Újabb szakaszába lepett a közvagyon kiárusítása: a második Gyurcsány-ciklus igazi nagy üzlete az állami ingatlanok aprópénzre váltása. A kormányzati negyed felépítésével tucatnyi patinás belvárosi minisztériumi palota kerül piacra, miközben árulják a Béla király úti kormányrezidenciát, a kiürített, nagy értékű budai kórházakat, köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lipótmezei épületét, eladták a MÁV-vezérigazgatóság Andrássy úti székhelyét, s most itt a következő áldozat: a Magyar Posta Krisztina körúti központja.

Burkolt fenyegetés

A hivatalos magyarázat szerint sokba kerül a patinás székház felújítása, nagyok a fenntartási költségek, és az irodabérlés gazdaságosabb megoldás. Igaz, a posta havi 400 ezer eurót, vagyis nagyjából 100 millió forintot fog fizetni az Árpád híd közelében épülő Gateway Business Centerben bérelt irodákért, ráadásul a szerződés legalább tíz évre szól, vagyis az állam 32 milliárd forintot ad ki helypénzre. Az eladni szánt székházat 5 milliárd forintra taksálják, de kérdés, hogy milyen áron sikerül értékesíteni, hiszen tucatnyi hasonló színvonalú minisztériumi palotával egy időben vár majd vevőre. A túlkínálat miatt pedig az árak bizonyosan esni fognak.

A posta egyébként nem most kezdte meg az ingatlanvagyon felélését, hiszen korábban sorra értékesítette az üdülőit, és vidéki hivatalaiból is sokat bezárt. A cég szerint az új telephely bérlésével kapcsolatban minden a legnagyobb rendben zajlott: uniós közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyen a legolcsóbb ajánlatot beadó cég győzött. A jelentkezők számát azonban jelentősen korlátozta, hogy a posta 23 ezer négyzetméternyi területet igényelt, s Budapesten alig van irodaház, amely ennek a kívánalomnak képes lenne megfelelni. (A kiválasztott is úgy pályázott, és nyert, hogy még el sem készült Duna-parti épületével.)

Feltehető a kérdés, hogy mi a vállalat eddig szétparcellázottan működő egységeit hirtelen olcsónak semmiképp sem 17,39 négyzetméter árú - mamutbérleménybe terelni. A munkaszervezési és hatékonysági érvekben kimerülő válasz valóságtartalmát a kívülálló úgyis csak évek múltán olvashatja ki a pénzügyi könyvekből. S addigra már bezáródik a visszaút, hiszen új gazdára talál a Krisztina körúti székhely, s az sem biztos, hogy a vállalatot ugyanaz a vezérkar irányítja, amely a döntést meghozta.

A történet másik furcsasága, hogy a Gateway Business Center közvetett tulajdonosa egy adóparadicsomban bejegyzett cég. Vagyis a megkötött üzlet nincs szinkronban azzal a kormányzati üzenettel, hogy immár legyünk tisztességes adófizetők, s ne keressük az adómegkerülés útjait.

Az Ablon Group a budapesti ingatlanpiac egyik meghatározó szereplője ugyan, de Guernsey szigetén jegyezték be. A francia partok mellett fekvő Guernseyröl tudni kell, hogy nem tagja az Európai Uniónak, bár Nagy-Britannia külbirtoka, s baráti adórendszere miatt a vállalatok előszeretettel költöznek ide, hogy kibújjanak a földrészen megszokott adóteher alól. Az EU jó ideje küzd azért, hogy Guernsey kormányzatát rábírja némi szigorításra, egyelőre mérsékelt sikerrel. A szigeten jelenleg egyáltalán nem kell társasági adót fizetni.

A pejoratívan hangzó "offshore" kifejezést azonban már csak azért sem merészeljük összefüggésbe hozni velük, mert az Ablon szóvivője nemrég bejelentette: áttekintik a cégükkel kapcsolatban megjelent írásokat, s jogászaik megvizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. Csak a határtalan jóhiszeműség mondatja velünk, hogy ezt nyilván nem a történetet először kritikus módon közlő Magyar Nemzet elleni fenyegetésnek szánták.

