós pályázatokon" - mondta Gőgös Zoltán.

Mindenki érintett

Óvatosan bánna a négymillió tonnás kukoricaterméssel Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. "Várjuk ki legalább a betakarítás kezdetét" - mondta. Egyetértett azzal, hogy az aszály mindenkit, a kereskedőket és a feldolgozókat is rosszul érintette. Egy példa: július 24-én a budapesti értéktőzsdén 21 800 forinttal volt drágább az étkezési búza, mint egy évvel korábban, ez nyolcvanszázalékos áremelkedés. Tegnap napközben az augusztusi lejáratú étkezési búzával 49 000 forinton kereskedtek, a kukorica novemberi jegyzése pedig 49 900 forint volt.

Pótsa Zsófia szerint "egy-két hete húsz-harminc százalékos alapanyag-drágulással kalkulálva kilogrammonként 15-20 forintos lisztáremelésről érkeztek információk. Nyolcvanszázalékos alapanyagár-növekedés mellett biztosan nagyobb mértékben emelkedik a liszt ára". A takarmányiparnak még rosszabb, az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő állattartókkal kell elfogadtatniuk áraikat.

A kereskedőknek az a kérdés, hogy a 48-50 ezer forintos búzát hol lehet értékesíteni. Pillanatnyilag Európában is ennyi a búza ára, az olasz export már le is állt, ők Németországból veszik a gabonát. Románia keresi a magyar búzát, de nem tudni, meddig és milyen áron tart ez a kereslet. Az biztos, a hazai fogyasztást kielégítő két és fél millió tonna búza megtermett, ellátási gondok nem lesznek, és a legpesszimistább termésbecslések mellett is körülbelül egymillió tonnás exportárualappal számolhatunk. A kérdés, hogy ilyen árak mellett lehet-e piacot találni.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu