Az adórendszert érintő 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítások koncepciója és az ingatlanadó

I.

Állásfoglalását igénylő kérdések

A 2008. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítások alapja a koalíciós kormánypártok által 2007. július 1-jén aláírt reformok adórendszerrel kapcsolatos fejezetében felsorolt 2008. január 1-jétől megvalósítandó lépések. A megállapodásban foglaltak állásfoglalást igénylő kérdései a következők:

1. A megállapodásban szereplő intézkedések forrásigénye kb. 50 milliárd forint, amelyet

1. változat: az adórendszeren belül az üzemanyagok jövedéki adójának kb. 10 százalékos emelésével,

2. változat: a gazdaság "fehéredéséből" származó többletbevételből,

3. változat: kiadáscsökkentésből,

kell ellentételezni.

2. Az alap és a kiegészítő adójóváírás összevonása, a kifuttatás jelenleginél alacsonyabb jövedelemszintnél történő szabályozása és a kifuttatás mértékének 18%-ról 9%-ra csökkentése a következő paraméterek mellett történik: a személyi jövedelemadó tábla sávhatára és az adómértékek nem változnak az egységes adójóváírás mértéke 18%, havi felső értéke 11 340 forint, kifuttatása az évi 1 250 000-2 762 000 forintos sávban történik.

Az átalakítás nem érintené a legfeljebb évi 1 millió forint (havi 83 ezer forint), vagy kevesebb bruttó keresettel rendelkezőket, míg az előbbi szintet meghaladó keresetűeknél emelkedne az adójóváírás összege, s így csökkenne az adóterhelés. A változás azt jelenti, hogy az 1 millió és a 2,7 millió forint éves keresettel rendelkezők nettó keresete nő, a többieké pedig változatlan marad. (A jól járók kb. a bérből és fizetésből élők 50-60%-a.)

3. Az őstermelők, az egyéni vállalkozók kiemelése az szja hatálya alól, "egyéni cég" forma bevezetése a szükséges jogi háttér megteremtése után legkorábban 2009-ben lehetséges. Az egyéni cégforma alkalmazásához szükséges jogi háttér megteremtése, illetve az őstermelői adóztatás átalakításának lehetőségét megteremtő háttér szabályozás 2009-re várható.

4. A kisadók számának csökkentése a következőképpen valósulna meg:

Összevonásra kerülne egyetlen közös új munkáltatói közteherré: a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, és az innovációs járulék. Az új munkáltatói közteher és a munkavállalói járulék egységes alapra helyezése. Az új munkáltatói kötelezettség mértéke 5%, melynek alapja a bruttó munkabér.

Megszüntetésre kerülne: kulturális járulék, erdőfenntartási járulék, földvédelmi járulék, tenyésztési hozzájárulás, halászatfejlesztési hozzájárulás, vadvédelmi hozzájárulás.

5. A kisadók számának csökkentésével, valamint a környezetvédelmi termékdíjak különböző számlára történő megfizetésének megszüntetésével a befizetési jogcímek száma kilenccel csökkenthető.

6. A Tb járulékok jelenlegi két számlára történő befizetésének "egyszámlára" történő átalakítása a úgy lehetséges, hogy

Az egyszámlára befolyó összegből a kincstár az alapot megillető összeget

- vagy az előző évi tényadatok,

- vagy az alapok tervezett előirányzatai

alapján utalja át minden hónapban.

Az APEH a bevallás hónapját követő hónap végéig feldolgozza a bevallásokat és javítja ki a hibákat. Ezt követően szolgáltathat adatot az OEP és az ONYF részére, majd kerülhet sor a két alap és kincstár közötti elszámolásra. Döntés kérdése, hogy az elszámolás havonta történjen, vagy év végén. Bármely módszer választása esetén is az évvégi zárásra legkorábban a december 12-ei bevallások feldolgozása és hibajavítása után, január 31-ét követően kerülhet sor.

7. A koalíciós megállapodás szerint az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 %-os határának 50 %-ra történő emelése a KKV-kra vonatkozik. Ez esetben ez a kedvezmény az EU szabályok miatt csekély értékű támogatásként kezelendő, és más támogatásokkal együtt összeszámítva esik korlátozás alá. A támogatások hatékonyabb kihasználása és a jelentős adminisztrációs többletteher elkerülése érdekében általános intézkedésként történő bevezetéssel lehetséges. Egyúttal a fejlesztési tartalékképzési lehetőség jelenlegi felső határának (500 millió forint) csökkentése nem indokolt.

8. Az új áfa törvény megalkotása változatlan besorolások és adómértékek mellett történik.

9. A koalíciós megállapodás szerint meg kell teremteni a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylési lehetőségét, egyidejűleg a vevőn történő behajthatóság bevezetését. Ez komoly költségvetési kockázatokat hordoz és új áfa-trükkök lehetőségét nyitja ki. Ezzel szemben olyan megoldást indokolt bevezetni, amely fordított logika alapján, a nem fizető vevőre áfa-levonási korlátozást ír elő például olymódon, hogy az öt hónapon belül maradéktalanul ki nem fizetett beszerzések levonásba helyezett áfáját az adóalany köteles fizetendő adóként figyelembe venni

10. Az értékalapú ingatlanadó bevezetése a következők szerint történik:

- a luxusadó nem szűnik meg, értékhatára 50 M Ft-ra csökken, azzal, hogy az adóztatás

a) változat: változatlanul csak a magánszemélyek tulajdonában álló lakásra és üdülőre

b) változat: a magánszemélyek és bármely szervezet tulajdonában álló lakásra és üdülőre

terjed ki.

- 2007-ben, az őszi törvénycsomag keretében elfogadásra és kihirdetésre kerül a helyi adókról szóló törvény olyan értelmű módosítása, amely tartalmazza az ingatlanadó valamennyi szabályát is;

- az említett törvénymódosítás tartalmazná, hogy 2008. december 31-ei hatállyal megszűnnének a jelenlegi helyi ingatlanadók;

- az új, egységes szabályozás 2009. január 1-jétől lép hatályba, azzal, hogy az önkormányzatnak 2008. szeptember 30-áig kell megalkotniuk saját rendeleteiket akkor, ha 2009. január 1-jétől működtetni kívánják az ingatlanadót. (Az ingatlanadó bevezetése, mértékének meghatározása, kedvezmények-, mentességek nyújtása kizárólagos önkormányzati kompetencia lenne.)

II.

Az adórendszer átalakításának kérdései

Adórendszer - versenyképesség

Az adórendszer átalakításának legfőbb kérdése: hogyan lehet versenyképesebbé tenni a magyar gazdaságot, hogyan tudjuk felvenni az adóversenyt, amely a térségben tapasztalható, úgy, hogy közben a konvergencia programban felrajzolt egyensúlyjavítási pálya következetesen megvalósuljon.

Az adórendszer átalakításának tekintetében alapfeltétel, hogy nem kerülhetnek veszélybe a konvergencia program egyensúlyjavítási célkitűzései, az, hogy Magyarország 2009-ben megfeleljen az európai uniós költségvetési előírásoknak.

Ugyanakkor Magyarország számára alapvető a további gyors növekedés feltételeinek biztosítása. A jelenlegi kiigazítási periódust követően, amikor a növekedés az előző évtizedekben kialakult évi 4 százalék körüli szintről 2-3 százalékos tartományba került, ismét emelkedhet.

Számítások szerint a magyar gazdaság potenciálisan 4-5 százalék közötti növekedésre képes. Fontos érdek, hogy a gazdaságban rejlő növekedési lehetőségeket minél nagyobb mértékben kiaknázzuk, úgy, hogy az közben az egyensúlyi célokat ne veszélyeztesse.

A gazdaság növekedési feltételeinek javítása pedig feltételezi az adórendszer számottevő átalakítását, reformját.

A reform azonban nem egyenlő az adócsökkentéssel.

A versenyképesség szempontjából természetesen jó lenne jelentős adócsökkentést is végrehajtani, ez azonban veszélyeztetné az egyensúlyjavítási folyamatot, 2010-ig a konvergencia program végrehajtása erre nem biztosít lehetőséget.

Az adóreform azonban nem halasztható a 2010 utáni időszakra. Ráadásul a versenyképesség szempontjából a jelenlegi adórendszernek nem az a fő problémája, hogy túlzottan magas a centralizáció.

A fő gondok a tekintetben jelentkeznek:

- szűk az adófizetői bázis,

- viszonylag nagy a feketegazdaság súlya, az adókikerülők aránya,

- az indokoltnál nagyobb a jövedelemadó súlya,

- az indokoltnál kisebb a vagyoni és a fogyasztási adók súlya,

- bonyolult, sok esetben túlzottan bürokratikus az adórendszer.

Keretek

A kereteket az adja meg, hogy:

- 2009-re az államháztartási hiányt GDP arányosan 3,2-re, majd azt követően 3 százalék alá, 2 százalékot közelítően kell csökkenteni.

- Az elsődleges egyenleg már jövőre nem lehet mínusz, azt követően pedig fokozatosan javulnia kell.

- A GDP arányos államadósság szintjének 2009-től mérséklődnie kell.

- Az adó- és jövedelemcentralizáció jelenlegi 38,6 százalékos GDP arányos szintje 2010-ig 37 százalékra mérséklődhet.

Feladatok

A feladatok tekintetében a következő irányok határozhatók meg:

- a jogszabályok egyszerűsítése;

- az adók számának csökkentése (pl. egyes adók megszüntetése, összevonása);

- az adóalapok kiszélesítése, mentességek kedvezmények szűkítése;

- az egyes fő adófajták (jövedelem és vagyonadók, illetve jövedelem és forgalmi típusú adók) közötti arányok módosítása;

- a helyi és központi adóbevételek közötti arány módosítása;

- a vagyoni típusú adók súlyának növelése;

- a munkakínálat ösztönzése, elsősorban a szja adójóváírás "kivezetésével";

- a vállalkozások beruházási hajlandóságának javítása;

- az adminisztráció egyszerűsítése.

Ütemezés

Az ütemezés tekintetében a közelmúltban megszületett koalíciós szerződés kiegészítés irányadó.

Ennek alapján az adórendszer tekintetében 2008-ban részben olyan jellegű átalakításokra kerülhet sor, amelyek:

- ösztönzik a foglalkoztatást;

- a jelenlegi adórendszert egyszerűsítik, átláthatóbbá teszik

Ø kedvezmények, mentességek szűkítése,

Ø az adóbevallási rendszer egyszerűsítése,

Ø elektronikus adóigazgatás szélesítése, a befizetési rend átalakítása,

Ø a kis adók számának csökkentése;

- és olyanokra, amelyek már a reform keretébe illeszthetők

Ø ösztönzik a beruházásokat,

Ø szűkítik a fekete és a szürkegazdaságot, és javítják az ellenőrzés és szankciórendszer hatékonyságát,

Ø új áfa törvény,

Ø ingatlanadó.

A konvergenciaprogram következetes végrehajtása érdekében a 2007. év teljesülése ismeretében, 2008 elején lehet visszatérni annak vizsgálatára, milyen további lépések tehetők a versenyképesség javítása, az egyszerűsítés, az átláthatóság és az arányos közteherviselés megteremtése érdekében.

III.

Az adórendszert érintő 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítások koncepciója és az ingatlanadó

A 2008-ra javasolt átalakítások főbb elemei a következők.

1. A legális foglalkoztatás ösztönzése

A legális foglalkoztatás ösztönzése az adórendszeren keresztül többféle módon lehetséges:

- a munkaadók vagy a munkavállalók terheinek mérséklésével,

- az szja-nál a marginális adóterhelés csökkentésével.

A munkaadók vagy a munkavállalók terheinek mérséklése

Indokolt lenne az élőmunka terhek csökkentése, ám ennek forrásigénye igen magas. 1 százalékpont munkáltatói járulék 74 milliárd forintba kerül. Egy százalékpontos csökkentés azonban érezhető könnyebbséget nem eredményez a vállalkozásoknak. Ennél nagyobb lépésre pedig 2008-ban nincs lehetőség.

Másik lehetőség a tételes eho csökkentése. Jelenlegi szintje havonta 1950 forint/fő. Korábban ígértük kivezetését a rendszerből. Ennek költsége mintegy 90 milliárd forintba kerülne. Érzékelhető tehercsökkenést, versenyképesség-javulást azonban nem eredményezne.

A marginális adóterhelés csökkentése

A személyi jövedelemadó rendszerben az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás működtetése miatt egyes jövedelmi sávokban igen magas a marginális adókulcs. Ez azt eredményezi, hogy az a foglalkoztatott, akinek a havi jövedelme 141 ezer és 175 ezer forint között van, fizetésemelés esetén az adórendszer miatt a többletbérének 54 százalékát elveszti, miközben egyébként ebben a jövedelmi sávban 36 százalékos az adókulcs. Ebben a helyzetben tehát, egy alsó-középosztálybeli a többletteljesítménye után többet adózik, mint egy gazdag. Ez teljesítmény-visszatartásra ösztönöz, illetve arra, hogy a béremelés feketén történjen meg. Ezért indokolt a marginális adókulcsok csökkentése, amely az adójóváírás jelenlegi rendszerének megváltoztatásával megoldható. Szükséges az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összevonása, valamint az ún. "kivezetés", vagyis annak a jövedelemsávnak a szélesítése, ahol az adójóváírás hatása fokozatosan mérséklődik.

Javaslat: egységes adójóváírás bevezetése.

Az adójóváírás mértéke 18%, havi felső értéke 11 340 forint, kifuttatása az évi 1 250 000-2 762 000 forintos sávban történik (9%-kal), kiegészítő adójóváírás nincs.

Az átalakítás nem érintené a legfeljebb évi 1 millió forint (havi 83 ezer forint), vagy kevesebb bruttó keresettel rendelkezőket, míg az előbbi szintet meghaladó keresetűeknél emelkedne az adójóváírás összege, s így csökkenne az adóterhelés.

A jövőben nem csak évi bruttó 2,1 millió Ft jövedelemig, hanem 662 ezer Ft-tal többig, 2,762 millió Ft-ig vehetik majd igénybe az emberek az adójóváírást, hiszen 1,5 millió Ft felett nem 18%-os, vagyis gyors ütemben "fogy el" a jóváírás, hanem csak fele olyan ütemben, 9%-kal. Ezzel a marginális adókulcs jelenlegi legmagasabb 54%-os mértéke (az évi 1 700 000-2 100 000 forintos sávban) 45%-ra csökkenne.

A változás azt jelenti, hogy az 1 millió és a 2,7 millió forint éves keresettel rendelkezők nettó keresete nő, a többieké pedig változatlan marad. (A jól járók kb. a bérből és fizetésből élők 50-60%-a.)

A hatásvizsgálatokat a melléklet táblázatok tartalmazzák.

Költségvetési hatása: 2008-ban kb. 30 milliárd forintnyi szja-kiesés.

Az adójóváírás bemutatott átalakítása mellett felmerülhet az adótábla sávhatárának 1,7 millió forintról 2,1 millió forintra (azon jövedelemszint, ahol az adójóváírás jelenleg teljesen "kifut") emelése. Ezzel az évi 1,7 millió forint és 2,1 millió forint közötti jövedelemsávban jelenleg kimutatott 54%-os marginális adókulcs 36%-ra csökkenne. A sávhatár említett emelése kb. 90 Mrd forint költségvetési bevételkieséssel járna. A módosítás ugyanakkor nem csökkentené az évi 1 500 000 és 1 561 600 forint között kereső alkalmazottaknál jelentkező 41%-os marginális adókulcsot.

Ezzel a megoldással a nettó keresetek növekedése az évi 1 millió 700 ezer forintot meghaladó jövedelmeknél következik be. A nettó keresetnövekedés a 2 millió 100 ezer forint feletti jövedelmeknél a legnagyobb, havi 600 ezer forint, s ez az adóhatás jövedelemtől függetlenül fennmarad marad.

2. Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

Az adórendszer egyszerűsítése időről időre visszatérő célkitűzés. Egyaránt szorgalmazzák az adózók, és ezzel rendszeresen egyetért a mindenkori kormányzat.

Mégis az elmúlt években a különböző egyszerűsítési, adminisztráció-csökkentési kísérletek ellenére nem lett egyszerűbb az adórendszer. Ennek pedig az az oka, hogy az általános elvvel mindenki egyetért, a konkrét lépések viszont többnyire valamilyen csoport érdekeit jelentősen sérti.

Ezért az egyszerűsítés, az adminisztráció-csökkentés, ha tényleg sikeres, reformértékű lépésnek is felfogható. Jelentős mértékben hozzájárul a versenyképesség javításához. A vállalkozók ugyanis az üzleti környezet megítélésekor elsődlegesnek tartják hogy mennyire áttekinthető, követhető az adórendszer. Az üzleti környezetről kialakított véleményük pedig egyik fontos eleme beruházási, fejlesztési döntéseik meghozatalának.

Az egyszerűsítés részben a kedvezmények jelentős kiszűrésével valósítható meg, részben pedig az adóeljárási szabályok ésszerűsítésével. A kedvezmények számának csökkentése révén bővülnek az adóalapok, az ilyen jellegű egyszerűsítések egyszerűbbé tehetik az adóbevallásokat, azok számítástechnikai módszerekkel való kezelhetőségét, feldolgozását, ezáltal is csökkentve a vállalkozások és nem utolsó sorban az adóapparátusok adminisztrációs terheit és összességében az adóztatás társadalmi költségkihatásait.

Az előzőek érdekében 2008-tól javasolható lépések:

- a kedvezmények/mentességek szűkítésének folytatása,

- az adóbevallási rendszer egyszerűsítése, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése, az elektronikus adóigazgatás szélesítése,

- a kisadók számának csökkentése,

- az őstermelők, az egyéni vállalkozók az szja hatálya alól történő kiemelésére, az "egyéni cég" forma bevezetése (erre a lépésre legkorábban 2009-ben kerülhet sor, mivel az egyéni cégforma alkalmazásához szükséges jogi háttér megteremtése időt vesz igénybe, az őstermelői adóztatás átalakításának lehetőségét megteremtő háttér szabályozás is 2009-re várható).

