A rendkívüli szárazság mintegy 15 ezer hektár erdőtelepítést és -felújítást érintett. Ez csaknem akkora terület, mint amennyit Magyarországon évente betelepítenek erdővel.

A kár szinte kizárólag a magánkézben lévő erdőket sújtotta, hiszen az erdőtelepítések döntően nem az állami, hanem a privát területeken történnek.

Az új telepítéseket a tavaszi fagykárok is tizedelték, főként a keleti országrészekben a csemetekertekben lévő erdészeti szaporítóanyagot, a friss telepítéseket felújításokat, és részben az idősebb erdőket is.

A bajokat csak tetézték a júliusi erdőtüzek, amelyek több mint 3 ezer hektárt érintettek.

A MEGOSZ közleményében hangoztatja, hogy az érintettek a károsodott faanyag kitermelésének, eltávolításának és a terület felújításának költségeit nem tudják kigazdálkodni. Márpedig az erdőtelepítéseket illetve -felújításokat meg kell ismételni.

A szervezet véleménye szerint a kormány hathatós és azonnali intézkedése nélkül a helyzet kezelhetetlenné válik. Tudomásul kell venni, hogy a globális felmelegedés hatásai elérték az ország erdeit is, és ennek kezelésére már nem elégségesek az eddigi eszközök - olvasható a közleményben.

A szervezet emlékeztet arra: az erdészeti fagykárokkal kapcsolatban már több fórumon is javasolták, hogy az erdőtulajdonosok is csatlakozhassanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint azonban az erdészeket az Európai Unió kategorikusan kizárja ebből a lehetőségből.

A MEGOSZ szerint megoldás lehetne a vidékfejlesztés erre a célra létező uniós társfinanszírozott pályázata, az "erdészeti potenciál helyreállítása". Azonban ez a lehetőség, hasonlóan az összes többi erdészeti jogcímhez, még mindig nem nyílt meg a magánerdő gazdálkodók számára.

MTI - fidesz.hu