fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Stílusa válogatja
2007. augusztus 8., 10:11
"Egy adóparadicsomban bejegyzett offshore cég a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelynek a jövőben tíz éven keresztül havonta százmillió forintot utal székházbérlet címén az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt." (Magyar Nemzet, augusztus 7.)

Egy másik tegnapi hír (Stop.hu) szerint egy kecskeméti szerszámszaküzletben egy rabló rátámadott az őt tetten érő biztonsági őrre, majd társával együtt egy fehér színű autóval elmenekült. Az ismeretlenek hétszázezer forint értékben szerszámgépeket loptak el.

A posta adóparadicsomba fizetett bérleti díjáról szóló hír egy törvényesnek tűnő üzleti tranzakcióról, míg a bűnügyi tudósítás egy köztörvényes bűnügyről számol be. A rágalmazásnak a vádját kockáztatnám, ha a bérleti díj formájában "elpostázandó" tízmilliárdos közvagyonnal kapcsolatban azt merném állítani: a konstrukció lényegét tekintve ez is egy bűncselekménygyanús história. Hiszen úgy tűnik, valaki már megint hűtlenül, hanyagul vagy gondatlanul kezelte a közvagyont. De legalábbis, számvevőszéki terminológiával élve, felvetődik az ésszerűtlen gazdálkodás gyanúja a Magyar Postánál. Hiszen a nagy cég ingatlanokkal bizniszel, mobilpatika-üzletbe vág, csak a falusi kis postahivatalokat nem akarja működtetni. Tapasztalataim szerint ha az állami szervezetek efféle, offshore cégek tulajdonában lévő társaságokkal kötnek szerződést, fel kell vetődnie a gyanúnak, hogy valóban csupán az adókerülés céljából illeszkedik-e az offshore cég a tulajdonosi struktúrához, vagy valaki így rejtezkedik a köz elől, avagy nyers egyszerűséggel az ilyen cég a korrupciós pénzek biztonságos kifizetőhelyéül szolgál.

Tíz év alatt a posta összesen tizenkétmilliárd forintot fog kifizetni bérleti díjként irodahasználatáért. Miközben pár milliárd forintért most veri dobra állami tulajdonú budai irodaházát. A posta üzleti tranzakciója szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amellyel a politikai hatalom egyszeri, sokmilliárdos bevételért cserébe ennek sokszorosával adósítja el évtizedekre az országot.

A minisztériumok épületeinek eladásából befolyó pénzeket jobb esetben államadósság-törlesztésre, rosszabb esetben páncélozott luxusjárgányokra, kormányzati propagandára költik. Van valami romantikus a kecskeméti rabló történetében. Lehet, hogy ő is csak dolgozni akart, adózni a köz javára, kellett neki az a fúrógép. Most reszkethet, megérdemli. Tudhatná: rabló módjára privatizálni csak az államtól lehet büntetlenül.

Torkos Matild, Magyar Hírlap

fidesz.hu