Több mint 800 nemzetközi vállalatvezetőt kérdezett meg 2007 februárjában és márciusában az Ernst & Young Európa tőkevonzó képességéről. Az ismert tanácsadó cég szakemberei a válaszok alapján összeállított legutóbbi jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy a külföldi befektetések népszerűségét tekintve Nyugat-Európa áll az első, Kína a második, Kelet-Közép-Európa pedig a harmadik helyen. Európa versenyképességének megtartása érdekében viszont alapvető reformokra lenne szükség. Ahhoz, hogy a vén kontinens ne maradjon le a globális versenyben, rugalmasabb munkaerőpiaccal, egyszerűbb szabályozással, korszerűbb infrastruktúrával kellene rendelkeznie, s végre meg kellene teremtenie az egységes európai piacot.

Tavaly - a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) terén rekordnak számító évben - összesen 3531 projekt indult Európában (főként Nyugaton), ebből csak 108 jutott Magyarországra. Ezzel az eredménnyel még az első tízbe sem sikerült bekerülnünk: a 11. helyre csúsztunk vissza a 2005-ös 8. szintről. A visszaesés azt mutatja, hogy a magyar gazdaság vonzereje csökkent a múlt évben. Ennek oka, hogy mind jobban élesedik a verseny a képzett munkaerőért, a befektetői döntéseknél pedig figyelembe veszik a munkaerőköltségek növekedését is.

Az Európában megvalósított beruházásoknak köszönhetően közel 212 ezer új munkahely jött létre a kontinensen - ebből 10906 Magyarországon. Az unióban továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Nagy-Britannia számít a legnagyobb befektetőnek, Magyarország esetében Németország az első, Amerika pedig a második helyen áll. Őket Japán követi Ausztriával, majd Nagy-Britannia Franciaországgal holtversenyben. A beruházások nagy része nálunk főként az autóiparban és az üzleti szolgáltatások területén valósul meg.

Érdekessége a tanulmánynak, hogy a válaszadók a világ tíz, leginkább tőkevonzó országa közé két kelet-középeurópai államot is felvettek: Lengyel- és Csehországot. Ha az új beruházások feltételezett célországait rangsoroljuk, a németeket a lengyelek, majd a csehek, őket pedig a magyarok követik.

Más felmérések is a magyar versenyképesség romlásáról tanúskodnak. A Világgazdasági Fórum 2005-ös rangsorolásához képest tavaly hat helyet esett vissza hazánk (a 35.-ről a 41.-re), többek között a vállalatok adminisztratív terheinek növekedése és az államháztartás siralmas helyzete miatt.

Legutóbb az ICEG EC kutatói állapították meg, hogy bár az unió új tagállamaiban 2007-ben is folytatódik a gyors gazdasági növekedés, Magyarország idén és jövőre is sereghajtó lesz. 2007-ben várhatóan 2,6 százalékkal bővül a magyar GDP, miközben az unió keleti államaiban a növekedés átlaga 6,5 százalék felett alakulhat. De a pénzromlás több mint 7 százalékos éves mértékét tekintve is mi állunk a legrosszabbul a régióban.

hetivalasz.hu- fidesz.hu