Borúlátó előrejelzést jelentetett meg az Ecostat. Az elemzés szerint sem az idén, sem jövőre nem számolhatunk az aktivitási ráta javulásával, a foglalkoztatási arány pedig a jelenlegi szinten marad. Hazánkban már hosszú ideje társadalmi-gazdasági feszültséget okoz a foglalkoztatottak alacsony aránya. Az Eurostat adatai szerint a 27 EU-tagországban 63,4, a 15 régebbi tagországban 65,2 százalék volt március-májusban ez az arány, szemben a hazai 57 százalékos mutatóval.

Mozgósítani a tartalékokat

A magyar foglalkoztatottság felzárkóztatása az európai átlaghoz csaknem hatszázezer új munkahelyet hozhatna, és jelentősen csökkentené az egy dolgozóra jutó eltartottak számát - áll abban a jelentésben, amelyet tavaly készített el a Central European Management Intelligence (CEMI). A cég szakértői szerint a gazdaság jelenlegi csapdahelyzetéből a kitörést a magánszektorban lévő munkahelyek számának növelésével lehet elérni. Ez teremtené meg a lehetőséget az alacsonyabb adók és a magasabb gazdasági növekedés irányába. Az sem mellékes, hogy a magánszektorban dolgozó közel harmincszázaléknyi foglalkoztatottnak kell eltartani a magyar társadalom majdnem hetven százalékát. Vagyis a magánszektor tartja el a gyerekeket, a diákokat, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat, a gyesen vagy gyeden lévőket és az állami alkalmazottakat is. Az utóbbiak fizetése ugyanis a magánszektorban dolgozók adóiból származik. Százezer új munkahely teremtése a magánszektorban 130 és 240 milliárd forint közötti összeggel javítaná az államháztartás egyenlegét. A tanulmány szerint a megoldáshoz vezető egyik út a munkaerő-tartalékok mozgósítása.

Három olyan korcsoport van, amelynél már középtávon (kettő-négy év alatt) is jelentős eredményeket lehetne elérni. Idetartoznak a fiatalok, a kismamák és az idősek. A CEMI szerint ezekben a csoportokban néhány év alatt 400-500 ezerrel lehetne növelni a foglalkoztatottak számát. Az elmúlt években ugyanis a munkavállalás ösztönzése (például a nyugdíjkorhatár emelése révén) eredményesen tudta növelni a foglalkoztatottak arányát.

Csökkenteni kell a terheket

A vállalat szakértői a kismamák foglalkoztatottságának növeléséhez elengedhetetlennek tartja a részmunkaidős és a távmunka-lehetőségek bővítését. Ezeket a foglalkoztatási formákat adó- és járulékrendszerrel kellene támogatni. Szintén fontos lenne, hogy az egy évnél idősebb gyerekeket nevelő anyák esetében a gyed akkor is járjon, ha az anya elhelyezkedik.

Szintén rossz hír, hogy az utóbbi években emelkedett a munkanélküliség szintje a fiatalok körében is.
A hazai felsőoktatás ugyanis nem veszi figyelembe a gazdaság igényeit. Közgazdászból és kommunikációs szakon végzettekből túlkínálat van a piacon, miközben az egész világon keresett mérnökökből krónikus a hiány. Új ösztönzőket kellene bevezetni, ezekkel rugalmasan lehet alkalmazkodni a piac változó igényeihez. Az idősebb korosztály tekintetében a CEMI olyan lépéseket sürget, amelyek a nyugdíj előtt állók munkában maradását segítik elő. Idetartozik a rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorítása és fokozottabb ellenőrzése is. A tanulmány szerzői szerint mindezek mellett a foglalkoztatás bővítésének alapfeltétele az élőmunka terheinek csökkentése is. A kimutatások szerint egyébként alig négymilliónyian dolgoznak és adóznak a tízmilliós lélekszámú Magyarországon.

Uniós követelmény is született ezen a téren. Az Európai Bizottság foglalkoztatási irányelvei szerint tartani kellene az eredetileg kitűzött célt, a munkaképes korúak között a foglalkoztatottak arányát közösségi átlagban a 2003-as 63 százalékról 2010-re hetven százalékra javítva. A tagállamként kidolgozott nemzeti foglalkoztatási akciótervben foglaltak alapján a magyarországi foglalkoztatási rátát 2010-re 63 százalékra kellene javítani, és akkor a foglalkoztatottak száma elméletileg elérné a 4320 ezret.

A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta számottevően elmarad a régi tagállamok szintjétől. Néhány régi tagállamban a munkaképes korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott, ez megemeli az átlagot. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot. A 2004-ben csatlakozó tagállamok közül Ciprus foglalkoztatási rátája a legjobb, 69 százalék, igen alacsony viszont a lengyeleké, csupán 51,5 százalék. Az Európai Unióhoz az idén csatlakozó Romániában és Bulgáriában a gazdasági fellendülés ellenére is alacsony szinten van a foglalkoztatás.

Szomorú helyzetben

Idetartozik az is, hogy a statisztikák az aktivitási rátákat is összehasonlítják. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a munkaképes korú lakosság hány százaléka tartozik a foglalkoztatottak és munkanélküliek, azaz a gazdaságilag aktívak közé. A magyarországi aktivitási ráta 60,5 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele szereplője foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a legális munkaerőpiacnak. Ez az egyik legalacsonyabb ráta az új tagállamok között. Márpedig a foglalkoztatás és a munkaképes lakosság aktivitásának javítása nélkül elképzelhetetlen a minimálisra lassuló gazdasági fejlődés felgyorsítása.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu