Mintha takargatnivalója lenne ismét a Gyurcsány-kabinetnek. A budavári tájékoztató résztvevői a támogatásra javasolt 271 projekt közül mindösszesen tizet nevesítettek. Ezek a keresztapa Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint az "országos jelentőségű avagy szimbolikus döntések" projektlistáján szerepelnek. Igaz, azóta további támogatásokra derült fény mind az újabb Bajnai-tájékoztatón, mind az eredményhirdetésre kijelölt koalíciós politikusok vidéki fellépésén, de az átalakításra ítélt 80 beruházásról, illetve az elutasított javaslatokról az NFÜ honlapja szerint nem kívánnak beszélni.

Dübörgött viszont a gyurcsányi kommunikáció a huszonhetek Európájában nálunk elsők közt meghirdetett fejlesztésekről. Végre, valamiben már nem a sereghajtók között vagyunk, sóhajthatnánk fel. Ám kérdés, lesz-e elegendő idő arra, hogy a megadott határidőre megvalósuljanak a most támogatásra, pláne továbbgondolásra ítélt fejlesztések? Különösen, ha még emlékszünk hazánk nemzeti fejlesztési koncepciójának brüsszeli hányattatására, elhúzódó elfogadására. Ugyanígy kérdéses, hogy a most megszabott féléves szerződési futamidő tükrében mikor lesz majd lehívható a nyertesek számára az uniós pénz.

Egyedi kormánydöntés született az 500 milliárd forintos tétel felhasználására. Gyurcsány és Bajnai nem győzte hangsúlyozni: jól meghatározott, világos célokra nyújthatták be pályázataikat az önkormányzatok, meg olyan rendszert alakítottak ki, amely biztosítja "az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget". Ugyanakkor tény: mind az előzsűrizést, mind a további elbírálást kormányzati fejsúlyú szervezetek végezték. Hogy a kormány közeli média zászlóshajójának cikkcímét idézzük: elosztotta a kormány az EU ötszázmilliárdját.

Reménykedjünk, hogy nem a gyurcsányi igazságosság volt a zsinórmérték. "A fejlesztés lehetősége nem ajándék, egy projekt elutasítása nem büntetés" - fogalmazott mindenesetre, eső előtt köpönyeg stílusban a kormányfő. S fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a projektek jelentős része ellenzéki polgármester vagy testület irányította településre kerül. Nem árt azonban tudni, hogy az ország 19 megyéjéből 18 ellenzéki vezetésű, a megyei jogú városokban 16:7 az arány, míg a tízezernél népesebb települések csaknem kétharmadát a polgári oldal irányítja. Azaz nem mindegy, mennyi az annyi. Az meg végképp nem mellékes, hogy a településeken, bármilyen vezetésűek is, Magyarország lakosai élnek. Az uniós pénz pedig nem a kormányé, hanem az országé, mindnyájunkat megillet - függetlenül attól, hogy ki osztja.

Farkas Attila - Magyar Nemzet

fidesz.hu