2.1. A kedvezmények/mentességek szűkítésének folytatása

Az adókedvezmények és az adómenetességek számának csökkentése a személyi jövedelemadóban a korábbi években elkezdődött. Ennek folytatásaként kerülhet sor a társasági adóalapkedvezmények célszerűségi szempontból történő felülvizsgálatára, illetve egyéb adónemekben létező kedvezmények megszüntetésére.

A részletes javaslatok a következők:

- Szja kedvezmények

Felülvizsgálva az szja adókedvezményeket (egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei, a tandíj kedvezménye, személyi és családi kedvezménye, közcélú adományok kedvezménye biztosítások kedvezménye, alkalmi foglalkoztatás kedvezménye) a biztosítások kedvezményének megszűntetése javasolható (megjegyezzük azonban, hogy ez a kedvezmény a kisjövedelműek nyugdíj előtakarékossági öngondoskodását segíti).

Egyes költségtérítések, ajándékok, színházjegy juttatás stb. adómenetességének korlátozása.

- Társasági adókedvezmények

Az egyszerűsítés érdekében, illetve arra tekintettel, hogy a kedvezményt nem vagy nagyon szűkkörben alkalmazzák, egyes társasági adóalap-, és egyéni vállalkozói adóalap-kedvezmények megszüntetése. Ilyenek: a képzőművészeti és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, a műemlék helyreállításhoz felvett, állam által garantált hitel kamata alapján érvényesíthető kedvezmény, az önkormányzatnak bérbe adott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény.

- A helyi adókedvezények

A helyi adók körében javasolható olyan módosítás, amely szerint a feltételes adómentes körbe tartozó ún. közszolgáltató szervezet fogalma úgy szűkülne, hogy a helyi és helyközi tömegközlekedési tevékenységet végző is - hasonlóan a távfűtés-, melegvíz-, víz- és csatorna szolgáltatást nyújtóhoz - csak akkor minősülne közszolgáltató szervezetnek, ha árbevételének legalább 75 %-a a tömegközlekedési tevékenységből származik.

- Illetékkedvezmények

A méltányos közteherviselés érdekében megfontolandó a telek 4 éven belüli beépítéséhez kapcsolódó illeték-mentesség ésszerűsítése oly módon, hogy csak abban az esetben járjon, ha a beépítés eléri a helyi településrendezési terv szerint a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség legalább 70 %-át (jelenleg ugyanis lehetőség van arra, hogy több hektár telek vásárlása esetén a beépítés megtörténjen egy 50 m2-es lakóház felépítésével).

- Gépjárműadó-kedvezmény

Az adóelkerülés lehetőségének csökkentése érdekében javasolható a gépjárműadó-mentesség olyan értelmű szűkítése, hogy az alapítvány, illetve a társadalmi szervezet részére ne járjon a mentesség akkor, ha a jármű tulajdonosa az alapítvány, míg az üzemben tartó más személy.

2.2. Az adóbevallási rendszer egyszerűsítése, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése

Jelentős egyszerűsítést eredményezett a munkáltatók számára 2007. januárjától a havi elektronikus bevallási és adatszolgáltatási rendszer bevezetése. E munka folytatása, hogy további jogszabályi változtatások nyomán lényegesen csökkenthető lesz a bevallások adattartalma és száma, a vállalkozások bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége.

A részletes javaslatok a következők:

- A megszűnő egyéni vállalkozónak megszűnéskor nem kell külön bevallást adnia.

- A munkáltatói adminisztrációs terheket csökkentheti, ha nem kell külön engedélyt kérniük az APEH-től a törvényben maghatározottaktól eltérő módszer alkalmazására, elengedő lenne csupán annak bejelentése.

- A vállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítése céljából javasolható, hogy bizonyos bejelentésekhez (bejelentett részesedés, kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás) ne kelljen dokumentumokat csatolniuk.

- Az ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek esetében jelent egyszerűsítést, ha a forgalmazási célú vagyonszerzések esetén a továbbértékesítés megtörténtére vonatkozó igazolás kötelezettség megszűnik, ugyanis a továbbértékesítés megtörténtét az APEH hivatalból vizsgálhatja.

- A foglalkoztatók önellenőrzéseinek száma jelentősen csökkenthető azáltal, ha lehetővé válik az egyéni járulék túlfizetésének a havi bevallásban történő módosítása.

2.3. Az elektronikus adóigazgatás szélesítése, a befizetési rend átalakítása

Az elektronikus adóigazgatás megteremtése is napirendre került. Ez megteremti a lehetőséget a bejelentési kötelezettségek, az adózói beadványok elektronikus benyújtására, az adóigazolások iránti kérelmek elektronikus kiadására.

A befizetési rend átalakítása megkezdődött. Már 2007-ben megszületett a jogszabályi háttere annak, hogy az APEH ügyfélszolgálatokon lehetőség lesz kártyás fizetésre is. A fejlesztések függvényében lesz lehetőség a koalíciós megállapodás szerinti elektronikus fizetés biztosítására, amellyel például a kormányzati portálon keresztül lenne lehetőség az elektronikus úton benyújtott bevallásokkal egyidejűleg teljesíteni a befizetést ügyfélszolgálati időtől függetlenül.

A koalíciós megállapodás tartalmazza a fizetések számának csökkentését, mégpedig a tb-járulékok "egyszámlás" rendszerének kialakításával. Ez azt jelentené, hogy az adózó a kétféle járulékot a jelenlegi kettő helyett, egy tranzakció keretében, összesített formában tudná befizetni. Az APEH feladata lenne, hogy az összeget járuléknemenként, az adózó bevallása alapján szétossza a két alap között. A Tb járulékok jelenlegi két számlára történő befizetésének "egyszámlára" történő átalakítása nem lehetséges, mert nem lehetne megállapítani a bevallások feldolgozásáig, hibás bevallások esetén azok kijavításáig, hogy a befizetés mely alapot milyen arányban illetné meg. Emiatt komoly finanszírozási fennakadások keletkezhetnek az egyes alapoknál.

A kisadók számának csökkentésével három befizetési jogcím megszüntethető, a környezetvédelmi termékdíjak beszedésének egységesítésével hat számla szüntethető meg. Jelenleg ugyanis külön-külön számlára kell fizetni a különböző termékek (csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátorok stb.) után fizetendő termékdíjakat. A két alap befizetései azonban mindenképpen külön kezelendők, mert e befizetések jelentik a különböző ellátások fedezetét.

2.4.. A kisadók számának csökkentése

Az adónemek számának csökkentése javasolható azoknál az elvonási formáknál, melyek hasonló célokra kerülnek felhasználásra, illetve közel azonos az alapjuk, néhány "kisadó" pedig megszűnne. Ezzel egyszerűsödne az adórendszer, átláthatóbbá, egyértelmübbé válna, az élőmunkához kapcsolódó adózási kötelezettség, csökkenne az adminisztrációs teher.

Ezen célok megvalósítása érdekében a következők javasolhatók:

1. a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, és az innovációs járulék összevonása egyetlen közös új adónembe;

2. a munkavállalói járulék és az előző pont szerinti új munkáltatói közteher egységes alapra helyezése.

A megvalósítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetés által ellátott feladatok ne sérüljenek, illetve az adóterhelés nemzetgazdasági szinten ne növekedjen.

Az új munkáltatói kötelezettség mértéke 5% lenne, amelynek alapja a bruttó munkabér.

Ezzel a munkáltató eleget tenne a jelenleg 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének is. Az új konstrukcióban a szakképzési hozzájárulás teljes egészében befizetésre kerülne a Munkaerőpiaci Alapba, az alternatív teljesítési módok (pl. saját dolgozó képzése, eszközátadás szakképző intézménynek, stb.) helyett nyílt pályázati eljárás keretében kerülne felosztásra a jelenlegi bruttó kötelezettségből az a rész, amelynek eddig más formában is eleget lehetett tenni. Tény, hogy a szakképzési hozzájárulásnak jelenleg nem alanyai a költségvetési szervek. Ezért az új konstrukció kialakításával egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szervek által befizetésre kerülő új járulék fedezete az egyes intézményeknél rendelkezésre álljon, azonban ezt államháztartási szinten nullszaldósan kell megvalósítani.

Az új adónemből mintegy 0,2% nyújtana fedezetet a korábbi rehabilitációs hozzájárulásból befolyt bevételekre.

Az innovációs járulékból származó befizetések helyett az új adóból befolyó bevételek megközelítőleg 8 %-át (kb. 0,4 százalékpont járulékot) kellene e cél szerint elkülöníteni.

Megszüntetésre kerülne: kulturális járulék, erdőfenntartási járulék, földvédelmi járulék, tenyésztési hozzájárulás, halászatfejlesztési hozzájárulás, vadvédelmi hozzájárulás.

3. A reform keretébe illeszthető lépések

3.1. A beruházási hajlandóság ösztönzése

Miközben az adórendszer tekintetében indokolt a kedvezmények és kivételek erőteljes szűkítése, ugyanakkor a versenyképesség javítása megkívánja olyan további lépések megtételét, amelyek a beruházási hajlandóság ösztönzését szolgálják.

Közvetlen beruházás-ösztönző, s ezáltal a versenyképességet javító lépés lehet a fejlesztési tartalék-képzés feltételeinek enyhítése a következők szerint.

- A kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 %-os határának 50 %-ra történő emelése. Amennyiben csak erre körre vonatkozik a kedvezmény akkor ezt csekély összegű támogatásnak kell minősíteni, aminek jelentős az adminisztráció igénye. Így javasoljuk, hogy általános intézkedésként kerüljön bevezetésre. (Az intézkedés általános bevezetése kb. 10 milliárd forint bevételkiesést jelenthet, ha csak a KKV szektorra vonatkozna, akkor kb. 8 milliárd forintot.)

3.2. A feketegazdaság elleni fellépés erősítése, az ellenőrzés és a szankciórendszer hatékonyságának javítása

A feketegazdaság visszaszorítására tett eddigi intézkedések eredményeseknek bizonyultak, de fontos, hogy a program végrehajtása tovább folytatódjék, ami az eddigi tapasztalatok felhasználását és újabb intézkedéseket kíván.

A cél nem az általános szigorítás, és főleg nem a bizalmi elv megkérdőjelezése kell, hogy legyen, hanem olyan környezet biztosítása, amelyben a széles értelemben vett adóigazgatás tevékenysége preventív és proaktív módon éppen azt segíti elő, hogy az adózói önkéntes jogkövetés és önkéntes teljesítés hatékonyabb és eredményesebb legyen, mert a költségvetési bevételek túlnyomó hányada ma is és a jövőben is ezen az úton, s nem adóigazgatási kényszerintézkedések révén realizálódik.

A jogszabályi intézkedések alapvetően két területen válnak szükségessé:

- az ellenőrzés eszközrendszerének bővítése,

- az arányosabb szankciórendszer megteremtése.

3.2.1. Az ellenőrzés eszközrendszerének bővítése

- A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt körülmények alapján a fekete foglalkoztatás idejére becsléssel állapíthatja meg a be nem jelentett foglalkoztatás miatt elmaradt közterheket.

- A regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetése: az induló vállalkozások esetén meg kell vizsgálni annak a lehetőségét - figyelemmel a vállalkozás szabadságának alkotmányos előírására -, hogy milyen eszközökkel lehet az adóigazgatási regisztrációt szigorítani a feketén működő vállalkozások kiszűrése érdekében.

- Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővülne az adóhatóság honlapján közzétehető adatok köre azon adózók azonosító adataival, akik (amelyek) ellen végrehajtási eljárás folyik.

- Új mulasztási bírság tényállás bevezetése, a számla kibocsátási kötelezettség megsértése esetére a számla kibocsátásának kikényszerítése érekében.

- Annak megakadályozása, hogy közpénzből teljesítsenek kifizetéseket, olyan szervezeteknek, vállalkozásoknak, amelyeknek adó- illetőleg járuléktartozása áll fenn.

- A költségvetésen keresztül támogatásban részesülők tekintetében a támogatás folyósítójának (utalványozójának) jogszabályban foglalt lehetősége és kötelezettsége legyen, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozások erejéig - az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - a támogatásból visszatartást foganatosítson, és a visszatartott összegeket átutalja az állami adóhatóság által vezetett költségvetési számlákra.

- Közbeszerzési eljárás útján elnyert beruházásokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben közreműködő vállalkozások esetén az alvállalkozói lánc alacsonyabb fokán álló vállalkozásnak csak abban az esetben teljesíthető kifizetés, ha 5 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs az állami adóhatóságánál fennálló adó, illetőleg járuléktartozása. Ellenkező esetben, a kifizetést teljesítő vállalkozás egyetemlegesen felel az alvállalkozó adó- és járuléktartozásáért. Ezzel összefüggésben vizsgáljuk a beszámítás alkalmazásának lehetőségét is (az adó-, illetőleg járuléktartozással rendelkező alvállalkozónak járó összeget a kifizetést teljesítő vállalkozás csökkenthetné az adó- illetőleg járuléktartozás összegével, és a "levont" összeget, az alvállalkozó tartozásai kiegyenlítésére közvetlenül fizetné meg az adóhatósághoz.)

3.2.2. Az arányosabb szankciórendszer megteremtése

A jelenlegi szankciórendszer az időközben megváltozott értékviszonyok számos tekintetben elavult. A jelenlegi értékviszonyokhoz kell igazítani az egyes mulasztási bírság tényállásokat, és meg kell emelni a maximálisan kiszabható bírság mértéket. Emellett ki kell szűrni az utóbbi időben beiktatott speciális bírságtényállások és az általános bírság tényállások között a felesleges, értelemzavaró párhuzamosságokat, és áttekinthető szabályozást kell kialakítani.

A jövedéki szabályozásban viszont a jelenlegi túlzott bírság-mértékek nincsenek arányban a mulasztásokkal, illetve a magas összegek az esetek jelentős részében eleve behajthatatlanok és ezért nem bírnak visszaható erővel, s így nem fejtenek ki megelőző hatást. Éppen ezért szükséges a jövedéki adóban a reálisabb, arányosabb szankcionálás megteremtése a bírság-beszedés hatékonyságának javítása érdekében, a kellő preventív hatás fenntartása mellett.

3.3. Az új áfa törvény megalkotása

Az áfa-ról szóló alaptörvény közel másfél évtizede született, olyan időben és körülmények között, amikor hazánk még nem volt EU-tagállam. Az időközi módosítások (cca. 30 alkalommal) nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelentősen romlott, amely mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezíti. Megérett tehát a helyzet az újrakodifikációra. Az új törvény megalkotását ösztönzi, egyben segíti az is, hogy az EU szintén megújította a közösségi jogi szabályozást ezen a területen. Ez év január 1-jével lépett hatályba ugyanis a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló új tanácsi irányelv, amely a korábbi 6. áfa-irányelvet és annak összes módosítását tartalmazza átláthatóbb és közérthetőbb szerkezetben. Az erre épülő új áfa-törvény egyrészt lehetőséget teremtene a jogharmonizációt érintő jelenlegi fogyatékosságok és hiányosságok maradéktalan kiküszöbölésére, másrészt egy korszerű szabályozási környezetben tartós egyensúlyt hozna létre az adózókkal szembeni bizalmi elv érvényesítése, illetőleg a bevételi érdekek hatékonyabb védelme között.

Az áfa szabályrendszerének megújítása mind az adózók, mind az adóhatóság részéről is többször megfogalmazott és hangsúlyozottan kinyilvánított igényként vetődött fel.

Az intézkedésnek nem célja a nominális adóteher további növelése. Ugyanakkor az adóbázis szélesítése érdekében számos olyan új megoldást irányoz elő, amely az adóelkerülés elleni fellépést szolgálja. Közvetlenül és kifejezetten ezt a célt szolgálja többek között:

- a fordított adózás alkalmazási körének szélesítése oly módon, hogy az a hulladékszektor mellett kiterjedne

Ø a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások esetében,

Ø az építési szolgáltatások körében (ideértve az ingatlan átadását építési szerződés alapján, illetve a meglévő ingatlanhoz kapcsolódó javítási, karbantartási, átalakítási, stb. munkákat is)

Ø számítástechnikai eszközök kereskedelmére (EU engedély kell!).

- az ún. láncügyletekben közreműködő jogilag független, de gazdaságilag összefonódott tagok (kapcsolt vállalkozások) egyetemleges helytállási kötelezettségének előírása az adó megfizetésére, ha bármely csoporttagnál megállapítható, hogy az ezirányú kötelezettségét nem teljesítette.

Versenyképességünket javító intézkedésként kerül kiterjesztésre a csoportos adóalanyiság választási lehetősége a konszolidált mérleget készítői körre, illetve az érintett vállalkozások közötti értékesítések jelenleginél szélesebb körére.

Vizsgálandó továbbá a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylési lehetőségének, egyidejűleg a vevőn történő behajthatóság bevezetése.

- Az eddigi vizsgálatok alapján a behajthatatlan követelésre jutó áfa visszaigénylésének újbóli bevezetése legalább 5-10 Md Ft-os igényt támasztana a költségvetéssel szemben, miközben annak az amúgy fizetésképtelen vevőn történő behajtásának lehetősége igen csekély. Ilyen hitelezési kockázat vállalása a költségvetés jelenlegi helyzetében nem tűnik reálisnak.

- A szabályozás bevezetése továbbá - mint arra az Adóhivatal is felhívta a figyelmet - lehetőséget teremthet új adóelkerülési technikák megjelenésére is. Egyes eladók ugyanis fiktív számlák alapján nyilatkozhatnák majd azt, hogy - az egyébként nem is létező - vevőjük nem fizetett a részükre, és emiatt kérik a fizetendő adójuk csökkentését. Ezen túl az egyes eladók és vevők olyan összejátszása sem kizárt, amikor bár a vevő kifizeti az eladóját, ezt a pénzmozgást azonban eltitkolják, és behajthatatlan követelésként jelenítik meg.

- Az adózói magatartás változása előre ugyan nem prognosztizálható, amennyiben azonban esetlegesen mégis az előző bekezdésben kifejtettek felé mozdulna el, akkor az a jövőben - a fent említett egyszeri bevételkiesésen túl - további költségvetési kiadást generálhat.

