Régi-új zöldadórendszer készülhet. Legalábbis a Fodor Gábor vezette környezetvédelmi tárca tucatnyi pontból álló javaslattal állt elő egy lapunk birtokába került értékelő dokumentum alapján, amelyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) készített. Ennek alapján úgy tűnik, nem készítene valódi zöldadóreformot a környezetvédelmi tárca, csupán néhány új adó- vagy járulékfajta bevezetésével a jelenlegi terhek növelése kerülne napirendre. Többfajta jogcímen több pénzt fizettetnének be a gazdálkodókkal, magánszemélyekkel, mint ma.

S hogy mindebből mi is valósulhat majd meg? Jövőre nem sok minden: Veres János pénzügyminiszter ugyanis a múlt héten azt mondta, 2008-ban nem lesz adómérték-változás, de az adórendszer 2009-es, átfogó átalakítása előtt is aligha képzelhető el, hogy új adók jelenjenek meg. Igaz, már csak azért sem, mivel épp a kis adók megszüntetését, az adórendszer egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét célozzák a mostani adószakmai és -politikai egyeztetések. Így aligha kap helyet a környezetvédelmi tárca által javasolt öt új adónem a 2009-es "reformlistán".

A szaktárca bevezettetné például a szén-dioxid-terhelés utáni díjat. Ilyet most is kellene fizetni, ez a környezetterhelési díj, ám, mint Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondja, "aki csak teheti, kibújik alóla". De ténylegesen is új teherként fut az anyagban a hulladéklerakási díj (nem tudni, pontosan kikre is vonatkozna), az árvízi járulék, az általános úthasználati díj, a személygépkocsikra, meghatározott teljesítmény feletti motorkerékpárokra és a quadokra vonatkozó szennyezésijog-adó, valamint a vállalkozások személygépkocsi-különadója. Az általános úthasználati díj bevezetése valószínűsíthetően a 2008-as dátumhoz lenne köthető, az elektronikusútdíj-rendszer felállítása - ami lényegében ugyanazt szolgálná - ugyanis 2009-ben várható, az erről szóló tendert pedig még e hónapban ki kellene írni. A személygépjárművek után fizetendő adók rendszere pedig - mondhatni - kaotikussá válna a javasoltak megvalósításával: ma ugyanis áfát, importautónál regisztrációs adót, gépjárműadót és bizonyos esetekben cégautóadót kell fizetni. A sor most két tétellel bővülne, holott a céges gépjárművek adóztatására ma is több megoldást kínálnak a jogszabályok, igaz, egyben kiskapukat is.

Megfontolják a fogyasztás mértéke alapján differenciált energia- és vízár bevezetését az ipari nagyfogyasztóknál, valamint emelkedne a vízkészletjárulék, az energiaadó, némi súlyponteltolás mellett a regisztrációs adó, valamint a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója. A többek között az adórendszer jövőjéről szakértői szinten egyeztető versenyképességi kerekasztal tagjaként is tevékenykedő Zara minderre azt mondta: a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetéseken ilyen konkrét javaslatok nem hangzottak el, csupán annak az igénye, hogy felül kell vizsgálni a környezetvédelmi adókat, és egy komplex, a mainál hatékonyabb rendszert kidolgozni. Furcsállja, hogy az energiaadó-emelés szerepel a tervben, mivel úgy tudja, azt kis adóként megszüntetné a pénzügyi kormányzat. De azt sem tartja valószínűnek, hogy emelkedjen a jövedéki adó, kivált a dohánytermékeknél. Erős ugyanis az ellenlobbi, s szakmai érvként a csempészet esetleges felerősödése felhozható - igaz, tavaly épp a cigarettapiac fehérítéséért dicsérte a vámhatóságot a pénzügyminiszter.

Az MGyOSz azt gondolja, a szándék - a környezetkímélő termelési mód ösztönzése - jó, de a hatás akár az ellenkezője is lehet, ha a cégek az adót az egyébként esetleg zöldebb technológiák megvásárlására szánt összegekből fizetik meg. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban is túl sok lenne a zöldadónem. S persze nem tudni, kit mennyire terhelne egy ilyen átalakítás, hogyan érintené az államkasszát, s hogy a tehernövekedést miként akarnák ellentételezni más adók csökkentésével - utóbbiról biztos egyébként sem mondható 2008 tavasza előtt, vagyis az átfogó adóváltoztatásokat tartalmazó politikai alku megkötésének várható időpontja előtt.

Ezzel együtt az Államreform Bizottságnak (a kormánnyal nem egyeztetett) a közfeladatok áttekintéséről szóló szakértői anyaga is azt mondja, "zöldíteni" kellene a gazdasági szabályozórendszert. Ez tehernövekedést jelenthetne a környezetet terhelő vagy használó gazdálkodók, esetleg magánszemélyek részére, és a környezetvédelmi szempontok érvényesítését az állami támogatások odaítélésekor. A részletes tervek kidolgozására az Államreform Bizottság egy évet adna a kormánynak, így legkorábban 2009-ben lennének e szerint bevezethetők az új és a régi-új terhek.

Az már biztosan az adórendszer zöldítése, illetve fehérítése irányába hat, hogy a termékdíjjal kapcsolatos ügyek jövőre átkerülnek az APEH-tól a vámhatósághoz. A PM a hatékonyabb ellenőrzéstől 8-10 milliárdos pluszbevételre számít. Az adószakértők szerint teljes joggal, hiszen eddig az adóhatóság nemigen ment a termékdíjat nem bevalló vállalkozások után. Az elmúlt években néhány százmilliós, tavaly félmilliárdos hiányt tárt fel ezen a területen az APEH, több mint ezer ellenőrzést végeztek, és nagyjából ezek 15 százalékánál találtak szabálytalanságot. Az idén leginkább az exportra megvásárolt kompresszorok termékdíjának jogosulatlan visszaigénylése kapcsán tártak fel adóhiányt, eddig több mint félmilliárd forint erejéig.

Zara László szerint rengeteg kis- és közepes vállalkozás eleve be sem vallja, hogy lenne olyan terméke, amely után a díjat meg kellene fizetni. Ennek csak részben oka a "spórolás", a termékdíjhoz kapcsolt adminisztrációs teher ugyanis aránytalanul nagy. De a nagyobb cégek befizetései sincsenek mindig rendben. Nekik ugyanis annál kevesebbet kell fizetniük, minél több hulladékukat hasznosíttatják külön erre alakult szervezetek segítségével. Ám Zara szerint ha összeadnák országos szinten a náluk továbbhasznosításra papíron leadott, vagyis elszámolt hulladék mennyiségét, kiderülne: nem is lehetne annyi az országban. Vagyis az adószakértő szerint ez is egy olyan kiskapuvá vált mentességi szabály, amelynél jóval szigorúbban kellene ellenőrizni a feltételek teljesülését.

Népszabadság


fidesz.hu