A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben majdnem 800 milliárd forintnyi hitelt vettek föl a háztartások, melyek regisztrált adóssága négy év alatt megnégyszereződött. Az adósság nagyobb részét változatlanul a lakáshitelek teszik ki.

A devizahitelek térnyerése szembetűnő: júniusban a pénzintézetek gyakorlatilag csak devizahitelt folyósítottak, a 60,3 milliárd forintnyi kölcsönből a forintalapú hitel mindössze 500 millió forintot tett ki. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Az ezzel kapcsolatos jelentések arra figyelmeztetnek, hogy a forint árfolyamának jelentős gyengülése esetén a háztartások törlesztési terhei is megugranak, ami az egész pénzügyi szektor számára kockázatot jelent.

Az eladósodást a pénzintézetek meglehetősen magas kamatai sem akadályozzák, a folyószámla hitelek átlagos kamata júniusban meghaladta például a 20 százalékot, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatója pedig elérte a 25 százalékot. Kedvezőbb a helyzet a lakáshiteleknél, ahol a jegybank átlagosan 10,1 százalékos kamatot mért.

A dinamikus hitelfelvételt ráadásul nem kíséri a bankoknál elhelyezett betétek összegének emelkedése, azaz nem nőtt a családok megtakarítási kedve.

radio.hu - fidesz.hu