Becslések szerint százharminc és kétszázezer közé tehető a Magyarországon feketén foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. Közülük az első negyedévben a munkaügyi felügyelők összesen hatot buktattak le.

A külföldiek illegális munkavállalása az építőiparban és a mezőgazdaságban a legelterjedtebb. Az előbbi iparágban elsősorban Budapesten és környékén, a mezőgazdaságban pedig az ország keleti felén. Nyugaton alig bukkannak fel szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek. Máshol gyakran vállalnak munkát a háztartásokban, a kereskedelemben és a vendéglátásban is.

A lista tarka, a csángó takarítónőtől a vajdasági ingázó építési vállalkozón, a vegyésztechnikuson, a román kesztyűgyári munkáson át a maláj informatikuson keresztül a nigériai mosogatóig tart. Jellemzően a húsz- és harminc éves korosztály vállalja a szabálytalanságot.
Magasan képzett szakértők is partnerek a szabálytalan foglalkoztatáshoz: szakértők, nyelvtanárok, önálló értelmiségiek, például újságírók is, akik fejlett országokból érkeznek. Külföldi tulajdonú vállalatok gyakran alkalmazzák magasan képzett külföldi alkalmazottaikat úgy, hogy erre nem kérnek engedélyt.

Előfordult, hogy a büntetés, amely a munkavállaló esetén kiutasítás lehet, diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett. Az engedély vagy bejelentés nélkül dolgozó külföldiek közül talán a legkisebb arányt azok képviselik, akik illegálisan léptek az országba, ami azért nem meglepő, hisz ma már turistaként Magyarországra csaknem minden európai országból vízum nélkül be lehet lépni.

Mindez abból a friss kérdőíves felmérésből derül ki, amit az MTA egyik kutatóintézetének munkatársai végeztek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. A kutatók szerint nem a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása jelenti az alapvető problémát, hanem általában a fekete munka, amelynek leküzdéséhez elsősorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentése szükséges.

A válaszok szerint a gazdaság egészében 25-30 százalékra tehető a feketemunka aránya, ennek 15-20 százalékát a külföldieké teszi ki. Ez utóbbi csoport 60 százaléka magyar nemzetiségű, s csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik: Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és a délszláv államokból.

Rajtuk kívül a kínaiak aránya jelentős. A szakértők szerint a külföldi munkavállalók fekete foglalkoztatásának legfontosabb negatív hatása az adó- és járulékbevétel kiesés, valamint az, hogy az alkalmazókat jogtalan előnyhöz juttatja. A feketemunka pozitívumaként nagy arányban jelölték meg a kutatásban résztvevők, hogy kevéssé vonzó és rosszul fizetett állásokat lehet így betölteni, illetve azt, hogy így olcsó és rugalmas munkaerőhöz lehet jutni.

A hazai fekete foglalkoztatáshoz képest is alacsony fizetéssel érik be a külföldiek, s rendelkezésre állnak ott is, ahol nincs hazai munkaerő. Arra a kérdésre, hogy vajon miért vállalnak Magyarországon feketemunkát a külföldiek, a szakértők azt válaszolták, hogy a rossz otthoni körülmények játsszák a legfontosabb szerepet. Az okok között sorolták még a hivatalos munkavállaláshoz szükséges ügyintézés bonyolultságát, hosszadalmasságát is.

Népszabadság - fidesz.hu