A csúcstalálkozón a lényeget tekintve Amerika elleni összefogás mutatkozott. Bár az Egyesült Államokat egyik vezető sem említette, az iráni elnök például olyan hatalomról beszélt, amely "hozzászokott, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon", az üzbég államfő úgy fogalmazott, akad, aki "katonaság segítségével igyekszik békét teremteni Afganisztánban, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azt hangsúlyozta: "Nincs perspektívája semmiféle törekvésnek, hogy (valamely állam) egymagában oldja meg a globális problémákat" - írta a lap.

A Komszomolszkaja Pravda értékelése szerint a tagországok közül a két vezető hatalom, Oroszország és Kína a többi közép-ázsiai tagállam vonatkozásában saját céljait is igyekezett érvényesíteni: Moszkvának elsősorban geopolitikai, míg Kínának egészen hétköznapi érdekei fűződnek a térséghez - régóta igyekszik betörni a kirgiz piacra -, és ennek megfelelően járt el; a lap értesülése szerint Hu Csin-tao (Hu Jin-tao) kínai elnök a vártnál korábban érkezett a tanácskozásra, és egyszerűen átvállalta a csúcs költségeit, mintegy nyolcmillió dollárt.

Az orosz újság idézte Alekszandr Altunyint, a Katonai-Stratégiai Elemzések Intézetének helyettes igazgatóját, aki szerint az SCO "lassacskán komoly erőközponttá válik", és a két vezető tagállam, Oroszország és Kína gazdasági és katonai potenciálja mellett a NATO fölénye már nem látszik olyan egyértelműnek. Mindennek különös jelentőséget kölcsönöz, hogy mind Oroszország, mind Kína atomhatalom, és Indiával és Pakisztánnal további két, nukleáris fegyverekkel is rendelkező állam kerülhet a szervezetbe - mondta a szakértő, és meggyőződésének adott hangot, hogy ha működni fog a gazdasági integráció, létre fog jönni a katonai is.

A Vedomosztyi című lap azt hangsúlyozta pénteken a csúcs kapcsán: Oroszország részéről naivitás volna a Kínával való szoros szövetségre számítani. Az érdekellentét egyebek között abban is jelentkezik, hogy Oroszország energiaszállító, Kína pedig felhasználó, s emellett a két ország versenyben áll egymással a közép-ázsiai államok erőforrásaiért. A szerkesztőségi cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Kína és az Egyesült Államok, illetve Kína és az Európai Unió áruforgalma tavaly közel tízszerese volt az Oroszországgal való áruforgalomnak, és ezen a "fegyverbarátság" aligha változtat.


MTI - fidesz.hu