Jól látható, hogy a javaslat újabb áfa-trükköt építene a rendszerbe, ezért sem költségvetési hatása miatt, sem szakmai okok miatt nem támogatható. Ilyen körülmények között költségvetési szempontból inkább annak lehet realitása, amely fordított logika alapján, a nem fizető vevőre előírt áfa-levonási korlátozást ír elő.

Javaslat: Az öt hónapon belül maradéktalanul ki nem fizetett beszerzések levonásba helyezett áfáját az adóalany köteles fizetendő adóként figyelembe venni.

3.4. Az ingatlanadó

A konvergencia programban tartalékként szerepel az általános és értékalapú ingatlanadó 2008. évi bevezetése a GDP 0,3 százalékában. Függetlenül attól, hogy a gazdasági-pénzügyi folyamatok a konvergencia program teljesítéséhez szükségessé teszik-e az ingatlanadó bevezetését, a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényre juttatása, a vagyoni típusú adók jelenleg széttagolt szabályrendszerének egységesítése, valamint az adórendszer egyszerűsítése érdekében helyi adóként indokolt ezen adónem bevezetése és egyidejűleg a jelenlegi helyi ingatlanadók megszüntetése. Az ingatlanadó működtetése - annak bevezetéséről való döntés, a konkrét adómérték meghatározása, mentességek-, kedvezmények nyújtása - kizárólagos önkormányzati kompetencia lenne. A bevezetés menete a következő:

- A luxusadótörvény hatályban marad, de az adóköteles ingatlan értékhatára 50 M Ft-ra csökkenne, azzal, hogy az adóztatás

a) változat: változatlanul csak a magánszemélyek tulajdonában álló lakásra és üdülőre

b) változat: a magánszemélyek és bármely szervezet tulajdonában álló lakásra és üdülőre

terjed ki.

Várható többletbevétel: 2,5 milliárd forint, érintett lakásszám: 13 000.

Indokolt, hogy az adó ne csak a magánszemélyek, hanem bármely szervezet tulajdonában álló lakásra és üdülőre is kiterjedjen. Sok esetben ugyanis a valóban nagy értékű lakások cégtulajdonként épültek, egyfelől a korábbi áfa levonási jog miatt, másfelől pedig az illeték-kímélő értékesítés okán. Várható többletbevétel, ha az értékhatár 50 M Ft-ra csökkenése mellett a szervezetekre is kiterjed az adó: 3,5 milliárd forint, érintett ingatlan: 16 000.

- 2007-ben, az őszi törvénycsomag keretében elfogadásra és kihirdetésre kerül a helyi adókról szóló törvény olyan értelmű módosítása, amely tartalmazza az ingatlanadó valamennyi szabályát is.

- Az említett törvénymódosítás tartalmazná, hogy 2008. december 31-ei hatállyal megszűnnének a jelenlegi helyi ingatlanadók;

- Az új, egységes szabályozás 2009. január 1-jétől lép hatályba, azzal, hogy az önkormányzatnak 2008. szeptember 30-áig kell megalkotniuk saját rendeleteiket akkor, ha 2009. január 1-jétől működtetni kívánják az ingatlanadót.

Az adó alapja az ún. számított érték lenne, melyet a luxusadóban már törvénybe iktatott, adóztatási célú értékelési módszerrel kell meghatározni. E módszer nem az ingatlan pontos forgalmi értékének meghatározására szolgál, hanem arra, hogy az adó alapjában érvényre jussanak az egyes ingatlanok érték-arányai. Az értékelést és az adókivetést - az adózói bevallások alapján - az önkormányzati adóhatóság végezné el, tehát egyedi értékelésre nincs szükség.

Adó terhelné a lakásokat és a nem lakáscélú épületeket, az épülettel be nem, vagy csak részben beépített belterületi földterületeket (telket, épületnek nem minősülő építménnyel beépített földrészletet).

Az adó törvényi felső mértéke a számított érték 1,5%-a, lakások esetében pedig csak 0,5 % lenne.


Az adó és járulékrendszer 2008. évi módosítására vonatkozó részletes javaslatok - I. változat (2007.08.21.)

I. Személyi jövedelemadó

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· A kedvezmények, mentességek szűkítése

- A legális foglalkoztatás növelése érdekében indokolt a marginális terhelési csúcsok lefaragása az alap és a kiegészítő adójóváírás összevonásával, az adójóváírás kifuttatásának jelenleginél alacsonyabb jövedelemszintnél történő szabályozásával és a kifuttatás mértékének 18%-ról legalább 9%-ra történő csökkentésével.

o Egységes adójóváírás bevezetése. Az adójóváírás mértéke 18%, havi felső értéke 11 340 forint, kifuttatása az évi 1 250 000-2 762 000 forintos sávban történik (9%-kal), kiegészítő adójóváírás nincs.

Az átalakítás nem érintené a legfeljebb évi 1 millió forint (havi 83 ezer forint) bruttó keresettel rendelkezőket, míg az előbbi szintet meghaladó keresetűeknél emelkedne az adójóváírás összege, s így csökkenne az adóterhelés. Az adójóváírás a jelenlegi évi 2,1 millió forintos jövedelem helyett 2,762 millió forintos jövedelemig lenne érvényesíthető. Az adótáblát és az adójóváírás kifuttatását együtt nézve, a teljes marginális adókulcs jelenlegi legmagasabb, 54%-os mértéke (az évi 1 700 000-2 100 000 forintos sávban) 45%-ra csökkenne. A kiegészítő adójóváírás megszüntetésével egyszerűsödne az adójóváírás rendszere.

Költségvetési hatása: 2008-ban kb. 30 milliárd forintnyi szja-kiesés.

- Az Európai Unió Bizottságának szolgálatai előzetes értékelés keretében a 100 ezer forint őstermelői adókedvezményt - az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében - olyan állami támogatásnak minősítették, amely mint a gazdálkodóknak nyújtott működési támogatás, összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Az előzetes értékelés szerint működési támogatás csak a de minimis rendeletekkel összhangban nyújtható, ezért a 2008. évtől ez az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősülne.

- Az Európai Bizottság Magyarországot az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználására vonatkozó hatályos szabályozás átalakítására kötelezte, tekintettel arra, hogy az a lakáscélú felhasználás kedvezményét nem engedi alkalmazni az EU más tagállamában fekvő lakásszerzés esetén.

A lakásszerzési kedvezmény kiváltására javasolt változatok a következők:

Ø "A" változat: lakásszerzési kedvezmény jelenlegi rendszere - egyetlen eleme kivételével - megszűnne, azonban a belföldi és az EU-ban illetőséggel bíró állampolgárnak az adót nem kellene megfizetnie, ha általa legalább három évig birtokolt lakást ruház át, vagy az örökölt lakást az öröklés évében vagy az azt követő évben ruházza át. A bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját akkor nem kellene megfizetni, ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított férőhely megszerzése fordítja.

Ø "B" változat: A lakásszerzési kedvezmény megszűnne, ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka harmadára csökkenne (a lakás megszerzését követő második évtől történő átruházás esetén a jövedelem már csökkenne, míg a megszerzést követő hatodik évtől már nem kell(ene) jövedelmet figyelembe venni). A nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év maradna.

Ø "C" változat: A bármely ingatlan átruházásából szerzett jövedelem adóköteles időszakának rövidítésével - a lakás megszerzését követő második évtől történő átruházás esetén a jövedelem már csökkenne, míg a megszerzést követő nyolcadik évtől már nem kell(ene) jövedelmet figyelembe venni - egyidejűleg a lakáscélú felhasználás kedvezménye a jogosultság szűkítése mellett megmaradna, és bármely EU tagállamban fekvő lakás megszerzésére kiterjedne. Lakásszerzési kedvezmény abban az esetben járna, ha az ingatlant átruházó magánszemély nem rendelkezik más lakással és kiskorú gyermekével él közös háztartásában, valamint a megszerzett lakás a saját tulajdonába kerül, vagy akkor is, ha a megszerzett lakás a lakással nem rendelkező nagykorú gyermeke tulajdonába megy át, de mindkét esetben azzal a további feltétellel, hogy a megszerzett lakás nem haladhatja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet szerint méltányolható lakásigény mértékét. Szintén járna a kedvezmény, ha a jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított férőhely megszerzése fordítja.

Ø "D" változat: A lakásszerzési kedvezmény kizárólag úgy változik, hogy az kiterjed az EU más tagállamában fekvő lakásszerzés esetére is.

Az adott változattól függően, ahol kedvezmény érvényesítésének feltételéül a törvény bizonylatolást ír elő, külföldi jövedelem-felhasználás esetén rendelkezni szükséges annak különös szabályairól is.

- Egyéb szja adókedvezmények/adómentességek szűkítése:

Ø Adókedvezmények

Felülvizsgálva az szja adókedvezményeket (egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei, a tandíj kedvezménye, személyi és családi kedvezménye, közcélú adományok kedvezménye, biztosítások kedvezménye, alkalmi foglalkoztatás kedvezménye) a biztosítások kedvezményének megszüntetése javasolható (megjegyezzük azonban, hogy ez a kedvezmény a kisjövedelműek nyugdíj előtakarékossági öngondoskodását segíti).

Ø Egyes adómentességek megszüntetése

Ezen belül megszüntetésre javasolt:

o Az országgyűlési képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők költségtérítésének és költségátalányának adómentessége.

o Az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve adott vagyoni érték adómentessége.

o A köztisztviselők, közalkalmazottak, bírók ügyészségi alkalmazottak stb. egyes juttatásainak adómentessége (ruházati költségtérítés, a pedagógusnak, közművelődési intézményben dolgozóknak szakkönyv vásárlására, dokumentum vásárlására adott pénzek), illetve kedvezményes adóztatása (külföldi kiküldetés).

o A fegyvereseknél az egyenruha pénzbeli megtérítésének adómentessége.

o Az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatásának, illetve a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandóságának adómentessége.

o A villamos-energiaipari dolgozók és az onnan nyugdíjba vonultak árkedvezménye.

o Egyes adóterhet nem viselő járandóságok: a Corvin lánc kitüntetéshez kapcsolódó támogatás, az arany, gyémánt, vas illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan adott összegnek az adóterhet nem viselő járandóságként kezelt része.

o A reprezentáció adómentessége.

o Az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége.

o A kifizető által juttatott ingyenes vagy kedvezményes művelődési intézményi szolgáltatás.

- Egyéni vállalkozók adóalap megállapításának egyszerűsítése:

Ø Az internet-használat költségeinek elszámolásához a gyakorlatban szinte lehetetlen hitelesen elkülöníteni és ellenőrizni a magánhasználatot. Ezért javasoljuk, hogy töröljük el a fix összegű évi 60 ezer forint költség elszámolási korlátot, és ha a magánszemély telephelye a lakásán van, akkor legalább az internet költségének 50 %-a legyen elismert költség, illetve, ha a telephely a lakástól elkülönül, akkor az e címen felmerült költségek maradéktalanul legyenek elszámolhatóak. Hasonló szabályozásra van szükség az olyan őstermelői tevékenységet folytatók esetében is, akik bevallásadási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni.

Ø A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében egyszerűsítést jelentene, ha a beszerzési árat két adóév alatt egyenlő részletben lehetne elszámolni. A jelenlegi szabály feleslegesen bonyolult a %-os és az időarányos korlát miatt.

Ø A törvényben indokolt rendelkezni arról, hogy a de minimis kedvezmények szempontjából a társaság jogutódja az egyéni vállalkozásnak, és nem minősül az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés. Továbbá rendelkezni kellene arról is, hogy a kisvállalkozói kedvezmény, a kisvállalkozói adókedvezmény, továbbá a foglalkoztatási kedvezmény és a fejlesztési tartalék címén levont összegek utáni kedvezmények elvesztése esetén a visszafizetési kötelezettséget kinek és hogyan kell teljesíteni.

Ø Az egyéni vállalkozói adóalap megállapításáról szóló rendelkezések között célszerű utalni a végrehajtó, a szabadalmi ügyvivői és a közjegyzői irodára, mivel a jogalkalmazó nem minden esetben felkészült arra, hogy az átmeneti vagy más rendelkezések között keresse a rá vonatkozó szabályokat.

Ø A vállalkozói jövedelem megállapításánál az elhunyt egyéni vállalkozó által felhalmozott veszteség összegét a tevékenységet folytató özvegy, örökös is elszámolhatja, amennyiben annak folytatását 3 hónapon belül bejelenti az adóhatóságnál. Javasoljuk, hogy ez a lehetőség arra az estre is kiterjedjen, amikor az elhunyt magánszemély vállalkozói tevékenységét tovább folytató özvegy, örökös a magánszemély halála előtt már egyéni vállalkozó volt és így folytatja az elhunyt tevékenységét. Az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása esetén ez utóbbi esetben problémaként vetődik fel az is, ha a tevékenységet továbbfolytató a saját vállalkozásában más adózási módot választott, mint az elhunyt. Javasoljuk, hogy ilyen esetben legyen választási lehetősége a tevékenységet folytatónak, mivel az elhunyt gazdálkodási adatainak ismeretében tudja eldönteni, hogy melyik adózási módnak felel meg.

Ø A 10 %-os adókulcs alkalmazási feltételéül szabott rendelkezéseket módosítani szükséges, mivel az éves minimálbér összege nem azonos az egyéni vállalkozó által kötelezően fizetendő járulék alapjával (mivel januárban a december havi minimálbér összege az alap). A decemberi kötelezettséget decemberre kell bevallani, és januárban kell befizetni, így a két adat általában nem egyezik meg. Fentiek miatt javasoljuk a c) pontban a "... költségként elszámolt és bevallott..." szövegrészből a "költségként elszámolt" szövegrész elhagyását.

Ø A társasági adótörvény módosításával összhangban az egyéni vállalkozónál is megfelelően módosítani szükséges a K+F, a fejlesztési tartalék kedvezményekre, valamint a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezéseket.

Ø Az átalányadózás választására jogosító üzletköri besorolást az újonnan elfogadott kormányrendelet módosítja, ezért szükséges az összhang megteremtése.

· Az adóbevallási rendszer egyszerűsítése, szervezeti intézkedések

- A hatályos rendelkezések szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá átalakulás miatt áttérő egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adót az áttérést követő 30 napon belül kell megállapítania, soron kívül kell bevallania és befizetnie. Javasolható, hogy a vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adót is az éves bevallásban kelljen bevallani.

· Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése

- Az adminisztrációs terheket csökkentené, ha a munkáltatóknak, kifizetőknek az adóelőleg levonása során nem kellene külön engedélyt kérniük az APEH-től az eltérő módszer alkalmazására abban az esetben, ha a programozó cégektől megvásárolt, a cégek által az APEH-nek bemutatott és jóváhagyott programot alkalmazzák. Elegendő lenne csupán bejelentési kötelezettség előírása. Az ellenőrizhetőség érdekében célszerű lenne, ha a bejelentés az alkalmazott programot készítő (engedélyeztető) cég nevét és az APEH jóváhagyásának a számát is tartalmazná.

- Egyes, jellemzően munkáltatói béren kívüli juttatások (étkezési, ajándék, iskolakezdési utalványok stb.) kezelésére a gazdasági szférában jelentkező igény a korszerű számítástechnikai módszerek alkalmazásának elterjesztése. Jelenleg erre vonatkozó konkrét szabályozás hiányában csak egyedi jogértelmezés alapján működtethetők ilyen rendszerek. Megoldást jelenthet az utalványra vonatkozó rendelkezések pontosítása.

A versenyképesség javítása

- Az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül a vállalkozói jövedelem 25 %-os határának 50 %-ra történő emelése.

Jogalkalmazás

- 2007. április 1-jétől hatályos Tbj. szerint a nem biztosított magánszemélynek, illetve az egészségügyi szolgáltatásra - meghatározott feltételek mellett - nem jogosult magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A hatályos szabályozás alapján, ha a járulékot közeli hozzátartozó (pl. szülő) átvállalja, akkor az a járulékfizetésre kötelezett magánszemély adóköteles jövedelme. Javasoljuk a "családon belüli átvállalás" esetén az ilyen jövedelem adómentességének visszamenőleges hatályú törvénybe iktatását, mivel a kötelezett magánszemély jellemzően jövedelemmel nem is rendelkezik (pl. közép- vagy felsőfokú tanulmányait befejező, de munkát még nem vállaló magánszemély).

- Kamatból származó jövedelem:

Ø A tőzsde részéről ismételten felvetődő igény, hogy a befektetési jegyek árfolyamnyereségére (veszteségére) ne a kamatból származó, hanem a tőzsdei ügyletből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket lehessen alkalmazni. Ennek indoka, hogy a veszteséget csak a tőzsdei ügyleteknél lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni. A felvetésből indokolt lehet annak elfogadása, hogy a befektetési jegyek hozamára vonatkozóan a jelenlegi szabályozást megtartva az árfolyamnyereségére (tőzsdei átruházás esetén) terjedjen ki a tőzsdei ügyletek veszteségének elszámolhatósága.

Ø A tőkepiacról szóló törvény a befektetési jegy fogalmát az ún. kollektív befektetési értékpapír egyik alváltozataként leszűkítve csak a hazai befektetési jegyekre értelmezi, így a befektetési jegyekre vonatkozó rendelkezéseket a külföldi befektetési jegyekre nem lehet alkalmazni, ha azokat a belföldi piacra nem vezetik be. Ez a megkülönböztetés nem indokolt, ezért javasoljuk a kollektív befektetési értékpapír nevesítését a törvényben.

- A belföldi illetőségű magánszemélyre vonatkozó, 2007. június 1-jétől hatályos szabály nehezen értelmezhető, ezért azt pontosítani szükséges.

