A DowJones hírügynökség számol be az elemzésekről, amelyek egyik megállapítása az orosz cégek térnyerése. A Mol illetékesei által készített elemzések a Mol OMV általi esetleges felvásárlásának kimenetelét latolgatják - közölte a dokumentumokat ismerő egyik illetékes. A megállapítások másik része azzal a véleménnyel foglalkozik, miszerint az OMV adott esetben az egyesült társaságon belül az osztrák félnek kedvezne a fejlesztési projekteket, a termelést, a készletezést érintően. Egy a magyar kormányhoz közelálló, névtelenséghez ragaszkodó személy szerint a dokumentumokat a Mol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számára készítette.

"Nem ismeretes, hogy az OMV miként szeretné feldarabolni a Mol-t" - idéz a DowJones hírügynökség a dokumentumból. "De fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy függetlenül attól, vajon a Slovnaftot (a MOL szlovákiai leányvállalatát), vagy Százhalombattát (a Mol magyarországi finomítóját) értékesítenék, az egyedüli potenciális vevő a három nagy orosz társaság, a Lukoil, a Gazprom vagy a Rosneft egyike lehet" - olvasható az értékelésben. A vevőt "az orosz politika fogja kiválasztani".

A Gazprom nem fűzött kommentárt a megállapításhoz, a Rosneft szóvivője annyit jegyzett meg, hogy "részvételük kizárólag gazdasági megfontolásokon alapulhat", míg a Lukoil szóvivője természetesnek tartotta, hogy "minden lehetőséget kiértékelnek, de ezek mindegyike jelenleg túlságosan drága és most senki sem ad el." A stratégiai elemzések eredetiségét három, az ügyeket ismerő személy is megerősítette - jegyzi meg a DowJones.

A dokumentumokban azt állítják, hogy az OMV-nek a Mol megszerzése esetén meg kellene válnia a Mol két finomítója közül az egyiktől, vagy saját schwechati finomítójától az Európai Unió versenyszabályaira való tekintettel. "Versenyügyekben ugyan Brüsszel dönt, de nem tekinthető kész ténynek, hogy egy finomítót el kell adni" - vélekedett ezzel szemben Bettina Gneisz-Al-Ani, az OMV kommunikációs részlegének vezetője. Varró Attila, a MOL vezető közgazdásza viszont, aki nem kívánta a dokumentumok hitelességét megerősíteni, kifejtette, hogy " az üzleti racionalitás szempontjának az felelne meg, ha a schwechati finomítót eladnák, mivel az (a három közül) a legkevésbé jövedelmező, ám ez az osztrák politikai szempontok miatt biztosan soha nem fog megtörténni."

Az OMV júniusban 18,6 százalékra növelte a Mol-ban meglévő érdekeltségét és többször is kifejezésre juttatta a baráti összefonódásról folytatandó tárgyalások iránti érdekeltségét. A Mol elutasított az OMV közeledését. Az egyik dokumentum a OMV részvényvásárlása "különös elemének" tartja, hogy az OMV korábban tagadta, érdekelt lenne 10 százalék feletti Mol-részvény megszerzésében, majd Putyin elnök és Gusenbauer osztrák kancellár május 23-i találkozója után beindította átláthatatlan részvényvásárlását. Ezt a megállapítást "puszta spekulációnak" tartja Gneisz-Al-Ani, aki szerint üzleti megfontolásból történt az OMV részvényvásárlása.

Az elemzésekben az is szerepel, hogy a legnagyobb nyugati olajtársaságok, a Royal Dutch Shell, a BP vagy az Exxon Mobil Corp. visszavonultak Közép-és Kelet-Európából abban a reményben, hogy nagyobb befektetéseikhez nyerjék meg az orosz kormány jóindulatát.

- Amennyiben a Slovnaft orosz kézre kerülne, a százhalombattai finomító létjogosultsága hosszú távon kérdésessé válna tekintettel a nyersolajellátással összefüggő gondokra - állítja a dokumentum, amely utal a litván mazeikiu finomítóra, amely az orosz nyersolajszállítások függvényévé vált. A Mazeiku Nafta-t a PKN Orlen lengyel olajipari cég szerezte meg, amit Oroszország nehezményezett és ez a finomító jövedelmezőségét lerontó nyersolajellátási gondokhoz vezetett.

A dokumentum Magyarország földgáz- és petrolkémiai termék ellátását is kockázatosnak tekinti az OMV általi Mol-átvétel esetén, mivel ellátási feszültségek esetén az OMV az osztrák piac ellátását tekintené elsődlegesnek. Gneisz-Al-Ali ezt cáfolta, mondván, hogy a két cég kapcsolódása esetén Magyarország ellátási biztonsága is erősödne.

A dokumentum szerint adott esetben az OMV az osztrák Baumgarten energiafejlesztési tervnek adna elsőbbséget a magyarországi fejlesztések helyett, a földgáztározásban pedig az osztrák-orosz projekteknek szemben a magyar-orosz tervekkel. A Gazprom a DowJones-nak a tározók fejlesztésével kapcsolatos írásbeli kérésére azt válaszolta: " mind Magyarország, mind Ausztria a Gazprom ígéretes partnerei a földalatti tározókat illetően." A Gazprom osztrák és német partnerrel kíván 260 millió eurós tározó fejlesztést megvalósítani 2010-re az ausztriai Haidach-ban és e terv sokkal előbbre tart, mint az új magyarországi tározóval kapcsolatos elképzelés.

Végül az elemzésben azt is állítják, hogy az OMV leválasztaná és eladná a Mol földgázipari részlegeit, mivel az OMV-nek érdekében állna a magyarországi földgáztermelés visszafogása, hogy a cégnek kevesebb jövedéki adót kelljen fizetnie a magyar kormánynak. De mégha az OMV rendesen fizetné is a jövedéki adót, a profitot az osztrák érdekeknek megfelelően csoportosítaná át - olvasható. A Mol vezető közgazdásza szerint az osztrák társaság könnyedén átirányíthatna évente jóval 10 milliárd forint feletti társasági adót. Mindkét állítást cáfolta az OMV kommunikációs vezetője, aki szerint az OMV által megszerzett romániai Petrom is az ország legnagyobb adófizetője maradt, sőt adóbefizetéseit 2004 vége, az átvétele óta még növelte is.

MTI - fidesz.hu