A kiábrándítóan alacsony, 1,4 százalékos második negyedéves GDP-adat korántsem jelenti azt, hogy túljutottunk a mélyponton. A különösen gyenge hazai növekedésre még az sem vigasz, hogy a növekedés mértéke mind Németországban, mind Szlovákiában elmaradt a várakozásoktól: legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél a bővülés 2,5 százalékos, Szlovákiában pedig 9,2 százalékos (!) volt.

Egyre inkább úgy tűnik, a gazdasági zuhanás mögött a kormányzati megszorító intézkedések állnak, ugyanis az állami kiadások drasztikus visszafogása, bár a gazdasági stabilizációhoz elengedhetetlen, rövid távon mindenképpen GDP-csökkentő hatású. Eközben viszont a magas adóterhek és a különféle strukturális problémák miatt (például mert az állami újraelosztás mértéke továbbra is nagyon magas) a magánszektor nem tudta átvenni a növekedés motorjának szerepét. A gondot mélyíti, hogy a közeljövőben nem várható beruházási boom a vállalati szegmensben, a gazdaságot pusztán az exportra termelő cégek húzzák.

A Concorde brókercég elemzése szerint a kórházbezárások, a létszámleépítések vagy a vizitdíj bevezetése miatti forgalomcsökkenés brutális kolonca a gazdaságnak. Nem járunk messze a valóságtól, ha az említett intézkedések miatti forgalomcsökkenést húsz százalékra tesszük, ez pedig 1,5 százalékponttal mérsékelhette a második negyedéves GDP-növekedési adatot. Az összefoglaló szerint várhatóan csak 2008 második negyedéve után nem kell számolni ezekkel a visszahúzó elemekkel. A jövőt illetően a legtöbb szakértő pesszimista. A háttérben a szeptembertől már a mindennapokban is érezhető oktatási reform áll, mivelhogy ebben az ágazatban is intézménybezárások, összevonások és elbocsátások esedékesek. E tényezők az őszi hónapok teljesítményét vetik vissza. A mezőgazdaság kedvezőtlen helyzete - főként a nyári aszály miatt - pedig tovább ronthatja a statisztikát. A mostani számok tehát egyértelműen mutatják, hogy nem jó irányba halad a gazdaság.

Szakmai körökben konszenzus született arról is, hogy a harmadik negyedéves adatokban már jelentkezik az őszre várt élelmiszerár-robbanás hatása, ami erőteljes lehet, mivel az alapvető élelmiszerek drágulása gerjesztette árnyomás tovább erősödött, és egyre több termékkört érinthet. S mivel az élelmiszerárak inflációra gyakorolt hatása még nem mérhető fel teljes mértékben, nagy bizonytalansági tényezőt képviselnek.

Az adatok hatására felerősödhetnek a kamatcsökkentési várakozások - vélik a Concorde szakértői. Az MNB akár kamatcsökkentésről is dönthet következő, augusztus 27-i ülésén. Nagy kérdés, hogy kamatoldalról besegíthet-e a jegybank. A jelek szerint a monetáris politika a közeljövőben csak korlátozottan lehet a gyengélkedő gazdaság segítségére, hiszen növekvő inflációs kockázatokkal kell megküzdenie. Kedvező esetben az év végére 7,25 százalékra csökkenhet az alapkamat.

A versenyképesség terén is nagyon rosszul állunk, elég csak a kelet-európai szomszédok példáját elővenni. Ha a térségi növekedési adatokat vesszük alapul, az idénre tervezett éves 2,2 százalékos ütemmel a magyar gazdaság a leggyengébb láncszem. Gondot okoz, hogy miközben az eurózóna az év első részében a tervszámokat meghaladó mértékben fejlődött, addig a magyarországi piaci szereplők nem tudták kihasználni a kedvező lehetőségeket. Még elkeserítőbb az összkép, ha azt vesszük alapul, hogy legfontosabb piacainkon az esztendő második részében megkezdődik a lassulás.

Magyar Hírlap- fidesz.hu