Az út - noha hónapok óta tervezték - minden bizonnyal a terület feletti kanadai fennhatóság kinyilvánítását célozza, miután egy hete két orosz mini-tengeralattjáró elérte a sarkvidéket, s a legénység több mint 4000 méter mélyen pontosan az Északi-sark alatt kitűzött egy titánkapszulába foglalt orosz zászlót.

Az expedícióval Oroszország emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart e kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére. Orosz tudósok egyebek közt azt próbálták bebizonyítani a múlt heti expedícióval, hogy az Északi-sark alatti tengerfenék Oroszország északi kontinentális talapzatának geológiai folytatása (szerkezetileg megegyezik az orosz kontinentális talapzattal), s ezért az ország joggal követelheti magának a térséget az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében.

Az ENSZ egyszer már elutasította ezt az orosz érvelést, de Moszkva 2009-ben ismét benyújtja igényét, s ha azt jogosnak ismerik el, Oroszország több mint egymillió négyzetkilométernyi területet szerezne meg, az északi-sarki kontinentális talapzat területének csaknem felét. Több más ország, Kanadán és az Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Norvégia és Dánia is jogot formál erre a térségre.

Stephen Harper ígérete szerint Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását. A miniszterelnök várhatólag még a héten bejelenti, hova képzelték el az Északi-sarkon megépíteni tervezett mélytengeri katonai kikötőt. Harper a múlt hónapban jelentette be, hogy az ország hat-nyolc járőrhajót épít az északnyugati átjáró elnevezésű - az Északi-sark alatt az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, a sarkvidéki szigetvilágon keresztül vezető - tengeri útvonal biztosítása céljából. Az Egyesült Államok nagykövete bírálta Harpert e kijelentése miatt; azt mondta, az északnyugati átjáró nemzetközi vízi útvonal, amely mindenki előtt nyitva áll.

A sok évtizedes vita a legutóbbi időkig akadémikus volt, hiszen az év 11 hónapjában tengerjég torlaszolja el az átjárót, s a fennmaradó kurta időszakban is csak jégtörők és a jég ellen felvértezett hajók merészkednek a vizeire, főleg katonai vagy tudományos céllal. A globális felmelegedéssel és a sarki jég olvadásával, a jégmentes időszak hosszabbodásával azonban az északnyugati átjáró akár néhány éven belül használható hajózási útvonallá válhat, jelentősen - több ezer kilométerrel - lerövidítve az Európa és Ázsia közötti tengeri utat, amely jelenleg a Panama-csatornán át vezet. Kanada jogot formál az északnyugati átjáró bejáratánál fekvő Hans-szigetre is.

MTI - fidesz.hu