- Jövedelemszerzés helye:

Ø A Szja törvény 3. §-ának 4. pont d) alpontja szerint a változó munkahelyen folytatott tevékenység esetén a jövedelemszerzés helyének a munkáltató illetősége szerinti államot kell tekinteni, ha a munkaszerződést nem belföldi telephellyel kötötték meg. Javasoljuk e szabály hatályon kívül helyezését annak érdekében, hogy a szerződésben foglaltaktól függetlenül mindig a munkavégzés helye legyen a jövedelemszerzés (és ez által az adóztatás) helye.

Ø A Szja törvény 3. §-ának 4. pont m) alpontja szerint természetbeni juttatás esetén a jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam. A Szja törvény 2. § (6) bekezdése utolsó rendelkezésével történő koherencia megteremtése érdekében javasoljuk kimondani, hogy a Szja törvényben szabályozott természetbeni juttatás szerzési helye belföld.

- Értelmezési gondot okoz a munkaerő-kölcsönzés esetére 2007-ben beiktatott új rendelkezés esetén a munkáltató fogalma, ezért ennek pontosítása szükséges.

- Az Flt. fogalomhasználata 2005. november 1-jétől megváltozott. Emiatt a bér fogalmában nevesíteni kell a munkanélküli járadék helyett bevezetett álláskeresési járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyett - annak tartalma szerint - bevezetett álláskeresési segélyt is, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást 2005. november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást 2005. október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják). Javasoljuk továbbá, hogy az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások magánszemély tagjai által viselt vállalkozói járulékra tekintettel fizetett munkanélküli ellátások is bérjövedelemnek minősüljenek (a táppénzhez hasonlóan).

- A Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódóan ún. "hallgatási pénz" fizethető a Ptk. szerint megkötött külön szerződés (versenytilalmi megállapodás) keretében. Ez a jövedelem a jelenlegi értelmezés szerint az adó mellett csak eho-kötelezettséggel járó egyéb jövedelemnek minősül. A járulékelkerülési törekvések megszüntetése érdekében javasoljuk ezt a jövedelmet az Szja alkalmazásában munkaviszonyból származó jövedelemként nevesíteni, mivel az szorosan kapcsolódik a korábban fennálló munkaviszonyhoz.

- Az Flt. alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély 2005. november 1-jei hatállyal megszűnt, helyette megváltozott feltételekkel álláskeresési segély jogcímen folyósítanak ellátást. Ezt a nyugdíj fogalmában nevesíteni kell, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást 2005. november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást 2005. október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják).

- A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra nyújtott támogatás tartalmi meghatározása szükséges, mert értelmezési problémát okoz, hogy mely támogatások tartoznak e körbe.

- A szakképző iskolai tanulót pénzbeli ellátásként megillető díj 15 %-a adóterhet nem viselő járandóság, ugyanakkor a szakképzésről szóló törvény 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján a tanuló pénzbeli juttatása a minimálbér 20 %-ára emelkedett (visszamenőleges hatályú módosítás szükséges).

- A helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó több kifizetőtől (munkáltatótól) származó jövedelmek esetében a magánszemély munkáltatói adómegállapításának lehetősége a hatályos szabályozás alapján csak közvetetten vezethető le, ezért szükséges ezen lehetőség külön megerősítése.

- Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Ø A Szja törvény alapján nem önálló tevékenységnek minősül többek között a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége. A közkereseti és a betéti társaságok esetében a vezető tisztségviselőket a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján nem választják, hiszen a vezető tisztségviselők a tagok, beltagok. A korlátolt felelősségű társaság esetében a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre, így ebben az esetben sincsen választás. A gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben jelölik ki, így választás ebben az esetben sincsen. Ugyanakkor ezen személyek is a választott tisztségviselőkkel azonos tevékenységet látnak el, eltérő adóztatásuk nem indokolt, ezért a nem önálló tevékenységek között a vezető tisztségviselők tevékenységét külön nevesíteni kell.

Ø Javasoljuk, hogy az Európai Parlament magyar képviselőit megillető tiszteletdíj is nevesített jövedelem legyen. Ezek a képviselők is az Országgyűlés Hivatalától kapják a tiszteletdíjukat, a jogállásukról szóló törvény alapján a juttatás után személyi jövedelemadót fizetnek, hasonlóan a magyar parlamenti és az önkormányzati képviselőkhöz, akiknek a tevékenysége is külön nevesített jogviszonyként szerepel a törvényben.

- A magánszemélyek rendelkező nyilatkozatainak az előírt határidőre történő teljesítése, illetve a nyilatkozatok ellenőrizhetősége érdekében javasoljuk, hogy az önkéntes kölcsönös pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezetők számára előírt igazolás kiállítási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések egészüljenek ki azzal, hogy a pénztárak, illetve az említett számlavezetők mind az igazoláson, mind pedig az adatszolgáltatásukon kötelesek feltüntetni a bankszámla számukat.

- Rendezni szükséges azt az esetet, amikor a kifizető - a magánszemély más munkáltatóval fennálló munkaviszonyára tekintettel bérnek minősülő - olyan jövedelmet juttat, amelyből adóelőleget nem tud levonni, és a magánszeméllyel szemben nincs olyan kötelezettsége, amelybe a le nem vont, de befizetett adóelőleget beszámíthatná. Javasoljuk, hogy erre az esetre is terjedjen ki az a szabály, amely szerint a kifizető az általa kiállított igazoláson jelzi, hogy nem vont le előleget a magánszemélytől.

- A gazdasági társaságokról szóló törvény bevezette a házastársak üzletrész tulajdonának adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő megosztását. Ezzel összefüggésben szükséges az ilyen ügyletekre vonatkozó adózási szabályok törvénybe iktatása.

- Indokolt megvizsgálni a természetbeni juttatások közül a cégautó magáncélú használata miatt keletkező jövedelemre vonatkozó szabályozás pontosítását arra az esetre vonatkozóan, ha a cégautót belföldön és külföldön is használja a magánszemély, és a külföldi juttató társaság is a cégautó magáncélú használatára tekintettel jövedelmet állapít meg a magánszemélynél.

- Kamatkedvezményből származó jövedelem

A kamatkedvezményből származó jövedelem "30 napos" szabályának alkalmazása során felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében szükséges a szabály újragondolása, pontosítása. Ilyen kérdés pl. a 30 napot meghaladó külföldi tartózkodásra adott előlegek, illetve magának a szolgáltatásnak a teljesítése ("home credit") érdekében kiadott összegek kezelése.

- Ingatlan bérbeadása

Ø A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételre a magánszemély választhatja az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket is. A hatályos törvény szerint azonban a kifizetőnek adót kell levonnia, és a magánszemélynek is negyedévente adót kell fizetnie. A 25 %-os adómérték miatt azonban már nem méltányos ennek a szabálynak a fenntartása, így az önálló tevékenység szabályai szerinti adózás választása esetén az általános kifizetői adóelőleg szabályokat lehetne alkalmazni.

Ø A társasági adó módosításával összefüggésben eldöntendő kérdés, hogy a lakás önkormányzatnak történő bérbeadására vonatkozó kedvezmény a magánszemélyek esetében is megszűnjön-e.

- Megoldatlan az erdőgazdálkodásból származó jövedelem adókötelezettsége. A gondot főként az okozza, hogy a magánszemély erdőtulajdonosok meghatározott területnagyság alatt nem végezhetnek önálló erdőgazdálkodást, kell egy megbízott, aki helyettük eljár (a támogatást a képviselő kapja, a kitermelt fa ára nála jelenik meg bevételként stb.). Az erdőtulajdonos magánszemély sok esetben nem is végez semmilyen tevékenységet, a közös megbízott kifizeti a kitermelt fa árából a tulajdonos részére járó nettó összeget. Hasonlóan megoldatlan a földtulajdonosok vadászati közösségének adóztatása. Megoldásként javasoljuk a társasházra vonatkozó szabályozáshoz hasonló külön rendelkezések beiktatását.

- A szerencsejátéknak nem minősülő játék során nyert pénz a tevékenység jellege alapján minősülhet a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének (pl. bridzsverseny vagy vetélkedő pénzdíja) vagy egyéb jövedelmének (pl. egy adott termék vásárlói között kisorsolt készpénz). Az üzletpolitikai, reklám célból nyilvánosan szervezett promóciók, sorsolások során juttatott tárgynyeremény adómentes természetbeni juttatásnak tekinthető, egyebekben pedig adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Idokolatlan az ajándéksorsolás és az üzletpolitikai, reklám célból bárkinek adott nyeremény eltérő adójogi megítélése, hiszen a két juttatási forma ugyanazt a célt, az eladások növelését szolgálja. Javasolható, hogy nyereménynek minősüljön az üzletpolitikai, reklám célból, illetve verseny, vetélkedő díjaként adott termék, szolgáltatás, ha a vásárlók, illetve a versenyen, vetélkedőn résztvevő személyek között a terméket, szolgáltatást kisorsolják.

- A bukmékeri rendszerű fogadásból származó nyeremény adójának megszüntetése 2009-től.

- A Gt. megváltozott szabályai szerint megszűnt a dolgozói üzletrész nevesített megkülönböztetése. Emiatt a társaságoknak ezeket az üzletrészeket 2007. szeptember 1-jéig a hatályos rendelkezések alapján át kell alakítaniuk. Ezzel összefüggésben szükséges az Szja törvényben is a dolgozói üzletrészre vonatkozó szabályozás megfelelő módosítása.

- Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint a szövetkezeti üzletrészek megszűntek. A tagi üzletrészekből keletkezett befektetői részjegyhez, valamint az egyéb módon az üzletrészekből létrejött átalakított befektetői részjegyhez kapcsolódó adózást, a szövetkezeti üzletrészekre vonatkozó szabályokkal azonosan, rendezni indokolt.

- Mivel a dematerializált értékpapír nem helyezhető letétbe, szükséges utalni arra, hogy ilyen értékpapír is juttatható az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében, ha azt a program keretében nyitott értékpapírszámlára helyezik.

- A Szja törvény 1. számú mellékletének 4.7. alpontjában hivatkozott, a külföldiek magyarországi, és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12) kormányrendelet 2006. szeptember l-jétől nincs hatályban. Mivel új kormányrendelet lépett hatályba [51/2007.(III.26.) Korm. rendelet], valamint a felsőoktatási törvény is módosításra került, szükséges az adómentességi szabály megfelelő módosítása.

- Az önkormányzatok által szervezett különböző társadalmi rendezvények (pl. falunap, majális) keretében történő ingyenes juttatások adózásáról a hatályos törvény nevesítetten nem rendelkezik. Sajátos reklámjuttatásként értelmezve, a gyakorlat mentesként kezeli ezeket. A jogbiztonság érdekében szükséges a mentesség kimondása a törvényben.

- A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a nem nyugdíjas alkalmazottaknak adómentesen, míg a nyugdíjas alkalmazottak részére csak adókötelesen juttatható a helyi utazásra szolgáló bérlet. Ugyanis a juttatás adómentességének az a feltétele, hogy a munkáltató nevére szóljon a bérlet vásárlásáról kiállított számla. A közlekedési társaságok - a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvényben foglaltakra tekintettel - a kedvezményes menetjegyekről, bérletekről (pl. a nyugdíjas bérletről) csak az utazásban ténylegesen résztvevő magánszemély nevére állítanak ki számlát. Indokolt az adómentességi szabályok nyugdíjas alkalmazottakra történő kiterjesztése.

- Szabályozást igényel, hogy az őstermelői tevékenységet folytató, biztosított magánszemély elszámolhatja-e a költségei között a bevétel 20%-a után megfizetett 8,5% mértékű nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot.

- Tekintettel arra, hogy a jogalkotói cél az volt, hogy a családi gazdaság tagjai a közös őstermelői igazolvány alapján tevékenykedőkre vonatkozó szabályok szerint adózzanak, szükséges a 6. számú melléklet III. e) pontot kiegészíteni a 78/A. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre történő utalással.

- A hatályos szabályozás szerint az ingatlanok szerzési időpontjának meghatározásánál a telek szerzési időpontját kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítés idejétől. Ezáltal egy 1991-ben vásárolt telekre 2006-ban épített ingatlan eladásából származó bevétel teljesen adómentes. Az ebből fakadó aránytalanság megszüntetése indokolt.

- A kamatcsere (kamat-swap) -ügyletből származó jövedelem esetében mind a jövedelemszerzés jogcíme, mind annak szerzési időpontja szabályozatlan. A jövedelmet indokolt kamatjövedelemként szabályozni.

- A tőzsdén kívüli opciós, illetve csereügyletek esetében a hatályos szabályozás nem tartalmaz tételes előírásokat sem a jövedelemszerzés jogcímére, sem a jövedelem-megállapításra, sem a jövedelemszerzés időpontjára. A tőzsdei opciós ügyletek esetében a hatályos szabályozás szó szerinti értelmezésben nem alkalmazható arra az esetre, amikor az opció kiírója a díjbevételt megszerzi, de a jog jogosultja nem él a joggal, ezért az összetett ügylet meghatározásának pontosítása szükséges.

- Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet módosította az üzletköri besorolást, ez pedig érinti az Szja törvénynek az átalányadózás választására jogosító rendelkezéseit. A jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében szükséges a szabályok pontosítása.

Jogharmonizáció

- Jelenleg a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége adóegyezmény esetén csak az egyezmény szerint is belföldről származó jövedelmére terjed ki, holott lehetnek olyan, az illetőség szerinti államban adóztatható jövedelmek is, amelyeket adóegyezmény a forrásállamban is enged adóztatni (például értékpapír, ez a jövőben kötendő egyezményeinkben fog szerepelni.). Erre tekintettel indokolt az adókötelezettséget ezekre is kiterjeszteni.

- A külföldön megfizetett adó beszámítására jelenleg nincs szabály olyan esetekben, amikor a belföldi illetőségű magánszemély által szerzett kamatból és árfolyamnyereségből származó jövedelem más államban is adóztatható. Javasoljuk az erre vonatkozó rendelkezés beiktatását a Szja törvény 65. § és 67. §-ába.

- Az 1/A. § (1)-(2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az uniós állampolgárt - meghatározott belföldi jövedelemszerzés esetén - az adóztatás során úgy kell tekinteni, mintha ő maga, házastársa és gyermeke(i) is belföldi illetőségű magánszemélyek lennének. Ez a szabály azt jelenti, hogy az egyes adókedvezmények a magyar adóügyi illetőségűekkel azonosan illetik meg őket. Ezzel összefüggésben a családi kedvezményt érintően javasoljuk, hogy a törvény szövegéből (a 3. § 60. pontjának és a 40. §-nak megfelelő módosításával) egyértelműen derüljön ki, hogy a külföldi állam által fizetett családi pótlék az adókedvezmény szempontjából a magyar családi pótlékkal egy tekintet alá esik.

- A hatályos szabályozás alapján nem bevétel a társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett viselt kiadás. A szabályozás kizárólag a magyar társadalombiztosítási szabályokra utal, ezt kiegészíteni indokolt a közösségi tagállam társadalombiztosítási szabályaira való utalással.

- A hatályos szabályozás nem rendelkezik a külföldi állam joga szerint osztalékelőlegnek minősülő jövedelem utáni adófizetési kötelezettségről. Az osztalékra vonatkozó szabályozás módosítását javasoljuk az erre való utalással.

- A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar adójog beszámítást alkalmaz a külföldről kapott osztalék adóztatásánál. Az uniós tőzsdére bevezetett értékpapír után fizetett osztalék esetében is kifejezetten utalni kell a beszámítás lehetőségére.

II. Társasági adó

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· A kedvezmények, mentességek szűkítése

- Az egyszerűsítés érdekében, illetve arra tekintettel, hogy a kedvezményt nem vagy nagyon szűkkörben alkalmazzák, egyes adóalap-kedvezmények megszüntetése javasolt. Ilyenek:

o a képzőművészeti és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,

o a műemlék helyreállításhoz felvett, állam által garantált hitel kamata alapján érvényesíthető kedvezmény,

o az önkormányzatnak bérbe adott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény

· Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése, az elektronikus adóigazgatás szélesítése

- Adminisztráció egyszerűsítési célból javasolt a dokumentum csatolások törlése bejelentett részesedésnél, kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás bejelentésekor.

- Az állami vállalatok között széleskörű kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, sokszor úgy, hogy a feleknél ez nem tudatosodik. Ezért - fenntartva, hogy kapcsolt vállalkozások - a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartási kötelezettség alól indokolt számukra mentességet adni.

A versenyképesség javítása

- Javasolható az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 %-os határának 50 %-ra történő emelése, amely jellemzően a kis- és középvállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást. (Felmerült, hogy kizárólag a kis- és középvállalkozások számára biztosítsa a törvény e lehetőséget, de akkor az csekély összegű támogatásnak minősülne, és emellett össze kellene számítani a más címen kapott támogatással, aminek jelentős az adminisztráció igénye, így általános intézkedésként javasolható. (Az intézkedés kb. 10 milliárd forint bevételkiesést jelenthet.)

Jogalkalmazás

- Kedvezményezett átalakulás és -eszközátruházás esetén - az általános előírástól eltérően - 2006-tól nem kell a tárgyi eszköz könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözete alapján módosítani az adózás előtti eredményt. Ugyanakkor e miatt az adózónak nyilván kell tartania az érintett eszközöket, és több éven át külön korrekciót kell eszközölnie. Indokolt ezért e lehetőséget az adózó választására bízni.

- A veszteségelhatároláshoz szükséges adóhatósági engedély önellenőrzéssel történő érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban eltérő értelmezések alakultak ki arra vonatkozóan, hogy ilyenkor kérhető-e a bevallásban kimutatott - a jogvesztő határidő be nem tartása miatt nem engedélyeztetett - veszteség elhatárolása is. Az egyértelmű szabályozás érdekében pontosítani szükséges, hogy önellenőrzés esetén engedély csak az önellenőrzéssel feltárt, vagy a teljes veszteségre vonatkozik. Ugyancsak a veszteség adóhatósági engedélyezéséhez tartozó rendezendő kérdés, hogy beolvadás esetén is (azonosan az átalakulás más formájával) a jogelőd adókötelezettsége keletkezésétől kell számítani azt az időszakot, amelynek elteltét követően - meghatározott feltételek teljesülése esetén - adóhatósági engedély szükséges a veszteség elhatárolásához.

