- Lesz népszavazás?

- Kell hogy legyen, méghozzá minél hamarabb. Lehetőség szerint még az ősszel, de legkésőbb tavasszal.

- Magukon múlik, azazhogy mikorra gyűjtik össze a kétszázezer aláírást?

- Sajnos nem az aláírások összegyűjtésén múlik a referendum megtartása. A Fidesz néhány nap alatt képes lenne elegendő aláírás összegyűjtésére. A kormánypártok azonban minden eszközt bevetnek a népszavazás ellehetetlenítéséért. Hónapok óta folyik a kérdések bagatellizálása, ijesztgetik a polgárokat a várható eredmény következményeivel. Előre megkomponált kampány részének tűnik a kérdésdömping is, a "sziesztás" beadványok tömkelege. Mi mással magyarázható, hogy míg 2005-ben nagyjából harminc népszavazási ügyben hozott határozatot az Országos Választási Bizottság, addig a kérdéseink benyújtása óta már százas nagyságrendről beszélhetünk? Ez semmi másról nem szól, mint a népszavazás demokratikus intézményének lejáratásáról. Mindemellett az OVB egyre inkább úgy működik, mintha a szocialista párt választási testülete lenne. Az OVB vezetőinek pártszimpátiái eddig is világosak voltak, mára a döntéseikben is tükröződnek.

- A túloldalon azt mondják, az Alkotmánybíróság meg a Fideszhez húz, hiszen döntően önöknek ad igazat.

- Az MSZP Alkotmánybírósággal kapcsolatos álláspontja megdöbbentő, az AB tagjait az Országgyűlés választja, és a tagok megválasztásához a parlament kétharmadának szavazata szükséges. Tehát az alkotmánybírák kinevezéséhez a szocialista képviselők a szavazata is kell. Úgy gondolom, hogy azok, akik pártoskodást látnak az Alkotmánybíróság döntései mögött, nem ismerik a magyar jogrendszert, vagy ami még rosszabb, szándékosan akarják az embereket megtéveszteni.

- Mitől változna most a helyzet, hiszen a népszavazási hercehurcát elméletileg a végtelenségig lehet folytatni?

- A kormánypártok érthetően tartanak a referendum eredményétől, hiszen pontosan tudják, hogy a reformnak nevezett megszorító csomag semmiféle népakaratot nem tükröz. A köztársasági elnök sem nézheti már sokáig tétlenül azt, amit az MSZP és az SZDSZ a népszavazás elgáncsolásáért tesz. Amint az Alkotmánybíróság jóváhagyja kérdéseinket, elkezdjük az aláírások gyűjtését. Rövid időn belül nemcsak kétszázezer, hanem több millió támogató aláírás gyűlik majd össze.

- A referendum várható eredményét a kormányoldalon sem vonják kétségbe, de az igenek győzelméből következik az előre hozott választás is?

- A vizitdíjról, a tandíjról, a kórházak privatizálásáról szóló sikeres népszavazásból az következik, hogy a felesleges megszorító intézkedéseket a kormánynak vissza kell vonnia. A kormánypártok közötti állandó feszültségből és a belső viszálykodásokból látható, hogy még az MSZP-n belül is egyre bővül a miniszterelnök ellenzéke. A népszavazás után le kell vonni a kormánypártokon belül is a konzekvenciákat, és a kormánynak...

- ...távoznia kellene. Reális forgatókönyv ez a mai Magyarországon? Ha maradtak Őszöd és október 23. után, miért vennék komolyan a népszavazás politikai és erkölcsi következményeit?

- Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet élő közösség, amelynek van akarata, vannak tervei, vannak céljai, képes összefogásra, megújulásra, tehát van jövője. Azt persze nem hiszem, hogy Gyurcsány Ferenc önszántából távozna a népszavazás után. A szocialistáknak azonban - legalábbis azoknak, akik ténylegesen választóik képviseletére szerződtek - be kellene látniuk, hogy ez az arrogáns politika nem folytatható tovább. Ráadásul az MSZP elitjének az előre hozott választás lehet az utolsó esélye, hogy mentse a menthetőt, és ne váljon az MDF kilencvennégyes példájára törpepárttá. A szabad demokratáknak is végig kell gondolniuk, hogy egyezik-e elveikkel ez a kormányzati stílus. Ami ennél is fontosabb: az értelmiségnek végre pártszimpátiától függetlenül fel kell emelnie a szavát. Ha úgy tetszik, ki kell bújnia abból a trendiségből, hogy ma nem divat politizálni. Ki kell mondania, hogy ez így nem mehet tovább.

