Ebben még nincs semmi rendkívüli, hiszen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önálló formációként a hatályos rendelkezések értelmében nem célozhat meg mandátumokat a törvényhozásban. Első látásra kicsit furcsa, hogy ezt a magyar jelöltet nem a KMKSZ támogatását élvező párt indítja. De még ennél is meglepőbb, hogy a szocialista pártelnök, eléggé átlátszó módon, a "magyar barátaik" ajánlásával indokolta Tóth Mihály jelölését. Kárpátalján feltételezik, hogy Gyurcsány Ferenc két héttel ezelőtti látogatásakor megfogalmazott kérésére alakult így a lista. A kárpátaljai látogatás után néhány nappal a magyar kormányfő már azt fejtegette, hogy semmiképp sem akar beavatkozni a szlovák belügyekbe Malina Hedvig meghurcolása miatt. Ha viszont az ukrán párt jelöltlistáján valóban a szocialista internacionalizmus működése nyomán került befutónak látszó helyre a magyar politikus, akkor a két ügy között lehetetlen nem észrevenni a párhuzamot.

Vagyis nincs beavatkozás, ha a vélhetően anyanyelvének használata miatt fizikai és lelki megpróbáltatásoknak tesz ki a szomszéd ország hatósága egy magyar lányt. Be lehet szólni viszont az ukrajnai testvérpártnak a Gyurcsányékhoz közel álló politikus támogatása érdekében még akkor is, ha ez a jelölés a kárpátaljai magyar szervezet érdekeivel esetleg ellentétes. A határon túli magyarság valódi támogatásának a jegyében éppen fordítva kellene működnie a "beavatkozás" logikájának. Megérné kiállni a felvidéki magyar lány mellett, de kétséges, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségen kívüli jelöltért érdemes volt-e lobbizni. Ugyanennek a logikának a jegyében a magyar kormánynak megfontoltabban kellene eljárnia akkor, amikor a romániai magyarság belvitájában állást foglal. Nem tartjuk üdvözítő megoldásnak, hogy támogatásáról kizárólag az RMDSZ-t biztosította akkor is, amikor a szervezet még párbeszédre sem volt hajlandó Tőkés László püspökkel. Most, hogy a dialógus elkezdődött, jó alkalom adódik a korrekcióra. S ha már Románia került szóba: Basescu elnök hirtelen támadt érdeklődésének és rokonszenvének a Székelyföld iránt - véleményünk szerint - nem szabad hidegen hagynia Budapestet. Akár diplomáciai csatornákon, akár személyes kontaktusok segítségével lobbizni lehetne a székelyek autonómiatörekvései mellett a román államfőnél. Egészen biztos, hogy a szomszédos ország ügyeibe való effajta "beavatkozást" sem idehaza, sem a határon túli magyarság köreiben nem kifogásolná senki.

Magyar Hírlap- fidesz.hu