- Pontosítani szükséges a kapcsolt vállalkozások közötti befolyás megnevezését, összhangban a törvény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó fogalmával.

- Az alapelvek szerint ugyanazon ténybeli alapon kedvezmény egyszer érvényesíthető az adózó döntése szerint. Ugyanakkor vannak a törvényben olyan kedvezmények (pl. a filmgyártási támogatás, K+F költség alapú kedvezmények), amelyeknél a bevezetéskor az volt a szándék, hogy a kedvezményt érvényesíteni lehet az adóalapnál is és adóból is. Az egyértelmű szabályozás indokolja annak kimondását, hogy az adókedvezmény és az adóalap kedvezmény a filmgyártási támogatás és a K+F költség alapú kedvezményeknél érvényesíthető együtt.

- Az adókedvezmények egy részét az adó teljes összegéig, más részét az adó 80, illetve az előző két lehetőség alapján igénybevett adókedvezménnyel csökkenetett adó 70 %-áig lehet igénybe venni. A kedvezményeknek az adó teljes összegéig történő igénybevételét tartalmazó előírás pontosítása szükséges a 2003-ban engedélyezett fejlesztési adókedvezménnyel történő kiegészítésével, tekintettel arra, hogy arra az adó 100 %-a felhasználható a 2003-ban hatályos törvény és az átmeneti rendelkezések alapján.

- A térítés nélkül kapott eszköz bevételként elszámolt összegével 2007. előtt csökkenteni lehetett az adóalapot. Ezt a szabályt - a számviteli előírásokkal összhangban - időbeli elhatárolás esetén az el nem határolt részre, illetve az időbeli elhatárolásból visszavezetett összegre lehetett alkalmazni. A 2007-től megváltozott számviteli előírás szerint a térítés nélkül átvett eszközt piaci értéken kell az átvevőnek nyilvántartásba vennie. Ez az érték jellemzően különbözik az átadónál kimutatott könyv szerinti értéktől (eltérően a 2007 előtti előírástól, amikor jellemzően könyv szerinti értéken vette fel az átvevő az eszközt a nyilvántartásába) ezért a társasági adótörvény úgy változott, hogy az átadónál kimutatott könyv szerinti értéket lehet levonásba helyezni az átvétel évében függetlenül az időbeli elhatárolástól. Ehhez az adózás előtti eredménycsökkentéshez átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges, amely továbbra is az időbeli elhatárolásból visszavezetett összeg levonását teszi lehetővé, ha az eszközátvétel 2007. előtt történt.

- A 70/2001/EK rendeletre utalást ki kell venni, mert 2008. június 30-ával hatályon kívül kerül. Ugyanakkor előkészítés alatt áll egy új csoportmentességi rendelet, amelyre utalni kellene. Tekintettel arra, hogy ez nem ismert konkrét jogszabály helyett a kis és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi támogatási rendeletre utalást javasoljuk

- A foglalkoztatottak létszámára adott fogalomban hivatkozott KSH útmutató címére utalás helyett - annak évenkénti változása miatt - általános megfogalmazás indokolt.

- A kedvezményezett átalakulás fogalma pontosításra szorul, amelynek során egyértelművé kell tenni (összhangban az irányelvvel), hogy átalakuláskor új részesedést kell a tagok részére kibocsátani.

- Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is pontosításra szorul. Egyrészt indokolt kiterjeszteni arra a személyre is, amelynek nem a székhelye, hanem az üzletevezetési helye alapján az illetősége van olyan államban, ahol alacsony az adókulcs. Ennek indoka, hogy adózni az illetőség szerinti állam joga alapján kell. E mellett indokolt pontosítani az ellenőrzött külföldi társasági jogállás megítélése szempontjából fontos feltételt, hogy, ha valódi gazdasági jelenléttel bír a személy a másik államban, akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságnak. A pontosítás arra irányulna, hogy a valódi gazdasági jelenlétet az adóév egészében kell vizsgálni.

- Az értékcsökkenési leírásra vonatkozó előírások között megfogalmazódik, hogy a társasági adóalapnál nem lehet elszámolni csökkentő tételt akkor, ha az eszközre a számviteli előírások alapján nem lehet vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. E szabály alól kivételként fogalmazza meg a törvény a nulla vagy maradványértéken nyilvántartott eszközt. Előfordul viszont, hogy az eszköz maradványértéke a bekerülési értékkel egyezik meg, ami joghézagot jelent a szabályozásban, amelynek kiküszöbölése indokolt.

- Arra az esetre nem rendelkezik tételesen a társasági adótörvény, ha a bírság, büntetés, adózási és társadalombiztosítási jogkövetkezmény és annak elengedése ugyanabban az adóévben következik be. Ezért kettős adóztatás következik be. Az előzővel ugyanis növelni kell az adózás előtti eredményt, míg csökkenteni - a hatályos törvény szerint - az előző adóév(ek)ben növelő tételeként figyelembe vett összeggel lehet. Ezt indokolt rendezni.

Jogharmonizáció

- A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a beruházások állami támogatási feltételeit tartalmazó közösségi regionális iránymutatásnak történő megfelelését az Európai Bizottság úgy fogadta el, hogy a K+F költségek, illetve ilyen célú beruházás alapján járó támogatás nem köthető ahhoz, hogy a tevékenyég végzésének a helye az egyetem, illetve a kutatóintézet területe. Ezért az adóalapban adott kedvezményre és a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírásokat módosítani kell. Javaslat, hogy

Ø az egyetem, illetve kutatóintézet területén folytatott K+F tevékenység alapján járó adóalap-csökkentés az egyetem, illetve a kutatóhely és az adózó által közösen (megállapodás alapján) végzett tevékenységre vonatkozzon, függetlenül annak helyétől,

Ø a legalább 100 millió forint értékű K+F célt szolgáló beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény szűnjön meg (annál is inkább, mert ilyen beruházáshoz fejlesztési adókedvezményt egyetlen adózó sem igényelt).

- A hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységre tekintettel elszámolt értékvesztés, visszaírás, valamint a speciális céltartalék nem adózás előtti eredményt módosító tétel, még akkor sem, ha mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik E szabály alapján évről-évre felmerül a pénzügyi vállalkozások részéről, a rájuk történő kiterjesztés. Erre tekintettel, vagy ki kell terjeszteni e kivételt a pénzügyi vállalkozásokra is - ami adóbevétel csökkenéssel jár - vagy a hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra ki kell terjeszteni az általános előírást - ami bevételt növelő hatású. (Kiterjesztés esetén a bevételcsökkenés 5-7 milliárd, szigorítás esetén a bevétel növekedés 10 milliárd forintot meghaladó lehet.)

- Lehetővé kell tenni (2007-re is) az ellenérték nélkül kapott, bevételként elszámolt szolgáltatás adózás előtti eredménycsökkentésként történő számításba vételét, tekintettel arra, hogy azt a számviteli előírások szerint 2007-től ki kell mutatni bevételként, továbbá, hogy azzal a szolgáltatást nyújtónak növelnie kell az adóalapot.

- A szerződésen alapuló engedményt és a skontót indokolt kivenni a támogatások közül, mivel tartalma szerint nem támogatás, továbbá, ezzel teremtődik meg az összhang a társasági adó és különadó előírásai között.

- A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt). 2006. július 1-jétől lehetővé teszi az osztalék természetben történő juttatását. Nincs azonban rendezve, hogy ezt milyen áron kell értékelni. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ha kapcsolt vállalkozás részére történik ilyen módon osztalékfizetés, arra vonatkoznak szokásos piaci ár miatti módosítások.

- Előfordul, hogy egyes államokban az egyezménytől eltérő mértékben vonnak adót például jogdíj, vagy kamat fizetés esetén. Egyértelművé kell tenni, hogy a magyar adóba legfeljebb az egyezménynek megfelelő mértékkel levont adó számítható be.

- A jogharmonizációra hivatkozó rendelkezést ki kell egészíteni azzal az irányelvvel, amely a korábbi irányelvek mellékletét kiegészíti a román és bolgár társaságokkal, továbbá a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó Bizottsági hozzájárulásra tekintettel törölni kell a regionális csoportmentességi rendeletre hivatkozást, kicserélve az iránymutatásra és a hozzájárulásra.

III. Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

A versenyképesség javítása

- A feltöltési kötelezettség alól - a társasági adóval azonosan - mentesíteni indokolt az előző évben 50 millió forintot meg nem haladó árbevételt elérő társas vállalkozásokat.

Jogalkalmazás

- A jelenleg hatályos normaszöveg csak az adóbevallásban bevallott, illetve az adóhatósági adómegállapításban megállapított jövedelmet nevesíti a magánszemélyek által fizetendő különadó alapjaként. A módosításban egyértelművé kell tenni, hogy a munkáltatói adómegállapításban megállapított jövedelem is a különadó alapja, ha az egyéb feltételek fennállnak. Ezt eddig jogértelmezéssel tudtuk levezetni.

- A különadó alap megállapítása során is utalni kellene arra, hogy a szokásos piaci ár miatt szükséges korrekció meghatározásánál a Tao. szerint kell eljárni, s így például kisvállalkozásnak a különadóhoz sem kell a 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet szerinti nyilvántartást elkészíteni.

- A bejelentett részesedésre vonatkozó előírások szerint minden árfolyamveszteség (a devizaárfolyam változás miatti nem realizált árfolyamveszteség is) növeli a különadó alapját, ugyanakkor a nem realizált árfolyamnyereség nem vonható le. A módosítással ez utóbbi levonását is indokolt lehetővé tenni.

- A kettős adóztatás elkerülését - a külföldön levont forrásadó kezelését - részletesebben indokolt rendezni a különadóban is a Tao-hoz hasonlóan.

- A hitelintézeti járadék szabályainak pontosításával egyértelművé kell tenni és biztosítani, hogy az ügyféltől kapott kamat és a kamattámogatás után történjen járadékfizetés. Ugyanakkor megfontolandó - többszörös adózás elkerülése és egyszerűsítés miatt - a pénzforgalmi alapú járadékalap helyett eredményszemléletű (a számviteli elszámolás szerinti) járadékalap meghatározás 2007-re visszamenőleg.

IV. Egyszerűsített vállalkozói adó

Jogalkalmazás

- Amennyiben az elhunyt egyéni vállalkozó örököse (özvegye) egyébként saját jogon az Szja tv. hatálya alá tartozó (az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó) egyéni vállalkozó, és úgy dönt, hogy folytatni kívánja az örökhagyó tevékenységét, akkor azt csak az átalányadózás, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint folytathatja. Nem indokolt, hogy a vállalkozással az eva-státuszt is megörökölje, és a már működő, egyébként nem evás vállalkozását "bevigye" kedvezményes szabályokkal az Eva tv. hatálya alá.

- Szükséges annak rendezése, hogy ha az evás egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, az eva alanyként kiszámlázott, de a tevékenység megszüntetése után befolyt bevételére milyen adózás vonatkozik. Álláspontunk, hogy azt magánszemélyként önálló tevékenységből származó bevételként vegye figyelembe. A harminc napos szabály akkor sem él, ha a számla kibocsátásának napját követő 30. nap a bevallási határidőn belül esik.

- A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az állami adóhatóság becsléssel állapítja meg az adózó adónemenkénti adókötelezettségét, ha az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, illetve jogszerűtlenül nem tette meg. Indokolt ennek megszüntetése, azzal, hogy az adózók önadózás keretében, bevallásaikban adjanak számot az eva alanyiság megszűnéséhez kapcsolódó, törvény által előírt adókötelezettségeikről.

- Pontosítani szükséges a törvény azon rendelkezését, amely a társasági adóalanyként fejlesztési tartalék címen érvényesített kedvezmény feltételeinek történő megfelelés esetén mentesíti az eva alanyát a társasági adó utólagos megfizetése alól.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Jogalkalmazás

- Pontosítani szükséges a fizetendő ekho mértékére vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor a magánszemély járulékköteles jövedelme eléri vagy meghaladja a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felső határt.

- Az adózási mód továbbfejlesztése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy meghatározott esetekben a törvény szerint a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a magánszemély állapítsa meg és fizesse meg.

- A Színházi szakma javaslata alapján az EKHO tv. "tevékenységi jegyzéke" kiegészülne egyes, a színházi alkotó folyamatban nélkülözhetetlen tevékenységekkel a következők szerint:

Ø 5311-ből a színházi fodrász;

Ø 5312-ből a színházi kikészítő;

Ø 5343 Díszletezető, díszítő.

A fiatalok életkezdési támogatása

Jogalkalmazás

- Indokolt a kamatszámítással, adatszolgáltatással, adatkezeléssel, nyilvántartással kapcsolatos - jelenleg kormányrendeletben szabályozott - rendelkezések törvényi szintre emelése és egyidejűleg a 326/2005. (XII. 28.) kormányrendelet hatályon kívül helyezése.

- A kincstári számlán elhelyezett összegek esetében a kamatszámítás fordulónapja jelenleg a gyermek születésnapja. Ez a megoldás szinte állandó munkát igényel, a kincstári számlán nyilvántartott követelés nagyságára azonban nincs érdemi hatással. Indokolt a kamatszámítási fordulónap december 31-ében való rögzítése, az intézkedés jelentősen egyszerűsítené a Kincstár munkáját.

- A hatályos szabályozás szerint a Magyar Államkincstár az életkezdési támogatás összegét kincstári számlán tartja nyilván, amely csak az évenként jóváírt kamattal gyarapítható. A befektetési szolgáltatónál nyitott Start-számlán elhelyezett összegek ellenben állampapírokba, tőke- vagy hozamgarantált befektetési jegyekbe fektethetők, illetve bankbetét nyitására használhatók. A Start-számlára meghatározott feltételek mellett természetes személyek, illetve helyi önkormányzatok is teljesíthetnek befizetést. Indokolt lenne, hogy a Magyar Államkincstár is kapjon lehetőséget Start-számla nyitására és az azon elhelyezett követelések kezelésére. Ennek jogszabályi akadálya nincs, mivel az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének s) pontja lehetőséget ad a Kincstárnak befektetési szolgáltató tevékenység végzésére az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében.

- A törvényből, illetve a kormányrendeletből hiányoznak, illetve nem pontosan szabályozottak egyes olyan adatkezelési, nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok, amelyek pl. az életkezdési támogatás kezeléséhez szükséges adatok megfelelő formában történő beérkezését biztosítanák a gyámhivataloktól a Kincstárhoz, illetve lehetővé tennék egyes különleges élethelyzetekből adódó problémák kiküszöbölését (pl. titkolt terhesség, örökbefogadás, tanúvédelmi programban részt vevő személyek helyzete stb.). Ezért indokolt a vonatkozó rendelkezések pontosítása.

V. Társadalombiztosítási járulék

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

- A ma hatályos szabályok szerint csak önellenőrzéssel lehet korrigálni azt a helyzetet, amikor a biztosítottnál azért keletkezik egyéni járulék-túlfizetés, mert a járulékplafon elérését követően részesül, pl. táppénzben. E probléma megoldását az jelentheti, ha lehetővé tesszük, hogy a tárgyhavi járulék (tagdíj) kötelezettség csökkenthető legyen a tárgyhónapban visszafizetett járulék összegével.

Jogalkalmazás

- Kettős járulékfizetés elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy azok a magyar állampolgárok sem lesznek a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottak, akik olyan nemzetközi szervnél folytatnak tevékenységet, amelynek saját szociális biztonsági rendszere van,

- Többes jogviszony esetén a járulékfizetési felső határ számításánál rendelkezni kell arról, hogy a biztosítási jogviszonyokban megfizetett nyugdíjjárulékon felül a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók vállalkozásában megfizetett nyugdíjjárulékot, valamint a gyes-ből levont nyugdíjjárulékot is figyelembe kell venni.

- A Tbj. őstermelő-fogalmából indokolt kivenni a regisztrált mezőgazdasági termelőt, aki olyan személy is lehet, aki tényleges őstermelői tevékenység hiányában is őstermelőnek minősül az Szja tv. szerint, pl. egy termőföld-tulajdonos, aki földalapú támogatást vesz igénybe. Ez utóbbi körben indokolatlan a biztosítási kötelezettség. Azok a regisztrált termelők azonban, akik ténylegesen őstermelői tevékenységet folytatnak, pl. őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdálkodóként, továbbra is biztosítottak maradnak.

- Mivel a jelenlegi szabályok lehetővé teszik azt, hogy a tárgyévet megelőző évben bevétellel nem rendelkező mezőgazdasági őstermelők biztosításuk alapján tényleges járulékfizetés nélkül jogot szerezzenek egészségügyi ellátásra és szolgálati időre, ezért indokolt e körben egy járulékfizetési alsó határ (minimálbér) utáni járulékfizetési kötelezettséget előírni, amely összeg után az őstermelőknek teljesíteniük kell a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék- és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

VI. Eho

Jogalkalmazás

- A gyakorlatban felmerült végrehajtási probléma megoldása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás túlfizetést az adóévre benyújtott bevallásában igényelheti vissza.

- Az önkéntes pénztári szolgáltatások adózási szabályainak változásával összefüggésben pontosításra kerül, hogy a pénztártag köteles a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ha jogalap nélkül vesz igénybe pénztári szolgáltatást.

VII. Magánnyugdíjpénztárak

Jogalkalmazás

- Visszalépés

Szükséges azon pénztártagok helyzetének rendezése, akik a nyugdíjrendszer konstrukcióját át nem gondolva léptek be a vegyes rendszerbe.

- Járadék

A magánnyugdíjpénztári járadék jelenlegi szabályozása ellentmondásos. Ennek rendezésére olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja a piaci alapú, áttekinthető és biztonságos járadékszolgáltatási rendszer működtetését.

VIII. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak

Jogalkalmazás

- A jövőben törvényi szinten kerülnek szabályozásra az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatási körre vonatkozó részletes rendelkezések. Így a szabályozás egyszintűvé válik, megkönnyítve a jogalkalmazást.

