"Minden érintett félnek most már valóban latba kell vetnie befolyását az (iraki) nemzeti megbékélést célzó erőfeszítések érdekében" - mondta Rice a találkozó után az egyiptomi kollégájával, Ahmed Abul Geittel közösen tartott sajtóértekezleten.

"Azt hiszem tudjuk, hogy mi a szomszédok kötelessége" - hangoztatta Rice, hozzátéve, hogy Egyiptom és Washington más térségbeli szövetségesei dolgoznak azon, hogy - korábbi ígéreteiknek megfelelően - könnyítsenek Irak nemzetközi eladósodottságán, újabb külföldi segélyeket biztosítsanak neki és segítsenek elfojtani az Irakban dúló erőszakot.

Szaúd-Arábiától, amelynek van bizonyos befolyása az iraki szunnita arabok törzsi vezetőire, Washington azt is várja, hogy szigorítsa meg határai ellenőrzését és akadályozza meg, hogy az al-Kiada terrorszervezettel szövetséges szaúdi szélsőségesek Irakba menjenek harcolni, öngyilkos merényleteket szervezve az iraki síiták és az amerikai erők ellen.

Mielőtt elutazott volna a kétnapos sarm-es-sejki találkozóra, Condoleezza Rice 13 milliárd dolláros katonai segélyt ígért Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának és a többi öböl menti arab államnak pedig 20 milliárd dolláros fegyverszállítást helyezett kilátásba.

Az amerikai külügyminiszter most határozottan cáfolta, hogy Washington a segélyekkel szeretné megvásárolni a térség országainak fokozottabb iraki szerepvállalását. "Ez nem ellenszolgáltatás kérdése" - mondta. - Mi ezekkel az államokkal a szélsőséges erők visszaszorításáért harcoluk. Mindannyiunk egyformán érdekelt egy stabil Irak megteremtésében, amely meg tudja magát védeni (...) és egységes lehet."

Irán hétfői kirohanására reagálva pedig azzal vette védelmébe az Izraelnek, Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának felajánlott katonai segítséget, hogy garantálni szeretnék térségbeli szövetségeseik biztonságát.

A két vezető amerikai politikus, valamint Egyiptom, Jordánia és az öböl menti arab államok külügyminisztereinek találkozóján Irak mellett az amerikai elnök által javasolt közel-keleti békekonferenciáról és a libanoni belpolitikai válságról volt szó.

Rice amellett érvelt, hogy a térség sokrétű problémáit ne külön-külön próbálják meg kezelni, hanem együttesen. Abul Geit pedig ismét hatalmi harcuk lezárására szólította fel az egymással szemben álló palesztin feleket, a Hamász és a Fatah mozgalmat, hangsúlyozva, hogy a radikális iszlamista Hamász által ellenőrzött Gázai övezetben ismét a jognak kell uralkodnia.

A Hamász egyik vezetője, Mahmúd Zahar ezzel szemben kedden időpocsékolásnak nevezte az amerikai külügyminiszter térségbeli körútját. "Nem hisszük, hogy ezek a találkozók a palesztinok érdekeit szolgálnák, korábbi tapasztalataink nem ezt mutatják" - mondta a volt palesztin külügyminiszter egy sajtóértekezleten.

MTI- fidesz.hu