Való igaz, hogy az Ablon tulajdonosi háttere - sok más offshore céggel ellentétben - legalább nyilvános. A legnagyobb részvénypakett az osztrák Volksbank, illetve az Ablon alapító igazgatója, Uri Heller izraeli üzletember tulajdonában van. Hozzájuk kerül tehát 12 milliárd magyar adóforint, hogy aztán a kedvező klímájú Guernseyn kamatozzék tovább. A tíz évre kötött bérleti szerződés az Ablon és a posta között a következő kormányt is kötelezi, vagyis az állami cég vezetői jó időre bebetonozzák a helyzetet.

Vitatható észszerűség

A döntés gazdasági ésszerűségén bizonyára lehet vitatkozni, jelképes jelentősége viszont egyértelmű. A postaszolgálat kulcsszerepet játszott a modern állam létrejöttében, alapítása a vasutat is jó száz évvel megelőzte. ‚Az a cég, amely fénykorában a MÁV-hoz hasonlóan saját kórházat, üdülőket, kultúrotthont épített a dolgozóinak, mára eljutott odáig, hogy nem hajlandó fenntartani saját székházát. Sőt, idén januárban arról szóltak a hírek, hogy a Magyar Posta a még meglévő 2841 mindössze 1800-at tartana meg. A vidéki egységek egy részét a cég vállalkozóknak, vegyesboltosoknak, vendéglősöknek adná, akik egyéb tevékenységük mellett a küldemények felvételével, bélyegek értékesítésével is foglalkoznának.

Az ezer kisposta lepasszolásától s némelyek bezárásától évi 6-8 milliárd forintos megtakarítást remélt akkor a részvénytársaság. (Hogy ez mit jelent, arra van már látható példa: a MÁV vezérkara a kihasználatlan szárnyvonalak megszüntetésétől évi 5-10 milliárdos megtakarítást várt, ami a valóságban mindössze 1,5-2 milliárd forint körül alakul.)

Botrányos évkezdés

A postások érdekvédelmi szervezetei hevesen tiltakoztak a kisposták magánkézbe történő kiszervezése ellen. Ügy vélik, mindez munkahelyük, szerzett jogaik elvesztésével egyenlő, arról nem is beszélve, hogy csökkenhet a szolgáltatások színvonala. Ettől függetlenül a tél végére, tavasz elejére több mint száz - döntő részben vidéki - hivatal ajtajára került lakat. A hivatalos indoklás szerint a hálózat ésszerűsítésére, postai piacnyitásra van szükség, amit egyébként az Európai Unió 2009-ről most 2013-ra csúsztatott el - a Magyarországon pozíciókiépítésbe kezdő Osztrák Posta legnagyobb bánatára.

S bár a 2006-os évet a Magyar Posta 173 milliárd forintos árbevétellel és 5,3 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta, a társaság nyereségrátája jól láthatóan olvad: a múlt évi alig négy százalékról 2007-ben várhatóan két százalék körülire mérséklődik majd. Annak ellenére, hogy az idei év - az eddigi "hagyományoknak" megfelelően - most is áremeléseket hozott a postai szolgáltatások terén a lakosságnak.

Az is igaz, hogy ötletekben sincs hiány. A legújabb elképzelések szerint októbertől a gyógyszerforgalmazásba is belevágna a vállalat. 946 kistelepülésre 350, hűtővel is felszerelt kisteherszállító gépjármű viszi majd az ötven legfontosabb gyógyszert - noha a mobilpatikai tevékenység nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatások közé. A Magyar Posta bizonyos területeken megmutatkozó erőtlenségére mindenesetre jó példa volt a Média-Log év elejei botránya. Több újságkiadó ugyanis azzal a szándékkal hozta létre a lapterjesztő-logisztikai Média-Logot, hogy alternatívát teremtsen a terjesztés-kézbesítés terén is akadozva teljesítő Magyar Postának. S bár az átállás botrányosra sikeredett, az újságkiadókat már nem sikerült visszahódítania az állami vállalatnak.

Heti Válasz- fidesz.hu