Nyugdíjas úr újságolvasás közben a szívéhez kapott. Tudta persze, hogy rossz a termés, és az élelmiszerárak megugranak. Ugyanakkor bízott a kormányban, hogy közbelép, hiszen a hatalomnak nem lehet érdeke a kispénzű emberek kiéheztetése. Meg az sem, hogy a nyugdíjas váljék áruházi szarkává. El is hangzott a hivatalos bejelentés, hogy az árnövekedést az áfa csökkentésével fogják majd vissza.

Most viszont ez az új hír szabályosan kiütötte Nyugdíjas urat. Elsősorban mi az, hogy "bizonyos alapvető élelmiszerekre" lesz csak érvényes a szegényember-mentő akció? Miféle grémium határozza meg az alapvető élelmiszerek körét? És megkérdezik majd a hozzá hasonló halandóktól, hogy mit szoktak enni reggelire meg ebédre? (Szerencsére a vacsoráról, mint álomrontó luxusról, a feleségével együtt már rég leszokott.) Vajon tekintetbe veszi a tudós bizottság, hogy Nyugdíjas úréknál főként baromfivirslit fogyasztanak, mert húsz dekánként a 240 forintot még valahogy kigazdálkodják, de egy drasztikus és államilag nem fékezett áremelést már nem viselne el a pénztárcájuk?!

A legmegdöbbentőbb viszont a késlekedés. Nyugdíjas úr képtelen volt felfogni, miért kell szeptember végéig várnia a parlamentnek az áfacsökkentés jóváhagyásával. "Üdülnek a honatyáink? Azért választottuk meg őket, hogy segítsenek a lakosságon, most pedig vészhelyzet alakult ki. Rendeljék őket haza! És szavazzanak meg olyan áfacsökkentést, amely késedelem nélkül hatályossá válik. Hiszen arról hallani, hogy a liszt ára hamarosan 130 forint fölé szökken - a drága kenyeret miből fogjuk megvásárolni novemberig?"

Aztán mentőötlete támadt. Összedugják majd a fejüket a haverokkal, és kifundálnak egy népszavazási kezdeményezést. A felvetés lényege az lehetne, hogy drasztikus áremelések esetén a parlament évszaktól függetlenül üljön össze azonnal, hozzon kármentő intézkedéseket, s ezek kihirdetésük után rögtön lépjenek életbe. A politikusok egy ilyen indítványtól úgy elszégyellnék magukat, hogy - a referendumot meg sem várva - egykettőre megfékeznék az áremeléseket.

Nyugdíjas úr lassacskán reménykedni kezdett, hogy talán mégsem tart majd az éhkopp novemberig.

Neumann Ottó, Magyar Hírlap

fidesz.hu