- Rendben, de sokak szerint ráérnek ezt 2010-ben kimondani, addig nem veszélyeztetik a "stabilitást".

- Magyarországon eddig minden kormány kitöltötte a mandátumát: ez jó dolog, helyes, hogy van egy biztos alapokon nyugvó rendszerünk. Ez azonban nem lehet öncél, nem lehet az alkotmányos rendszert kiforgatni, a demokratikus alapelvek nem szolgálhatják a csalás és a hazugság leplezését. Mi lenne például akkor, ha az állampolgárok Gyurcsány példáját követve adóznának? Először meghamisítanák a bevallásban az adatokat, majd trükkök százait alkalmaznák, és ha ez kiderülne, nem kapnának bírságot, büntetést. Ezen minél gyorsabban változtatni kell.

- Népszavazás, előre hozott választás, kormányváltás. A forgatókönyv utolsó lépése után mit tennének? Úton-útfélen sulykolják az emberekbe: a megszorításokon kívül nincs más gazdasági politika.

- S ez a véleményük hol volt 2006 tavaszán? Akkor pannon pumáról volt szó, erős gazdaságról, adócsökkentésről, és veszettül tagadták a vizitdíjat. Az elmúlt öt évben egyetlen irigylésre méltó kormányzati intézkedés sem történt. Legfeljebb az eva, amelyet a bevezetése után hamarosan kasztráltak. Ezen kívül mi van: a kormányzati kommunikáció, addig mondogatnak valamit, amíg mindenki elhiszi, hogy olyasmire is szükség van, ami nem is kell. Ismeri valaki széles e hazában a kormány programját? Szerintem nincs is, mert amit látunk, az alkalmi érdekek nyomán hozott, előkészítés nélküli kapkodó lépések sora. Ahogy esik, úgy puffan. Meglehetősen furcsa értelmezése ez a liberalizmusnak. Mindeközben a miniszterelnök hajlamos heroikus személyiségnek feltüntetni magát, a hős azonban nem ő, hanem akik elviselik ezeket a megpróbáltatásokat.

- Van tehát más út?

- Legyen világos: nem igaz, hogy a Gyurcsány-csomag az egyetlen megoldás. Igenis van más út. A minap a saját szememmel láttam, hogy az adócsökkentés milyen lendületet adott a román gazdaságnak, de elég, ha visszaidézzük a Széchenyi-tervet. Akkoriban minden befektetett állami forint ötszörös magántőkét aktivált. Mindezt úgy, hogy a magyar társadalom gerincét, amelyet a kis- és középvállalkozók adnak, megerősítette. Ez az egyetlen program másfél százalékos gazdasági növekedést indukált. Józan ésszel nehéz megtalálni a választ, hogy mi volt az oka a Széchenyi-terv megszüntetésének.

- Talán az, hogy eközben a Fideszhez közeli vállalkozók vagyona gyarapodott. Gondolom, elégszer hallotta már ezt a vádat.

- Ismét vissza kell térnünk a kormányzati PR-hoz. A Gyurcsány-kormány hajlamos úgy viselkedni, mintha ő lenne az ellenzék ellenzéke. Egyetlen viszonyítási alapja a polgári oldal. Hát rendben, viszonyítsunk: 1998 és 2002 között az összes gazdasági mutatónk javult, és most? Mi épült a polgári kormányzás idején, és mi most? Győrben például az uszoda megépítéséhez a Széchenyi-terv hárommilliárd forinttal járult hozzá. Márpedig akkor Győr városának szocialista vezetése volt.

- Most fideszes. Széchenyi-terv nincs, de van uniós támogatás.

- Van, de a legkevésbé az ellenzéki önkormányzatoknál. A felülről irányított és a kormány delegáltjaival megtöltött régiós rendszer u
u részrehajló. Eleve hogyan tudnák jobban Budapesten, mi jó az adott városnak, hogy a régiónak milyen beruházásra van szüksége? A kormánynak sikerült elérnie, hogy az uniós pénzek zöme a kormánypárti településeknél kössön ki. A fideszes és a szocialista önkormányzatok arányának ismeretében, valljuk meg, ez nem kis teljesítmény. Mindezen túl a Bajnai Gordon önkormányzati miniszter által irányított régiós vezetések politikai nyomás alá helyezik az önkormányzatokat. Ezzel a politikával azonban nemcsak idehaza, hanem Brüsszelben is el kell majd számolni.