IX. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények

Jogharmonizáció

- Az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével összefüggésben 2008. január 1-jétől működő foglalkoztatói nyugdíjintézményekbe történő befizetések adózási kérdéseinek rendezésére is szükség van, figyelemmel az Európai Uniós szabályozási irányokra, az öngondoskodás elvének további erősítésére, és az adókedvezmények korlátozására vonatkozó kormányzati törekvésekre.

X. Jövedéki adó

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése, az elektronikus adóigazgatás szélesítése

- Egyszerűsítések a jövedéki engedélyezési rendszerben. Teljes körűvé tesszük azt az elvet, hogy egy magasabb típusú engedély (adóraktári engedély) birtokában többféle, egyébként külön engedélyekhez (felhasználói engedély, vámhatósági nyilvántartásba vétel) kötött tevékenységek is végezhetők legyenek (ez a teljesen denaturált alkoholra vonatkozó rendelkezések módosítását jelenti). A változás a nyilvántartás-vezetésben is egyszerűsítést jelent. (Nem törvényszintet érintő további tervezett egyszerűsítés: a 314/2006. (XII.23.) Korm. rendelet módosítása, a vámhatósági nyilvántartásba vétellel kapcsolatos hatáskör is ugyanahhoz a szervezeti egységhez kerül.)

Az ellenőrzés hatékonyságának javítása

· Az adóellenőrzés eszközrendszerének bővítése, hatékonyságának a növelése.

- A jövedéki szankciórendszer módosítása: reálisabb, arányosabb szankcionálás megteremtése a bírság-beszedés hatékonyságának javítása érdekében, a kellő preventív hatás fenntartása mellett.

A mulasztási bírság esetében a jogsértő személye (természetes vagy jogi személy), illetve a jogsértés fajsúlyossága szerint differenciáló bírságolás.

A jövedéki bírság esetében

Ø Mérlegelés, illetve méltányosság megteremtése (a jövedéki bírság hivatalból vagy kérelemre is mérsékelhető, kiszabása mellőzhető, kizáró körülmények rögzítése mellett);

Ø a bírság összegének a behajthatóság szempontjából reálisabb szinten való megállapítása (a jogi személyeknél a jelenlegi 5-szörös 2-szeresre, a jelenlegi 10-szeres 5-szörösre, a természetes személyeknél a jelenlegi 5-szörös, illetve 2-szeres helyett egységesen 2-szeres);

Ø a jövedéki bírság minimuma jogi személyeknél 100 ezerről 150 ezerre, a természetes személyek esetében 20 ezerről 30 ezerre nő, a természetes személyeknél pedig megszűnik a kereskedelmi mennyiség feletti és alatti differenciálás a bírságminimumra;

Ø helyszíni jövedéki bírságolás alkalmazhatóságának kiterjesztése (a jelenlegi 20 ezer Ft elkövetési érték helyett 30 ezer Ft-ig lehetséges), a helyszínen kiszabható bírság pedig fix összegűvé alakul (20 ezer Ft);

Ø egyetemlegesség a jövedéki bírság megfizetésére az adózás alól elvont termékek együttes birtokolása esetén;

Ø a szőlőborra literenként 30 Ft-tal számítandó a jövedéki bírság (az asztali borok termelői átlagára alapján 20 % áfa) /jelenleg a nulla adótétel miatt csak a jövedéki bírság minimuma vethető ki/.

- Jövedéki üzletbezárási szabályok változása: az üzletbezárás pénzben megválthatóvá tétele, továbbá ismételt elkövetés esetén kereskedelmi mennyiség alatt is legyen bezárható az üzlet.

- Postai küldemények ellenőrizhetőségének újbóli megteremtésére (illegális cigaretták kiszűrése) az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi rendelkezések helyett új rendelkezés beiktatása a Jöt-be.

- A vendéglátóhelyek standolásának előírása az alkoholos italokra, de nem általános érvénnyel, csak a jövedéki jogsértést elkövetőkre és 2 éves időtartamra korlátozva.

- A dohánytermékek jövedékiadó-emelés előtti készletfelhalmozásának (bespájzolás) visszaszorítására új szabály beiktatása, továbbá ehhez (is) kapcsolódóan az adómérték változását jelző jelölést előírása az adójegyekre.

- Alkoholtermékekre vonalkódos, a tényleges alkoholtartalom ellenőrizhetőségét közvetlenül biztosító zárjegy és ehhez kapcsolódóan a zárjegy-felhasználók napi adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése (2008. július 1-jei hatálybalépéssel).

- Az adóraktár engedélyesek és a jövedéki engedélyes kereskedők vevőnyilvántartása adattartalmának kibővítése és egységesítése, és a vevőnyilvántartásokból a vámhatóság által kért adatszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározásra kerülő - azonos módon és technikai feltételekkel történő teljesítésének előírása, a szolgáltatott adatok összevezethetősége és ellenőrzésben való hasznosíthatósága érdekében.

- A jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán minden esetben - kivéve nem jövedéki engedélyes kereskedő értékesítése - fel kell tüntetni a vámtarifaszámot is.

Jogalkalmazás

- A jövedéki eljárásban lefoglalt, kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog, eszköz (jellemzően járművek) értékesítési lehetőségének megteremtése.

- A kiadni rendelt terméknek, dolognak eszköznek a lefoglalás megszüntetése közlését követő további tárolása esetén a tárolási költségek viselésének rendezése.

- Nem minősül a jövedéki törvény szerinti előállításnak (így nem vonatkozik rá az adóraktári előállítás kötelezettsége) a PB gáz palackból turista palackba való átfejtés.

- Az E85 fogalmának pontosítása (bio-tartalomra a maximumot is meghatározzuk, ami legfeljebb 85 % lehet a szabvány szerint).

- A szőlőbor palackozása nemcsak egyszerűsített adóraktárban lesz végezhető, hanem az alkoholos italok gyártását végző adóraktárban (pl. pezsgő adóraktár) is, de a szőlőborra ez esetben is az egyszerűsített adóraktárakra előírt bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási szabályokat kell alkalmazni.

- Az adóraktári engedélyes és a keretengedélyes tevékenység folytatásához szükséges fizikai helynek a korábbi engedélyes által felhalmozott tartozás esetén lehetséges engedélyezésére vonatkozó szabályok (feltételek) pontosítása.

- A jogellenesen értékesített, felhasznált szőlőtörköly jövedéki bírságmértékének pontosítása (a bírságmérték 100 kg-ra vonatkozik).

- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény eljárási szabályai jövedéki eljárásokban való alkalmazási körének egyértelműbb meghatározása.

- Törvényi hivatkozások aktualizálása az időközbeni jogszabály változások tükrében (pl. a végelszámolás szabályozásának változása miatt).

- A diplomatáknak és a diplomáciai testületeknek nyújtott adómentesség főbb anyagi-jogi szabályainak törvényi szintre emelése (jelenleg kormányrendelet szabályozza), eljárási szabályokra miniszteri rendelet kiadása.

- Megújuló energiahordozók előállítási lehetőségének megteremtése: adóraktári engedély kötelezettség mellett új adóraktár-típus és sajátos szabályok beiktatása, a bekeverés lehetősége kísérleti projektek keretében adóraktári engedély nélkül.

- Azonos (termék-semleges) szabályozás biztosítása érdekében a bejegyzett kereskedő a tagállamból nemcsak ásványolaj termékeket, hanem alkoholtermékeket is behozhat adómentes felhasználók telephelyére történő közvetlen szállítással, az adó megfizetése nélkül.

- Az adójegyes dohánygyártmányok utáni, Jöt.-ben rögzített áfa szabályok új áfa törvényhez igazítása.

- Az adóraktár engedélyesek megfigyelt termék előállítására és teljesen denaturált alkoholtermék felhasználására, illetve a felhasználói engedélyesek teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére vonatkozó elszámolási szabályok és rend meghatározása.

Jogharmonizáció

- Cigaretta adóemelés az uniós minimumszinthez való közelítés céljából.

- Dohánytermék definíció összhangba hozása az irányelvvel: a dohányt részben vagy egyáltalán nem tartalmazó dohányrudak, illetve dohányvágatok (vízipipa dohány) bevonása az adóköteles körbe.

- Az üzemanyagok bio-tartalom szerinti adó-differenciálására új adómérték-konstrukció, a folyamatban lévő állami támogatási bejelentéshez kapcsolódóan (külön válik a kéntartalomhoz és a biotartalomhoz kapcsolódó adódifferencia).

- Az uniós jogszabályokkal való teljes összhang megteremtése érdekében az ásványolajok jövedéki szabályaiban:

Ø termék definíció pontosítása (a tüzelőanyagként felhasznált anyagok közül csak a szénhidrogéneket kell ásványolajterméknek tekinteni /így például a tűzifát nem/);

Ø erőművi felhasználási esetén az uniós szabályok szerint a jövedéki adó alól az energiatermékek teljes körét mentesíteni kell, ezért a jelenlegi tételes termékfelsorolást az ásványolajtermék megjelölés váltja fel;

Ø a saját előállítású ásványolaj másik ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra történő minden felhasználás adó alóli mentesítése, minden típusú ásványolaj-adóraktárra kiterjesztve (jelenleg csak a kőolaj-finomítónak van ilyen lehetősége);

Ø az ásványolaj-termék ömlesztett szállításának meghatározásában módosítás az új uniós útmutató szerint.

- Mezőgazdasági gázolaj utáni adó-visszaigénylési rendszer átalakítása (állami támogatás engedélyezése kapcsán).

XI. Energiaadó

Jogalkalmazás

- Az energiaadó törvény definícióinak az új villamos energiáról szóló törvényben, illetve a földgázellátásról szóló törvény-tervezetben használt fogalmakkal való összhangba hozása, harmonizálása.

Jogharmonizáció

Energiaadó törvény módosítása: a nem üzleti (központi közigazgatás, helyi önkormányzatok) felhasználásra a vonatkozó uniós adóminimumok teljesítésének biztosítására eltérő, magasabb adómérték bevezetése.

XII. Vám

Az adminisztráció csökkentése

- A határozat záradékolás formájában történő meghozatalának kiterjesztése - gyakorlati tapasztalatok alapján adminisztrációs egyszerűsítés céljából - az ideiglenes behozatal, az aktív feldolgozás, a szabadforgalomba helyezés és a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásra.

- A VPID szám kiadásakor a vámhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokra vonatkozó ügyféli nyilatkozattétel után a bizonyító okiratokat a vámhatóság csak szükség szerint kérje el, illetve a jogelőd/jogutód viszonyban álló gazdálkodó által a valamennyi elődre/utódra vonatkozó adatközlési kötelezettség törlésére kerül sor adatvédelmi aggályok miatt.

- Az 1000 eurós minimum vámbiztosíték törlése a mindenkori eljárás alatt álló áruk utáni biztosítéknyújtás szabályának változatlan fenntartása mellett.

Az ellenőrzés hatékonyságának javítása

- Az utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok kiegészítése, korrekciója:

Ø az EMOGA utólagos ellenőrzés megindítása a vonatkozó közösségi jogszabály szerinti különleges szolgálat, illetve az EU egyéb szerve jelzésére;

Ø az "ellenőrzéssel lezárt időszak" meghatározása;

Ø az ismételt ellenőrzést lefolytatása a vámhatóság tudomására jutott új tény, körülmény esetén;

Ø a felülellenőrzésnél a hatáskörrel rendelkező "felettes szerv"-re való hivatkozások törlése, mivel kormányrendeleti szinten a hatáskört a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága kapja, amely nem felettes szerve a regionális parancsnokságoknak;

Ø a határidő-számítások pontossága érdekében meg kell adni az utólagos eljárás kezdetét, amely a megbízólevél ügyfél részére történő átadása;

Ø eljárásjogi problémák kiküszöbölése érdekében ki kell mondani, hogy az EMOGA utólagos ellenőrzéseknél nem a vámhatóság hoz határozatot, hanem az átadott lezárt jegyzőkönyvek alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal;

Ø a "keresztellenőrzés" bevezetése, ha a gazdálkodóval gazdasági kapcsolatban álló céget az általa kibocsátott számla valódiságának tekintetében ellenőrizni kell;

Ø utólagos ellenőrzés során az ügyfél irat-betekintési jogának az Art. 12. §-ával analóg szabályozása;

Ø a "kiegészítő ellenőrzés" módosítása annak érdekében, hogy a határozathozatali szakban, vagy új eljárásra utasító másodfokú határozat után hiányosnak ítélt tényállás esetén - ügyféli garanciaként meghatározott - 15 napos időintervallumon belül lehetőség legyen ellenőrzési cselekmények elvégzésére.

- A személyes adatot nem tartalmazó vámtitok (pl. gazdasági társaságok, más jogi személyek forgalmának) harmadik országba továbbításának lehetősége a vámhatóságok közötti vám-együttműködési megállapodás alapján, ezáltal az adatok ellenőrizhetővé, kicserélhetővé válnának és pl. ukrán-magyar viszonylatban a feketegazdaság elleni fellépés eredményessége növelhető.

- A vámigazgatási eljárásban fennálló kötelezettségek elmulasztása, megszegése esetére önálló szankció kidolgozása, a csatlakozás előtti vámjogból ismert vámigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések alapul vételével.

Jogalkalmazás

- A vámhatósági adatkezelésre vonatkozó szabályok módosítására kerül sor

Ø a légi járművek teljes utaslistájára vonatkozó adatok elévülésére vonatkozó szabályok megalkotásával;

Ø a Schengen Alapból beszerzett térfigyelő kamerák felvételeinek adatkezelését illetően;

Ø a vámhatósági adatkezelésre vonatkozó nemzeti szabályozás teljessége érdekében a vámtörvényben is meg kell jeleníteni a tényt, hogy a tagállamok vámhatóságai összekapcsolt rendszereik által egyedi adatkezelést végezhetnek a vámunióból eredő feladataik ellátása érdekében (pl. AEO kérelmek "véleményezése" a tagállami vámhatóságok között).

- A közösségi joggal való összhang érdekében azon szabály "visszaállítása", hogy a felettes szerv vagy bíróság által el nem bírált jogsértő határozatát a vámhatóság a vámjogi elévülési időn belül módosíthatja, visszavonhatja.

- Az Art-vel analóg módon a "részjogerő" intézményének bevezetése.

- Az elektronikus ügyintézéshez szükséges rendelkezések kialakítása (a Ket. elektronikus aláírásra és ügyfélkapura vonatkozó rendelkezések alkalmazása alóli mentesítés, elektronikus EV-ra adott elektronikus határozat-hozatal).

- Felhatalmazó rendelkezések miniszteri rendeleti szintű jogalkotásra (az engedélyezett gazdálkodói státuszra, illetve a vámigazgatási bírságra vonatkozó részletes szabályok kidolgozása érdekében).

- Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény OLAF Koordinációs Irodára vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése a csatlakozás óta eltelt időszak szakmai, gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint az OLAF Iroda működésére vonatkozó szabályok miniszteri rendeletben való megállapítására vonatkozó felhatalmazás törlése, mivel a Vám- és Pénzügyőrség szervezetébe való tartozása miatt a testület belső működési szabályzatait felesleges lenne rendeletben duplikálni.

Jogharmonizáció

- Az engedélyezett gazdálkodói (AEO) státuszra vonatkozó közösségi jogszabály nemzeti adaptációja:

Ø a jelenlegi "megbízható vámadós" minősítés feltételrendszerének pontosítása annak érdekében, hogy a vámhatóság mindkét esetben csak a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény (rendeletben definiálva) vonatkozásában vizsgálja a büntetlen előéletet,

Ø az engedélyezett gazdálkodók esetén a "megbízható vámadós" minősítés feltételeinek teljesítését nem az ügyfélnek kell évenként kell igazolnia, hanem az AEO státusz kiadásakor, illetve rendszeres felülvizsgálata alkalmával ellenőrzi a vámhatóság.

XIII. Kisadók

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· Kisadók számának csökkentése

Az ún. kisadók: környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díjak, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék, kulturális járulék, erdőfenntartási járulék, földvédelmi járulék, tenyésztési hozzájárulás, halászatfejlesztési hozzájárulás, vadvédelmi hozzájárulás.

Az adónemek számának csökkentése javasolható azoknál az elvonási formáknál, melyek hasonló célokra kerülnek felhasználásra, illetve közel azonos az alapjuk. Ezzel egyszerűsödne az adórendszer, átláthatóbbá, egyértelműbbé válna az élőmunkához kapcsolódó adózási kötelezettség, csökkenne az adminisztrációs teher. Ezen célok megvalósítása érdekében a következők javasolhatók.

- Összevonás:

Ø a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, és az innovációs járulék összevonása egyetlen közös új adónembe;

A megvalósítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetés által ellátott feladatok ne sérüljenek, illetve az adóterhelés nemzetgazdasági szinten ne növekedjen.

Az új munkáltatói kötelezettség mértéke 5% lenne, amelynek alapja a bruttó munkabér.

Ezzel a munkáltató eleget tenne a jelenleg 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének is. Az új konstrukcióban a szakképzési hozzájárulás teljes egészében befizetésre kerülne a Munkaerőpiaci Alapba, az alternatív teljesítési módok (pl. saját dolgozó képzése, eszközátadás szakképző intézménynek, stb.) helyett nyílt pályázati eljárás keretében kerülne felosztásra a jelenlegi bruttó kötelezettségből az a rész, amelynek eddig más formában is eleget lehetett tenni. Tény, hogy a szakképzési hozzájárulásnak jelenleg nem alanyai a költségvetési szervek. Ezért az új konstrukció kialakításával egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szervek által befizetésre kerülő új járulék fedezete az egyes intézményeknél rendelkezésre álljon, azonban ezt államháztartási szinten nullszaldósan kell megvalósítani.

Az új adónemből mintegy 0,2% nyújtana fedezetet a korábbi rehabilitációs hozzájárulásból befolyt bevételekre.

Az innovációs járulékból származó befizetések helyett az új adóból befolyó bevételek megközelítőleg 8 %-át (kb. 0,4 százalékpont járulékot) kellene e cél szerint elkülöníteni.

Ø a munkavállalói járulék és az előző pont szerinti új munkáltatói közteher egységes alapra helyezése.

