- Az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Fidesz és Kálmán László nyelvész három kérdését is. Egy sima, egy fordított, mondja erre a köznyelv. Hogyan értékelik a döntést?

- Az elmúlt kilenc hónap arról szólt, hogy a kormányzat a népakarat kinyilvánításától való félelmében mindenféle nemtelen eszközzel próbálta megakadályozni a Fidesz által kezdeményezett népszavazást. A legutolsó próbálkozás az volt, hogy gyáván, egy magánszemély háta mögé bújva, három zavarkeltő kérdéssel megpróbálták kiütni a mi újra benyújtott kérdéseinket. Teljesen egyértelmű, hogy az illető magánszemély az MSZP érdekében és az MSZP helyett fordult az OVB-hez, a várt célt azonban nem érte el mert az eredeti szándék az lett volna, hogy előbb jussanak el az ő kérdései a választási bizottsághoz, mint a mieink, s az ő kérdéseit hitelesítsék, a mieinket pedig ne. Így tehát megnyílt az út megkezdődhet a jövőről szóló értelmes vita, a polgárok hat témában kifejthetik a véleményüket a népszavazáson. Nem sikerült zavart kelteni, kudarcot vallott tehát az újabb szocialista kísérlet is.

- Biztos ebben? Több mint valószínű, hogy Kálmán Lászlónak az MSZP összegyűjti a szükséges számú aláírást és az ő kérdéseiről is kell majd szavazni. A kevésbé tájékozott szavazók különbséget tudnak majd tenni?

- 2006 tavaszán a szocialisták elvették az emberektől annak a lehetőségét, hogy az ország valós állapotának ismeretében döntsenek a jövőjükről. A polgárok most azonban már tisztán látnak: tisztában vannak az ország valós állapotával és a kormány igazi terveivel, intézkedéseivel is. Láthatják, hogy a kormány átverte és semmibe vette őket, tudatosan hazudott nekik. Azt gondolom, hogy ezek után a választók pontosan tudni fogják, miről is szólnak a kérdések. A baloldal azért retteg a népszavazástól, mert tisztában van azzal, hogy amit most tesz, arra nincs felhatalmazása. Úgy csalták ki az emberek szavazatait az országgyűlési választásokon, hogy rendben lévő államháztartásról, pannon pumáról, minket irigylő nyugat-európai országokról, nagy jólétről, dübörgő gazdaságról beszéltek. Aztán kiderült, hogy a helyzet ennek éppen az ellenkezője, a költségvetés, az államháztartás mélyponton vau, s bár korábban személyes sértésnek vették, ha valaki fizetős egészségügyről, tandíjbevezetésről beszélt velük kapcsolatban, a választások után lebuktak, hiszen kiderült, soha nem látott mértékű megszorító intézkedésekkel sarcolják a polgárokat. Gyurcsány Ferenc hazugságainak árát az emberekkel fizettetik meg, pedig az emberek egyáltalán nem tehetnek arról, hogy az MSZP és az SZDSZ válságba sodorta Magyarországot. Most félnek, mert be fog bizonyosodni, hogy a felhatalmazás nélküli kormányzásukból nem kérnek a választók.

- "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?" - szól az Önök kérdése. Kálmán Lászlóé pedig így "Egyetért-e ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik módjáról szabadon dönthessenek?" Biztos abban, hogy azok a választók, akik nem eléggé tájékozottak az ország ügyeiben, érzik a különbséget? Mert a kérdést elolvasva akár azt is mondhatják: persze, az én önkormányzatom tényleg dönthessen arról, hogyan látja el egészségügyi feladatait Az viszont talán eszükbe sem jut, hogy adott esetben az MSZP—SZDSZ-többségű képviselő-testületek a megfelelő felhatalmazás birtokában adnak el majd bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat.

- Tény, az OVB döntésének nyomán jogilag abszurd helyzet keletkezett, ám az elmúlt kilenc hónapban nem ez volt az első eset, amikor a választási bizottság jogi szempontból tarthatatlan határozatot hozott. De eddig azt is láthattuk, hogy az Alkotmánybíróság mindig visszaterelte ezeket az ügyeket az alkotmányosság medrébe.

- Tehát abban bízik, az Alkotmánybíróság nem fogja megengedni, hogy ugyanabban a témában ellenkező előjellel megfogalmazott kérdések kerüljenek a szavazólapokra?

- Csak a tapasztalataimra tudok hagyatkozni. Az Alkotmánybíróság eddig nem engedte, hogy az OVB által előidézett zűrzavaros, alkotmányossági, jogi szempontból aggályos helyzetek fennmaradjanak. Az Országos Választási Bizottság pedig az emberek jogbiztonságát is veszélyeztette azzal, hogy nyíltan szembehelyezkedett az Alkotmánybíróság döntéseivel.