- Találunk erre is kormánypárti ellenérvet: önök folyamatosan az Európai Parlamentben rohangálnak, kiteregetik belső ügyeinket, "beköpnek minket".

- Magyarország az Európai Unió tagja, az uniós pénzek sorsa pedig végképp Brüsszelre is tartozik.
A szocialistáknak nem vádaskodniuk kellene, hanem tisztességesen viselkedniük az unióban és itthon is. Nem lehet folyamatosan "trükkök százait" alkalmazni, és a gazdasági adatokat folyamatosan meghamisítani. Egy idős ember mondta nekem egyszer: tisztességesen élni nagyon-nagyon nehéz, de nagyon-nagyon jó.

- A kormányzati PR minden bizonnyal erre is talál majd választ. Nem tart attól, hogy a népszavazás sem a tényekről, hanem az óriásplakátokról vagy a tévében tandíjnak örülő "Kovács Pistikéről" fog szólni?

- Ezekkel az eszközökkel már valóban elérték egyszer, hogy a szavazók nem ismerhették meg a valóságot. Nem véletlenül javasoljuk a pártfinanszírozás és a választási kampányok teljes reformját. Azt is szeretnénk, hogy kormánypénzzel ne lehessen kampányolni a választások előtti időszakban, mint ahogyan ez 2006 tavaszán történt. Ne csak ne hirdessenek, de a miniszterek az államtitkárok se használjanak állami autót, ha választói gyűlésre mennek. Miért ne próbálnánk ki már ezt népszavazáson? Ráadásul ezek Nyugat-Európában sikeresen működő minták; az Egyesült Államokban az óriásplakátot, Franciaországban a televíziós spotokat tiltják. Értem persze, hogy ha a szocialistáknak most oda kellene menniük az emberekhez, nehezen tudnának bármit is mondani. S valljuk meg, az ő helyükben én se kopogtatnék szívesen most egy lakótelepi lakás ajtaján. De legalább egyszer túl kellene lépni a pillanatnyi pártérdekeken. Az említett korlátozásokkal a kampányköltségek legalább kétharmadát megtakarítanánk, és sokkal olcsóbbá tennénk a politikát.

- Az olcsó állam örök jelszó.

- A szocialisták választási programjában is szerepelt, aztán mi lett belőle? Az, ami a többi ígérettel. Egyre több a miniszter és az államtitkár, a fizetésük aránytalanul nő, a regionális rendszer bevezetésével egyre több állami állás jön létre, miközben a jól bevált megyei rendszert fojtogatják. A pártkáderek elhelyezését leszámítva mire volt jó ez az egész bürokratikus hókuszpókusz? Mire jó a kormányzati kommunikációs stáb felduzzasztása, ha a külső megbízások száma ezzel egy időben is emelkedik? Miért kell az állami rendezvényeket és vezetőket egyre többször magáncégeknek védeniük? A Fidesz már tizenhétszer javasolta parlamenti vitára az Országgyűlés létszámának kétszázra redukálását. Napirendre sem vették, populizmusnak minősítették.

- Mint ahogy a szegényekről való gondoskodás Orbán Viktor által Tusnádfürdőn felvetett koncepcióját is sokan ebbe a kategóriába sorolták. A lakótelepi lakásokba kopogtatás a baloldali szavazóknak szóló kampánymaszlag, vagy valódi szándék?

- A szegénység kérdése, a tandíj bevezetése vagy a kórházak privatizációja nem ideológiai kérdés. Ahogy nincs jobboldali vagy baloldali vizitdíj sem. Csak rossz, káros és felesleges vizitdíj van. Ezek a kérdések össztársadalmi problémák, amelyekben az MSZP az ország lakosságának többségével, a szegényekkel megy szembe. Ne szépítsük, a Magyar Szocialista Párt nem képviseli a szegényeket, a megszorításokkal pedig egyre inkább ellehetetleníti a középosztályt is. Hová fog mindez vezetni?

- Baloldalivá válik a Fidesz?