Ø környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj egy törvényben való szabályozása, számlák összevonása.

- Megszüntetés: kulturális járulék, erdőfenntartási járulék, földvédelmi járulék, tenyésztési hozzájárulás, halászatfejlesztési hozzájárulás, vadvédelmi hozzájárulás.

XIV. Helyi adók

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· A kedvezmények, mentességek szűkítése

- Javasolható olyan módosítás, amely szerint a feltételes adómentes körbe tartozó ún. közszolgáltató szervezet fogalma úgy szűkülne, hogy a helyi és helyközi tömegközlekedési tevékenységet végző is - hasonlóan a távfűtés-, melegvíz-, víz- és csatorna szolgáltatást nyújtóhoz - csak akkor minősülne közszolgáltató szervezetnek, ha árbevételének legalább 75 %-a a tömegközlekedési tevékenységből származik.

· Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése, az elektronikus adóigazgatás szélesítése

- Az iparűzési adóalap eszközérték-arányos megosztásához - az eszközérték megállapításakor - a kis értékű (100 e Ft alatti) tárgyi eszközök egyszeri, egyösszegű, a bevezetés évében való figyelembevétele, a jelenlegi kétéves figyelembe-vételhez képest.

Jogalkalmazás

- A jogdíj iparűzési adóalapból történő kétszeres levonhatóságának kiküszöbölése érdekében szükséges a közvetített szolgáltatások értéke fogalmának olyan értelmű kiegészítése, mely szerint valamely költség az egyéb feltételek mellett csak akkor számolható el alvállalkozói teljesítés értékeként, ha azzal az adóalany nettó árbevételét jogdíj címén nem csökkentette.

- A hatályos számviteli szabályozás szerint a tevékenységgel összefüggésben kapott, a felmerülő költségek részbeni fedezetét jelentő különböző folyó (nem fejlesztési) támogatásokat (elsősorban agrártámogatásokat) egyéb bevételként kell elszámolni. Így az egyéb bevételként elszámolt támogatás nem része az iparűzési adó alapjának, míg az anyagköltség teljes összegében levonható az adóalapból (sokszor emiatt negatív az iparűzési adó alapja, miközben a társaság nyereséget is kimutat). Indokolt tehát, hogy az anyagköltség azon hányada, melyet a támogatásként kapott egyéb bevétel fedez, ne legyen levonható az adóalapból (az egyéb bevételként elszámolt támogatás és a támogatás valamint az árbevétel aránya szerint számított összeg).

- A gáz- és villamosenergia-szolgáltatási rendszer közösségi jogrendszer által elvárt átalakítása okán szükséges annak rögzítése, hogy a jelenleg vezetékes gáz- és villamosenergia-szolgáltatók esetében használt telephely fogalom a jövőben kizárólag az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot fenntartó közüzemi szolgáltató engedélyes továbbá az elosztói hálózati engedélyes esetében alkalmazandó (így biztosítható, hogy az érintett települések bevétele ne változzék). Ezzel összefüggésben szükséges a jelenlegi speciális (ezen adózó körre vonatkozó árbevétel-arányos) megosztási mód pontosítása is.

XV. Illetékek

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· A kedvezmények, mentességek szűkítése

- A telek 4 éven belüli beépítéséhez kapcsolódó mentesség ésszerűsítése oly módon, hogy csak abban az esetben járjon, ha a beépítés eléri a helyi településrendezési terv szerint a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség legalább 70 %-át (méltánytalan, hogy több hektár telek vásárlása esetén a beépítés megtörténjen egy 50 m2-es lakóház felépítésével). Ehhez kötődően kiegészítő szabály arra az esetre, ha a vagyonszerző több telket vásárol és azokat összevonja, de csak egy lakóházat épít fel, továbbá, ha a megvásárolt telket több telekre megosztja. Első esetben a mentesség csak egy - az értékesebb - telek után járna, a második esetben pedig azon telek után, melyen lakóház nem épül, meg kell fizetni az illeték arányos részét, pótlékkal együtt.

· Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése, az elektronikus adóigazgatás szélesítése

- Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén a továbbértékesítés megtörténtére vonatkozó igazolás kötelezettségének eltörlése (az APEH hivatalból vizsgálja a továbbértékesítés megtörténtét).

Jogalkalmazás

- Az illetékek alóli feltételes személyes menetességben részesülők számára, a mentesség igénybevétele érdekében a mentességre (nem volt társasági adófizetési kötelezettségük a megelőző évben) vonatkozó nyilatkozatot a vagyonszerzési illetékkiszabásra bejelentésekor, illetve az eljárás megindításakor kell megtenni. Ezért a beszámoló-készítésre nyitva álló határidő, május 31. előtt csak arról lehetne a feltételes illetékmentes szervnek nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előre láthatóan nem keletkezik. Ezért adóév július 1-ig lenne lehetősége szankciómentesen jelezni, ha a nyilatkozatban jelzettek nem teljesültek.

- Az egyidejűleg több jogosultat megillető vagyoni értékű jog szerzése után, a fizetendő illetéknek a jogosultak közötti megosztása helyett az illeték alapjának megosztását kell előírni. (Az illeték megosztása problémát jelenthet, ha a vagyonszerzők eltérő rokoni csoportba tartoznak, ugyanis ekkor más-más az illeték mértéke.)

- Annak generális kimondása, hogy amennyiben az ügyfél valamely illeték mentességet, illeték kedvezményt valótlan tartalmú nyilatkozat alapján vesz igénybe, adóbírság alkalmazásának van helye.

- Felhatalmazó rendelkezés az adóhatóság által az adótitok körébe nem tartozó adatokról teljesített adatszolgáltatás rendjére, és az ezért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj bevezetésére is.

- A visszterhes vagyonszerzési illeték tárgykörében az ingatlanhoz kapcsolódó használati jognak a jogosult halála vagy kikötött idő eltelte okán bekövetkező megszűnése miatti vagyonszerzésnek a haszonélvezeti jog megszűnésével analóg módon való szabályozása.

- A hitelintézetek veszteség mérséklése céljából bekövetkező ingatlanszerzésére vonatkozó továbbértékesítési kötelezettség elmaradása esetére szankció előírása, összhangban az ingatlan-forgalmazóra vonatkozó szabályokkal.

- Illetékfizetési kötelezettség elkerülésének megakadályozása érdekében a vagyoni értékű jogok fogalmának, így az illetékek hatókörének kibővítése a üzembentartói joggal, továbbá az ajándékozás esetén a követeléssel.

- A Ket. szabályaival összefüggésben szükséges: az újrafelvételi és a Ket. szerinti méltányossági eljárás illetékének meghatározása, amely megegyezne az első fokú eljárás illetékével, továbbá a végzés elleni fellebbezés illetékének - 3000 Ft-ban való - meghatározása, valamint a végrehajtási kifogás illetékének - 5000 Ft-ban -, valamint az e tárgyban hozott végzés elleni fellebbezés - 10 000 Ft-ban - való meghatározása.

- Az újrakodifikált Ket-tel összefüggésben szabályozni kell az illeték megfizetésének rendjét és expressis verbis ki kell mondani az illeték-fizetési kötelezettséget arra az esetre ha nem az ügyfél, hanem érdekében az eljáró hatóság kezdeményezi a szakhatósági eljárást.

- Az új jogintézményként működő közigazgatási nemperes eljárásokra tételes - 7 500 Ft-os - illeték meghatározása, valamint a tárgyi illetékfeljegyzési-jogos eljárások közé történő felvétele.

- Az építéshatósági eljárási illetékekre vonatkozóan, annak egyértelműsítése, hogy több rendeltetési egységgel épített épület esetén minden rendeltetési egység (lakás, üzlet garázs stb.) esetén külön-külön meg kell fizetni a használatba-vételi engedély kiadása utáni illetéket.

- A kisajátítási eljárás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése illetékmentességének hatályon kívül helyezése, mert az ingatlan-nyilvántartási eljárás már igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá tartozik.

- A feljelentő által kért jegyzőkönyv-másolat kiadására vonatkozó illetékmentesség kimondása.

- Annak generális kimondása, hogy valamennyi illeték visszatérítésére az Art. adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

- A bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésére vonatkozó engedély sorsának rendezése az engedély jogosultjának személyében bekövetkező jogutódlás esetére, az eljárási szabályok részletezése.

Jogharmonizáció

- Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviseletének cégbírósági bejegyzési eljárási illetékének csökkentése, tekintettel a közösségi jog diszkriminációt tiltó jogelvére.

- Külföldi székhelyű vállalkozás fizetésképtelenségi eljárásáról szóló közzététel, valamint nyilvántartásba vétel illetékének csökkentése a Szerződés letelepedés szabadságát biztosító 43. és 48 cikkeire figyelemmel.

XVI. Gépjárműadó

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· A kedvezmények, mentességek szűkítése

- A gépjárműadó-mentesség olyan értelmű szűkítése, hogy az alapítvány, illetve a társadalmi szervezet részére ne járjon a mentesség akkor, ha a jármű tulajdonosa az alapítvány, míg az üzemben tartó más személy.

Jogalkalmazás

- Gyakorlatban előfordul, hogy egyes vállalkozók a hónap utolsó napjaiban tehergépjárművüket kivonatják a forgalomból, majd a következő hónap első napjaiban ismét forgalomba helyeztetik azokat. Ilyen esetben az adóhatóság - az Art. alapelvek (pl. a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni) sérelme miatt - csak ellenőrzéssel tudja adófizetésre "kötelezni" a járműtulajdonost. Az adóhatóság adóigazgatási eljárásának egyszerűsítése érdekében indokolt a Gjt-t módosítani. Nevezetesen, ha a gépjármű kérelemre történő forgalomból való kivonása és ismételt forgalomba helyezése ugyanazon adóalany esetében egymást követő hónapban történik, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.

- A költségvetési szerv mentességére vonatkozó szabályozás pontosítása annak érdekében, hogy a költségvetési szervet mind tulajdonosi, mind üzemben tartói minősége okán - jogviták nélkül - megillesse az gépjármű adó fizetése alóli mentesség.

- A súlyos mozgáskorlátozottra vonatkozó gépjárműadó fizetése alóli menteségi szabály kiterjesztése a cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyt rendszeresen szállító - vele közös háztartásban élő - szülő járműtulajdonos adóalanyra.

XVII. Adózás rendje

Az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése

· Az adóbevallási rendszer egyszerűsítése

- Elektronikusan benyújtott adóbevallások esetén a munkáltató, kifizető mentesítése az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, amennyiben az önellenőrzés a munkáltató, kifizető érdekkörén kívüli okok miatt történik, (például a munkavállaló korábbi téves nyilatkozatát korrigálja).

- A havi adó- és járulékbevallás adatköréből indokolt elhagyni az AM könyvvel rendelkezőkre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget, mivel szükségtelen az AM könyvvel foglalkoztatott utáni adatszolgáltatást ezen a csatornán keresztül is előírni. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség nélkül is zárt a rendszer. Az AM könyvvel foglalkoztatott személy az 1997. évi LXXIV. törvény értelmében e jogviszonya alapján az egészségbiztosítási szolgáltatások közül kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult, a jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolja. A módosítás az SZMM által az alkalmi munkavállalói könyv és ezzel együtt a közteherjegy megszüntetésére kidolgozott koncepció elfogadásának függvénye. Utóbbi esetben viszont az alkalmi munkavállalókat foglalkoztatókra ki kell terjeszteni a biztosítotti bejelentési, illetőleg a havi adó- és járulék bevallási kötelezettséget előíró szabályokat.

- Közhasznú illetve kiemelkedően közhasznú besorolású felsőoktatási intézmény részére annak lehetővé tétele, hogy társasági adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehessen abban az esetben, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

A versenyképesség javítása

- Az adókedvezményre jogosultság feltételeinek vizsgálata során - ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása - az adózónak az adott adóhatóságnál fennálló adótartozásának összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. A kedvezményre jogosultságot tehát csak akkor veszíti el, ha a nettó módon számítva áll fenn adótartozása.

- Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az állami adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre a szankciós törléssel érintett adószámokkal, és azon adózók adataival amelyekkel szemben az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat (a végrehajtás teljes időszaka alatt a végrehajtás felfüggesztése és szünetelése kivételével);

Az ellenőrzés hatékonyságának javítása

- A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt körülmények alapján a fekete foglalkoztatás idejére becsléssel állapíthatja meg a be nem jelentett foglalkoztatás miatt elmaradt közterheket.

- A regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetése: az induló vállalkozások esetén meg kell vizsgálni annak a lehetőségét - figyelemmel a vállalkozás szabadságának alkotmányos előírására -, hogy milyen eszközökkel lehet az adóigazgatási regisztrációt szigorítani a feketén működő vállalkozások kiszűrése érdekében.

- Annak megakadályozása, hogy közpénzből teljesítsenek kifizetéseket, olyan szervezeteknek, vállalkozásoknak, amelyeknek adó- illetőleg járuléktartozása áll fenn.

- A költségvetésen keresztül támogatásban részesülők tekintetében a támogatás folyósítójának (utalványozójának) jogszabályban foglalt lehetősége és kötelezettsége legyen, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozások erejéig - az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - a támogatásból visszatartást foganatosítson, és a visszatartott összegeket átutalja az állami adóhatóság által vezetett költségvetési számlákra.

- Közbeszerzési eljárás útján elnyert beruházásokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben közreműködő vállalkozások esetén az alvállalkozói lánc alacsonyabb fokán álló vállalkozásnak csak abban az esetben teljesíthető kifizetés, ha 5 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs az állami adóhatóságánál fennálló adó, illetőleg járuléktartozása. Ellenkező esetben, a kifizetést teljesítő vállalkozás egyetemlegesen felel az alvállalkozó adó- és járuléktartozásáért. Ezzel összefüggésben vizsgáljuk a beszámítás alkalmazásának lehetőségét is (az adó-, illetőleg járuléktartozással rendelkező alvállalkozónak járó összeget a kifizetést teljesítő vállalkozás csökkenthetné az adó- illetőleg járuléktartozás összegével, és a "levont" összeget, az alvállalkozó tartozásai kiegyenlítésére közvetlenül fizetné meg az adóhatósághoz.)

- Az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében az ellenőrzés keretében foganatosítható helyszín-, helyiség és gépjármű átvizsgálásra az állami adóhatóság mellett a vámhatóságot is feljogosítaná a törvény.

A szankciórendszer felülvizsgálata, mulasztási bírságok emelése

- A jelenlegi szankciórendszer az időközben megváltozott értékviszonyok számos tekintetben elavult. A jelenlegi értékviszonyokhoz kell igazítani az egyes mulasztási bírság tényállásokat, és meg kell emelni a maximálisan kiszabható bírság mértéket. Emellett ki kell szűrni az utóbbi időben beiktatott speciális bírságtényállások és az általános bírság tényállások között a felesleges, értelemzavaró párhuzamosságokat, és áttekinthető szabályozást kell kialakítani.

- Új mulasztási bírság tényállás bevezetése, a számla kibocsátási kötelezettség megsértése esetére a számla kibocsátásának kikényszerítése érekében. A vállalkozások egymás közötti ügyleteiben, ha az egyik fél nem akar számlát adni, a másik fél az APEH-hez fordulhat, s ez APEH határozattal kötelezheti a számlázást elmulasztó adózót a számla kiadására.

Jogalkalmazás

- Pontosítás: az adózó (meghatalmazó) mellett a meghatalmazott számára is lehetővé teszi a módosítás, hogy bejelentse az adóhatósághoz a képviseleti jogának megszűnését.

- A cégtörvény legutóbbi módosításához kapcsolódóan a bejelentési szabályok módosítása: az egyablakos rendszerben kell bejelenteni a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyét és a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.

- A felszámoláshoz, illetve a végelszámoláshoz kapcsolódó záróbevallás benyújtási határidejének módosítása a jogutód nélkül megszűnő adózó megszűnés előtti érdemi ellenőrzése érdekében.

- Az adószám felfüggesztéséhez kapcsolódó szankciók tárgyi és személyi hatályának kiterjesztése (tárgyi hatály esetén: költségvetési támogatásra, túlfizetésre; a személyi hatály esetén, az állami adóhatóságon kívül a vámhatóságra és az önkormányzati adóhatóságra is);

- Az adószám szankciós törlésére irányuló eljárás időtartamának csökkentése;

- A feketegazdaság elleni fellépés keretében az egyablakos rendszeren kívüli - azaz közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező - adózók részére a módosítás lehetővé tenné az adószám adóköteles tevékenység kezdetére visszamenőleges hatályú kiadását. Az új jogintézmény bevezetése elsősorban azokat az EU más tagállamában letelepedett és Magyarországon adóköteles tevékenységet folytató adózókat érintené, amelyek hazai bejelentkezési kötelezettségüket késedelmesen - azaz az adóköteles tevékenység megkezdését követően - teljesítik, azonban a jogszerű működés mielőbbi, hatósági közreműködés nélküli helyreállítása érdekében adófizetési kötelezettségüknek a tevékenység kezdetére visszamenőleges hatállyal kívánnak eleget tenni. Az adószám visszamenőleges hatályú kiadására vonatkozó rendelkezés egyúttal az Áfa-törvény nem eu-konform 36. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatt is szükséges [ez utóbbi rendelkezés tiltja az adóhatósági bejelentkezés előtti időszakra vonatkozó levonási jog érvényesítését].

- Az értelmezési viták elkerülése érdekében kiegészül a szabályozás az adóhatósági ellenőrzés során feltárt, a munkáltatók, kifizetők által elkövetett adó, adóelőleg, járulék levonási, bevallási és befizetési szabálytalanságok vonatkozásában a felelősségi szabályok pontos meghatározásával (mely esetben kinek a terhére kell megállapítani az adóhiányt, az adóbírságot, illetőleg a késedelmi pótlékot).

- Az ingatlanokkal kapcsolatos összehasonlító értékadatokról vezetett adóhatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatás eljárási rendjére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása (különös tekintettel a közfeladatot ellátó szervek által kirendelt igazságügyi szakértőknek történő adatszolgáltatásra).