- Amíg az Alkotmánybíróság nem dönt másként, azért csak számoljunk Kálmán László kérdéseivel is. Termőföld vásárlása esetén a Fidesz azt szeretné, ha a családi gazdálkodókat illetné meg az elővásárlási jog, a ravasz nyelvész viszont ugyanezt a jogot a termőföld megművelőjének adná. Vajon egy városi ember tudja-e mi a különbség a kettő között?

- Kálmán László valahol azt nyilatkozta, hogy azért fordult az OVB-hez, mert nyelvészeti szempontból a mi kérdéseink rosszul vannak feltéve és egyértelmű helyzetet szeretett volna teremteni. Ez az érvelés azért érdekes, mert például ennél a kérdésnél az ő megfogalmazása pontatlan, valószínűleg nem véletlenül. Mert elolvassa az ember a kérdést, és joggal kérdi, hogy ki is ma a föld megművelője? A bérmunkás, aki ott dolgozik? Vagy az a külföldi haszonbérlő, aki bérmunkásokkal művelteti a más földjét? Most akkor kit illessen az elővásárlási jog? Nemcsak az a baj tehát, hogy Kálmán László itt nagyon nem fogalmazott jól, hanem az is, hogy a választási bizottság nem vizsgálta meg, egyértelmű-e ez a kérdés. Pedig ez feladata lett volna.

- Az OVB többszöris kifogásolhatóan döntött. Miért pont most határoztak volna jól?

- Valóban, az Országos Választási Bizottságról bebizonyosodott, hogy a kormány antidemokratikus szándékait kritikátlanul végrehajtja. Még annak is tanúi lehettünk az elmúlt hetekben, hogy nyíltan szembefordultak az Alkotmánybírósággal, ami nagyon súlyos üzenetet hordozott. Ráadásul nem is következetesek. Áprilisban előfordult, hogy miután hitelesítettek egy kérdést, egy másik, ugyanabban a tárgykörben benyújtott kérdéssel már nem is foglalkoztak, mondván, az később érkezett és ugyanabban a tárgykörben nem lehet több kérdést feltenni. Ehhez képest most gyökeresen ellentétes döntést hoztak, amikor Kálmán László kérdéseit hitelesítették. Ha valakiben felmerülne, hogy mindez miért történik, a válasz egyszerű: azért, mert a kormány érdekei ezt diktálták.

- Akár így akár úgy dönt az Alkotmánybíróság, pár hónap múlva elkezdődhet a népszavazási kampány. A kormány állami pénzből nyilván óriási hírverést csinál majd, ha kell, milliárdokat elköltenek erre a célra, a Fidesznek viszont nincs ennyi pénze. Hogyan lehet így megismertetni az emberekkel a szándékaikat?

- Van egy javaslatunk, aminek az a lényege, hogy a választások, szavazások kevesebb pénzbe kerüljenek az embereknek, kevesebb legyen a reklám, az óriásplakát, és a sort még folytathatnám. A tervünk egyik eleme, hogy a kormány közpénzből ne kampányolhasson, mert ez finoman fogalmazva is sportszerűtlen. Jó lenne, ha javaslatainkat a kormányoldal is elfogadná.

- Nagy tétben fogadnánk arra, hogy nem fogadják el...

- Gyurcsány Ferenc már tényleg megígérte, hogy soha nem látott kampányba kezdenek a népszavazás előtt.

- Erre gondoltunk.

- De van az éremnek egy másik oldala is. Annyi ágazatot tönkretettek, akkora terhet raktak az emberek vállára, akkora káoszt okoztak például az egészségügyben, hogy ezt már milliárdos kampányokkal sem lehet ellensúlyozni. Egyébként pedig úgy vélem, hogy a kormány az emberekre költse a közpénzt, mindannyiunk pénzét, ne kampányra. Az egészségügytől az oktatásig jól jönne még az a néhány milliárd, amit például most is kormányzati kommunikációra fordítanak. Mi ezt gondoljuk, és ezt is el fogjuk mondani minden lehetséges fórumon.

- Tegyük fel, hogy jövő tavasszal a Fidesz kérdései megkapják a szükséges
Többséget. Mi lesz utána? Mi történik ha Gyurcsány Ferencék eltörlik a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat de bevezetnek helyettük más megszorításokat?

- Bár sok furcsa vagy éppen felháborító dolgot láttunk az elmúlt hónapokban, egy dolog biztos: nincs olyan kormány, amelyik megengedhetné magának, hogy figyelmen kívül hagyja, ha az emberek elutasítják politikájának alapvető, legfontosabb sarokpontjait.

Bándy Péter, Magyar Demokrata, 2007. július 26.

fidesz.hu