- A Fidesz néppárt. Mindannyian hiszünk a kölcsönös felelősségvállalásban. Hisszük, hogy van olyan politika, amely fontosnak tartja a munkát mint értéket, hisz a családokra és közösségekre épülő társadalomban. Arra törekszünk, hogy Magyarországon mindenki a saját környezetében találhassa meg a boldogulását. A fiatalok legfeljebb tapasztalatszerzés céljából hagyják el az országot, ne pedig megélhetési kényszerből. Mi azt szeretnénk, hogy az ifjú generáció legyen a tudás, az innováció és a siker nemzedéke, amely minden tervét valóra válthatja, ha képes tenni érte. A tandíj bevezetése ezért tévedés. Szeretnénk teret adni a jövőnek, lehetőséget a tetterős embereknek, és szeretnénk segíteni a rászorulókon, gyengéken. Hogy ez bal- vagy jobboldali, esetleg liberális? Nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy többségünk erre vágyik, itt van az út előttünk, csak rá kellene lépni.

- A fokozott piacvédelem is az úthoz tartozik?

- A Fidesz hisz a garantált piacok védelmezésében, de nem piacellenes szervezet. Vannak olyan stratégiai ágazatok, mint például az energiaipar vagy a vízellátás, ahol kell, hogy az államnak meghatározó befolyása legyen. Az állam önmagában nem rossz tulajdonos. Az irányítás hatékonysága sokszor egyszerű menedzsmentkérdés. Közismert, hogy a magyarországi energiaiparban francia állami cégek szereztek tulajdont. Nekik megéri, nekünk nem?

- A Mol-t most támadja az OMV. Helyesen teszi a kormány, hogy védi?

- A Gyurcsány-kormány mostani lépései inkább színjátéknak tűnnek a korábbi hibák leplezésére. Hiszen ne feledjük: a Molt kontrollálló 22 százalékos részvénypakettet ők adták el, és korábban a gázszolgáltatók eladását is az MSZP-SZDSZkormány hajtotta végre. Most tovább folytatnák a privatizációt, amit mindenképpen meg kell állítani, de nem csak a villamos művek vagy a posta esetében. Elfogadhatatlan az is, hogy a kormányzati negyed kialakításának leple alatt vagyont érő minisztériumi épületeket játsszanak ki. Eladnak mindent.

- Ellenzékből erre legfeljebb figyelmeztetni lehet. Ha kormányra kerülnek, felülvizsgálják ezeket a tranzakciókat?

- Magyarországon az utóbbi évek privatizációit körüllengi a korrupció gyanúja, ezt mindenképpen ki kell vizsgálni. Ezt tette 2002-ben Keller László szocialista politikus, és mi sem tehetünk másként, majd kormányzati pozícióból. Keller László akkor nem talált semmit, félek, hogy most más lesz a helyzet. Ha valahol visszaélést tapasztalunk, ott minden törvényes eszközt felhasználva kezdeményezzük az eladás felülvizsgálatát. A magánbiztosítós rendszer sem kivétel ez alól.

- Határozott tervek, de a Fidesz az elmúlt két vesztes választás előtt is magabiztos volt. Azóta folyamatosan alakult a párt, létrejöttek a polgári körök, a tagozatok és most az igazgatósági rendszer. Mindez a hiányosságok kijavítását szolgálja, vagy pótcselekvés a választási pihenő időszakban?

- A polgári körök, a tagozatok és az igazgatósági rendszer szerves egység, ennek tulajdoníthatóan mára az eddigi legerősebb Fidesz jött létre politikai és szervezeti értelemben is. Új kommunikációs lehetőségekhez jutottunk, új csoportokhoz szóltunk. Legutóbb a hagyományosan baloldali munkásvárosban, Dunaújvárosban sikerült testületi többséget szereznünk. Ha nincs a Kontur Pál vezette munkástagozat, ez aligha sikerült volna. A Fidesz ma szervezetileg és politikailag is fel van készülve a választásra és a kormányzásra is. Vannak szakembereink, példátlan szellemi hátországunk van, Navracsics Tibor vezetésével elkezdődött a kormányzati felkészülés. Ahogy egymás között mondjuk: akár már holnap.

- Megnyeri "holnap" a Fidesz a választásokat?

- Bízunk benne, mert ha így megy tovább, nagyon nagy bajban lesz az ország. Nem magunkért kell nyernünk, hanem az országért. Ezek nem üres szavak. Ezen dolgoznak parlamenti képviselőink is, több mint négyezer önkormányzati képviselő is. Politikai pártnak embereket és nem gazdasági érdekcsoportokat kell képviselnie.

Máté T. Gyula, Magyar Hírlap

fidesz.hu