Olaszországban Claudio Franceschi professzor vezetésével a kutatók háromezer kilencvenéves férfi és nő DNS-mintáit tanulmányozták. A cél, hogy megtalálják a hosszú életért felelős géneket. Az egészséges öregedés genetikája elnevezésű vizsgálat Európa több országában zajlott. Franceschi professzor szerint 2009-re sikerülhet azonosítani a megfelelő géneket.

"Egyes családokban többen is megérik a száz évet. Valószínűtlen, hogy ezekben az esetekben csupán véletlen egybeesésről lenne szó" - mondta a professzor. A hosszú életű szülők gyermekei gyakran maguk is élemedett kort érnek meg. Az időskori betegségek - mint például az Alzheimer-kór - genetikai hátterének megértése segíthet megvilágítani az öregedéssel gyakran együtt járó szellemi leépülés folyamatát. Franceschi professzor szerint "nemcsak magát az öregedést érthetjük meg, hanem elért eredményeink kiemelkedő hatással lehetnek az orvostudományra is, mivel éppen azok a gének oltalmaznak meg a gyakori halálozási okoktól, például a ráktól, amelyek révén sokáig élhetünk".

A test és az elme tréningje nélkül nincs hosszú élet, de vajon mi kell még a százéves korhoz? A kevés alvás - állítják amerikai kutatók -, és ez kétségtelenül rossz hír a hétalvóknak. A túlzásba vitt alvás tizenöt százalékkal is növelheti a korai halál kockázatát - mutatott rá az American Cancer Association (Amerikai Rák Társaság) egymillió ember adatai alapján végzett vizsgálata. Az eredmények a kétség árnyékát vetítik a napi nyolc óra alvás előnyeire.

A University of California pszichiáterei arra a következtetésre jutottak, hogy a legtovább élő emberek mindössze hét órát alszanak éjszakánként. Nem egészen világos, hogy miért épp a hetes a mágikus szám, ám a jelek szerint a több alvás veszélyesebb is lehet, mint a kevés. Rövid távon a halandóság csak akkor növekszik, ha négy óra alá csökkentjük napi alvásadagunkat.

Az amerikai vizsgálat az egyetlen olyan felmérés, amely az alvás és a halandóság összefüggését vizsgálja úgy, hogy közben számításba veszi egyebek mellett a testsúly, a dohányzás és a mozgás tényezőit is. A kutatás bírálói szerint viszont figyelembe kell venni a csökkent alvásszint bizonyos járulékos következményeit. A hangulatingadozás, az ellenálló képesség csökkenése vagy a glukóz-intolerancia ugyan nem vezet közvetlenül korai halálhoz, de rontja az élet minőségét.

A hosszú élethez mindenképpen szükséges a megfelelő genetikai háttér. A kentuckyi egyetem egyik kutatása megállapította, hogy azok az egerek élnek a tovább, amelyek őssejtjei jobbak saját DNS-ük javításában. Az őssejt a csontvelőben lakik, és fő funkciója - az immunrendszer működtetésén kívül -, hogy biztosítsa az új sejtek termelődését a különböző szövetekben. A kentuckyi egyetem legújabb kutatásai alátámasztják azt az elméletet, amely szerint az öregedés fő oka, hogy a szervezetben működő őssejtek egyre fogynak, míg végül nincsenek elegen ahhoz, hogy a szerveket fiatalon tartsák. Az öregedés kulcsa az őssejtek ellenálló képessége a DNS-t károsító tényezőkkel szemben. "Ez új, és egyelőre rendkívül vitatott koncepció - mondta a kutatócsoport egyik tagja, Gary Van Zant a New Scientistnek. - Most azt szeretnénk megpróbálni, hogy ellenállóbb őssejtek beültetésével kitoljuk az egerek életkorát." Van Zant és kollégái kísérleti egerek őssejtjeit különböző génkárosító hatásoknak tették ki, miközben azt figyelték, hogy a genom mely régiói a legérzékenyebbek. Olyan eredményekre jutottak, amelyek feltűnően egybecsengtek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint bizonyos gének felelősek az öregedésért. A kentuckyi tudósok a 11. kromoszómán bukkantak rá arra a génre, amelyik az őssejtek önvédelméért felelős.

A tudósok szerint az antioxidánsok szerepe a szervezet egészséges működésében, egészségünk megőrzésében kiemelkedően fontos. Az amerikai kutatók azonban vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a szervezet húsz százalékkal is tovább élhet a természetes antioxidánsok, pontosabban egy bizonyos enzim bevitelével. Az eddig csak egereken végzett kísérletek eredményei azzal kecsegtetnek, hogy a módszer emberi alkalmazása esetén a százéves átlagéletkor is elérhetővé válik. A Washington Egyetem tudósainak tanulmánya azt az elméletet támasztja alá, amely szerint az öregedésért a szabadgyököknek nevezett, különösen magas reakciókészséggel rendelkező molekulák a felelősek. Az egészséges szervezetnek erős szabadgyökfogó rendszere van. Ennek az antioxidáns egységei olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni tudja őket.

Magyar Hírlap