- Az adó visszatérítése az adó-visszatérítési kötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességének, vagy eu jogba ütközésének visszamenőleges megállapítása esetén - a módosítás általános eljárási megoldást kínál az Alkotmánybíróság vagy az EU Bíróság visszamenőleges hatályú döntéséhez kapcsolódó adó-visszatérítési igények rendezésére.

- Az adóhatóság végzéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségének kizárása.

Ø Miután az Art. alapján az adóügy érdemében mindig határozattal kell dönteni, végzéssel jellemzően eljárási kérdéseket bírál el az adóhatóság, illetőleg a végrehajtási eljárás során írja elő a törvény, mint hatósági döntési formát, nem indokolt a bírói út megnyitása a végzések, mint eljárási kérdések előtt. Mindamellett a jogorvoslati lehetőség így is biztosított, az Art. felsorolja az önálló fellebbezéssel megtámadható végzéseket, illetőleg e végzésekkel szemben felügyeleti intézkedés is kezdeményezhető.

- Az adómérséklés tekintetében az illetékekre vonatkozó eltérő szabály kiiktatása).

Ø A hatályos törvény eltérő szabályokat állapít meg az adómérséklés, illetve az illeték mérséklése tekintetében. Az adómérséklés szabályainak egységesítése, egyszerűsítése érdekében szükséges az illetékekre vonatkozó külön rendelkezés kívül helyezése.

- Külföldi adóhatóság megkeresése esetén az erről szóló értesítés kézbesítésének időtartama az ellenőrzés határidejébe ne számítson bele. (A határidő nyugvásának kezdő időpontja az értesítés postára adásának napja legyen a kézbesítés napja helyett.)

Ø A hatályos szabályozás szerint a külföldi adóhatóság megkereséséről szóló értesítés kézbesítésének napjával kezdődik az az időtartam, amelyet az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság azonban már a megkeresés postára adásának időpontjától nem tud az adott kérdésben érdemi ellenőrzési cselekményeket végezni, ezért nem indokolt, hogy a megkereséssel egyidejűleg postára adott értesítés kézbesítésének időtartamát - különös tekintettel az esetleges sikertelen kézbesítési próbálkozások lehetőségére, illetve az ezzel járó időveszteségre - az ellenőrzés határidejének számításakor figyelembe kelljen venni.

- Az adóhatósági igazolás szabályai kiegészülnek, így a jövedelemigazolás részeként külön utal a törvény az ekho vagy az eva alanyok által szerzett jövedelmek feltüntetésére, valamint arra, hogy a járulékfizetési kötelezettség vizsgálata nem tárgya a jövedelemigazolás kiállításának.

- Lakóhely fogalom módosítása a magánszemélyek belföldi illetőségének és ezzel világjövedelme utáni adóztatásának megőrzése érdekében.

- A szokásos piaci ármegállapítása iránti eljárásnál az adózók jogainak gördülékenyebb gyakorlása érdekében felülvizsgálat alá kerülnek a díjmegállapítási szabályok, illetőleg pontosításra kerül - az egységes értelmezés biztosítása érdekében - a jövőbeli ügylet fogalma.

- A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények vonatkozásában az adótitok szabályok kiegészülnek és ezután - az adatvédelmi törvény igényeinek megfelelően - az adatvédelmi klauzula tételesen meghatározza a másik államnak kiadható információk körét az információcsere eljárás keretei között.

- A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj és pótlékai tekintetében, a kizárólag más magánnyugdíjpénztárnál fennálló tagdíj (önellenőrzési, vagy késedelmi pótlék) számlákon fennálló hátralék tekintetében legyen az adóhatóságnak visszatartási joga. (jelenleg a visszatartási jog gyakorlását a tagdíjak tekintetében általánosan zárja ki a törvény). Erre azért van szükség, mert a magánnyugdíjpénztári tag szabadon átléphet az általa választott másik magánnyugdíjpénztárba, ilyen esetben az adóhatóság visszatartási joga gyorsabb és eredményesebb ügyintézést tesz lehetővé.

- Az Art.-ben szabályozott havi adó- és járulékbevallás kiegészítése az arányos szolgálati idő naptári napjainak számával. A nyugdíjak megállapításához nélkülözhetetlen adatot jelent minden olyan adat is, amely az arányos szolgálati idő számításához szükséges.

- Az Art.-ben szabályozott havi adó- és járulékbevallás kiegészítése a 2008. január 1-jétől hatályba lépő korkedvezmény-biztosítási járulékra, ezen új járulék alapjára és összegére vonatkozó bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettséggel.

- Az Art.-ben szabályozott havi adó- és járulékbevallás kiegészítése a 2007. július 1-jei hatállyal bevezetett START PLUSZ és START EXTRA kártyákkal foglalkoztatott személyek utáni kedvezményes közteher (nulla százalék, 15 százalék, illetőleg 25 százalék), illetőleg a közteher alapja bevallásának kötelezettségével.

- Az őstermelő bevallási kötelezettségeinek felülvizsgálata.

- az Art.-ben meghatározott hatásköri rendelkezések kibővítése.

Ø Az Art.-ben meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörét rögzítő rendelkezéseket a koherencia biztosítása érdekében indokolt kibővíteni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott vagyonrendezési és adósságrendezési eljárással, valamint a végrehajtási eljárás tárgyi hatályát is a rendeletben foglaltaknak megfelelően kibővíteni és a jelenlegi, kizárólag az ingó-, ingatlan-végrehajtás foganatosítására történő leszűkítést feloldani.

- A végrehajtási szabályok módosulnak, melynek eredményeként egyszerűsödnek a közzététel szabályai, módosul a becsérték megállapítására irányuló szabályozás a megtérülési mutatók növelése érdekében, illetőleg nóvumként felmerült az elektronikus árverés bevezetésének vizsgálata. Az adózói rosszhiszemű eljárásvitel megakadályozása érdekében a bíróságnál előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtása a végrehajtás szünetelését automatikusan csak egyszer eredményezi.

- A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá - ha jogszabály az állami adóhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabására, beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adóhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult magánszemély természetes azonosító adatait, más adózó nevét (elnevezését) székhelyét. Ezen adatok alapján az adóhatóság be tudja azonosítani az illetékfizetésre kötelezettet, illetőleg - amennyiben az nem szerepel az adóhatóság nyilvántartásában - részére adóazonosító jelet tud képezni, tekintettel arra, hogy ahhoz a természetes azonosító adatok ismerete szükséges.

- Figyelemmel az Art.-ben alapelvként rögzített méltányos eljárás elvére, lehetővé válik, hogy az adóhatóság az üzletlezárás intézkedés esetén mérlegeljen, és az eset összes körülményét figyelembe véve döntsön a lezárás szükségességéről.

- Az Art.-ben az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetésekhez kapcsolódó kerekítési szabály módosítása indokolt egyrészt annak érdekében, hogy a magánszemélyt terhelő illetéket - hasonlóan a magánszemély által fizetendő jövedelemadóhoz és egészségügyi hozzájáruláshoz - ne 1000 Ft-ra, hanem 100 Ft-ra kelljen kerekíteni (a módosítást a magánszemélyt terhelő adó- és illetékfizetési kötelezettségekre vonatkozó kerekítési szabály egységesítése indokolja). Másrészt a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában - tekintettel a kis összegű befizetések és túlfizetések kezelésével együtt járó adminisztratív költségekre - az Art. kimondaná, hogy a 1000 forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és a vámhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.

- Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel ellenőrzéséhez az állami adóhatóságnak szükségesek az ingatlanügyi hatóságtól érkező mind teljesebb adatok, ezért indokolt kibővíteni az átadandó adatok körét. Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása ennek megfelelően kibővül ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről történő adatszolgáltatás előírásával.

- Annak ellenőrzéséhez, hogy a gépjármű vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség előírásának alapjául szolgáló befizetések helyes összegben kerültek-e megállapításra illetve, hogy a befizetést igazoló postai készpénzátutalási megbízások kitöltési hiányosságai miatt a rendezetlen befizetések utólagos előírása megvalósítható legyen, az állami adóhatóság számára szükség van a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra (pl. szerződés keltéről - a fizetési kötelezettség esedékességének megállapítása céljából, azonosító adatokról - amennyiben a befizetési csekk hibásan tartalmazza azokat, az adóhatóság be tudja azonosítani az adózót, stb.)

- Az Áfa-törvény módosításához, illetve az új Áfa-törvényhez kapcsolódó, eljárásjogi kérdéseket felvető módosítások (csoportos áfa-alanyiság, áfa-státus bejelentése esetén ésszerűbb határidő előírása).

· A Ket. módosítására irányuló, az ÖTM-ben készített tervezet (a továbbiakban: tervezet) elfogadása esetén szükséges módosítások

- A Ket. módosítási tervezete szerint a jogutódlásról a hatóságnak önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel kell döntenie. Ennek megfelelően az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések körébe fel kell venni a jogutódlás kérdésében hozott végzést.

- A Ket. módosítási tervezet 41. §-a a Ket. 100. §-ába beiktatna egy új d) pontot, amely szerint nincs helye fellebbezésnek, ha az elsőfokú döntést olyan szerv hozta, amelynek - ide nem értve a kormányt - nincs felügyeleti szerve. Ebben az esetben a tervezet szerint bírósági felülvizsgálatnak lenne helye. A rendelkezés elfogadása esetén felmerül, hogy az egyértelműség érdekében szükséges lenne az Art-ben kimondani, hogy feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

- A Ket. módosításának tervezett rendelkezése szerint a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a fellebbezés csak a döntés egyes rendelkezéseire vonatkozik. Adóügyben azonban - az Art. 138. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a másodfokú adóhatóság a megtámadott döntés egészét, és az azt megelőző eljárást is köteles megvizsgálni, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az előzőek miatt felmerül, hogy a Ket. 104. § (4) bekezdésének alkalmazását adóügyekben - az egyértelműség érdekében - szükséges lenne kizárni.

- A Ket. módosítási tervezete értelmében az elsőfokú döntést anyagi jogi jogszabály megsértése miatt megsemmisítő és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak lenne helye. E rendelkezés elfogadása esetén - az esetleges jogértelmezési problémák elkerülése érdekében - szükséges lenne az Art-ben egyértelművé tenni, hogy adóügyekben csak a jogerős érdemi döntéssel szemben van helye bírósági felülvizsgálatnak.

Jogharmonizáció

- A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló - még hatályba nem lépett - brüsszeli egyezmény [Arbitrációs egyezmény] végrehajtásával összefüggő intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A végrehajtáshoz szükséges egyik legfontosabb intézkedés, hogy az arbitrációs eljárás alapján hozott döntés hazai végrehajthatósága érdekében a hazai adóvégrehajtási eljárás felfüggesztését az arbitrációs eljárás időtartamára törvényi szintű rendelkezés biztosítsa. Ennek megfelelően a tervezet az Art. végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését az arbitrációs eljárásra hivatkozással kiegészíti. Az Arbitrációs egyezményhez kapcsolódó, nem kötelező erejű (soft law jellegű) Magatartási kódex eljárásjogi ajánlásai és a hazai közigazgatási/adóeljárási szabályok harmonizálása folyamatban van, melynek eredményeként az egységes eljárásrendet vagy törvényi szintű rendelkezés, vagy törvényi felhatalmazás alapján ágazati (PM) rendelet tartalmazza majd.

- A bejelentési szabályok és a jogharmonizációs záradék módosítása a TEÁOR'08 bevezetése miatt (összhangban a hasonló tárgyú cégjogi szabályokkal);

Eldöntendő kérdések az IRM válaszától függően

- számlatartási kötelezettség bevezetése.

- Adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése, a nyilvántartást vezető szervtől csoportos adatszolgáltatás igénybevételének biztosítása, adatkérés jogának szélesebb körű biztosítása az adóhatóság számára.

- Az állami adóhatóság számára a TAJ szám kezelésének lehetővé tétele (jelenleg, az adatvédelmi biztossal történt megegyezés alapján, kizárólag a 2007. évben, kezelheti az adóhatóság a havi bevallásokból és a biztosítotti bejelentésekből az egyébként TAJ szám alapú nyilvántartások részére teljesítendő adatszolgáltatása során a TAJ számot) - az 1996. évi XX. törvény módosítása.

- A cégtörvényből (2006. évi V. tv.) az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó szabályok kiiktatása.

- A cégalapításkor ne kaphasson adószámot az a cég, amelyiknek a tulajdonosa vagy törvényes képviselője olyan társaság tagja volt vagy olyan társaságot vezetett, amelyik úgy szűnt meg, hogy nagy összegű adótartozását nem egyenlítette ki, vagy a cégbíróság ismeretlen székhelyű cég megszüntetési eljárása keretében szüntette meg az érintett társaságot.

XVIII. Szerencsejáték tv.

Jogalkalmazás

- A külföldön szervezett szerencsejátékra irányuló értékesítési, szervező, közvetítő tevékenységre, illetve reklám vagy propagandatevékenységre vonatkozó tilalom az engedély nélküli szerencsejátékra fog vonatkozni.

A módosítás célja egyértelművé tenni egy olyan előírást, mely eddig a monopólium fogalmából adódott. A reklámozásra és propagandatevékenységre vonatkozó tilalom jelenleg a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény végrehajtási rendeletében található, így az most törvényi szintre kerülne.

- Szerencsejáték ügyben hozott határozattal kapcsolatban meg lenne szüntetve a fellebbezés lehetősége, és kimondásra kerülne a keresetlevél végrehajtást halasztó hatálya.

A módosítást egyrészt a 2007. január 1-jén bevezetett új szervezeti felépítés, másrészt a gyakorlati tapasztalat indokolja.

- Felmerült a játéktermek és pénznyerő automaták soron kívüli engedélyezésére vonatkozó lehetőség eltörlése.

A módosítás célja következetesebbé tenni a törvény játékszenvedély elleni védelemre irányuló intézményrendszerét.

- A játéktermek szüneteltetésének időtartama 270 napról 180 napra csökkenne.

Az APEH SZF tájékoztatása szerint a szervezők a szüneteltetéssel - elsősorban a helyiség bérbeadójára, vendéglátó-ipari egység üzemeltetőjére való nyomásgyakorlás érdekében - gyakran visszaélnek, hiszen egy teremben csak egy társaság üzemeltethet pénznyerő automatát, és a szüneteltetés alatt új engedély nem adható ki, így a bérbeadó sem tud új szervezővel szerződni. Ennek szabna gátat a szüneteltetés időtartamának csökkentése.

- Törvényi szintre kerülnének a pénznyerő automaták jackpot rendszerben történő üzemeltetésére vonatkozó alapvető szabályok.

Garanciális okokból törvény tenné lehetővé pénznyerő automaták jackpot rendszerben történő üzemeltetésének lehetőségét, és egyben meghatározná a jackpot rendszer fogalmát is.

- Megszűnne a II. kategóriába sorolt játékterem (vendéglátó-ipari egység) üzemeltetőjét a játékadó megfizetésének elmaradása esetén súlytó szankció.

Mivel a terem üzemeltetője nem fizet játékadót, csak a pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetője, indokolatlan ezen adófizetési kötelezettség megszegése esetén a fizetési kötelezettséggel nem terhelt személyt is súlytani.

- Megszűnne a játékautomata játékadójának megfizetésében fennálló ellentmondás.

- Az engedély visszavonása az adófizetési kötelezettség elmulasztásához fog kötődni a pénznyerő automaták tekintetében.

Jelenleg a szankció az adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttes megszegéséhez fűződik, mely ritkán fordul elő.

További szakértői szintű egyeztetések szükségesek az alábbi kérdésekben és csak az érintettekkel való megegyezés, illetőleg esetleges vezetői döntés függvényében kerülhetnek be a módosító törvénybe:

- Felmerült a koncessziós pályázat kiírásához szükséges képviselő-testületi hozzájárulás beszerzésére vonatkozó követelmény felülvizsgálata a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel.

A lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás pályázati kiírásához kapcsolódó munkálatok során merült fel, hogy az egész ország területére kiterjedő koncessziós jog átengedése esetén nem lehet az érintett - mind a 3500 - települési önkormányzat hozzájárulását beszerezni, ezért a kérdésben egyeztetések lefolytatása szükséges.

- Felmerült a szerencsejátéknak minősülő kártyajátékokkal kapcsolatban rendezett versenyek lehetővé tétele játékkaszinóban.

Felmerült az igény arra, hogy a kártyajátékok iránti érdeklődés fokozódása miatt a II. kategóriába sorolt játékkaszinók is szervezhessenek kártyaversenyeket a játék- és kártyaasztalokon folytatott játékokon és pénznyerő automatákon kívül.

- Felmerült, hogy a lóversenyfogadás szabályainak megalkotására vonatkozó FVM-PM együttes rendeletalkotási felhatalmazás csak a lóverseny rendezés-szervezés szabályainak megalkotására terjedjen ki.

A lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás tervezett koncesszióba adása párhuzamosan történik a lóversenyfogadást és a lóverseny rendezést-szervezést végző társaságok privatizációjával. Ez a tranzakció vetette fel a lóversenyfogadásra vonatkozó idejétmúlt FM-PM együttes rendelet felülvizsgálatát, és a felhatalmazás kérdéskörét. A pénzügyminiszter rendelkezik felhatalmazással a fogadás, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a teljesítményértékelésnek minősülő lóversenyek szabályainak megalkotására, ugyanakkor a lóversenyek többsége nem minősíthető teljesítményértékelésnek. A cél ennek a joghézagnak a kitöltése.

XIX. Számviteli tv.

Jogharmonizáció

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006/46/EK irányelvnek való megfelelés indokolja. A módosítás elsősorban a

- a mérlegen kívüli megállapodások és kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kiegészítő mellékletben való bemutatására,

- a vállalatirányítási nyilatkozat üzleti jelentésben történő közzétételére és

- a beszámolóért való felelősség megerősítésére irányul

mind az éves, mind az összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében.

Jogalkalmazás

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezése is indokolja. A módosítás a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.

Budapest, 2007. július 25.

gondola.hu


fidesz.hu