Mint ismeretes, Deákiban használták először első összefüggő írásos nyelvemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgést, amelyet aztán a jezsuita szerzetes, Pray György 1770-ben talált meg Pozsonyban. A falu híres szülötte Serédy Jusztinián bíboros, hercegprímás is.

A községházán kezdődött Sólyom László útja, ahol Bukovský János polgármester köszöntötte az egész falu nevében. Az ünnepi szentmisére a deáki Szűz Mária tiszteletére szentelt templomban került sor, amelyet Mons. Orosch János Pozsony-nagyszombati segédpüspök mutatott be. A szentmise elején Csutora István, helybéli lelkiatya üdvözölte a püspök atyát, a köztársasági elnök urat, a megjelent politikai és közéleti méltóságokat és a híveket, akik távolabbról is érkeztek, hogy részt vegyenek az ünnepi szentmisén. A püspök atya szentbeszédében az államalapító Szent István király gondolatait osztotta meg a hívekkel. Kiemelve, hogy testvéri szeretetben kell lenni más népekkel is. Fontosnak tartotta a Mária tiszteletet, ahogy Szent István is bebizonyította, mikor a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel a Szent Koronát és vele egész Magyarországot.

A szentmisén közreműködött a galántai Kodály Zoltán énekkar, akik szép énekükkel még ünnepélyesebbé tették a szentmisét. A pápai- és magyar himnusz eléneklése után Sólyom László megtekintette a templom legősibb részét, a Szent István kápolnát, ahol 1228-tól a tatárjárásig őrizték a Halotti beszéd és könyörgést.

Az ünnepség a falu főterén folytatódott a település alapítóinak tiszteletére emelt emlékműnél, ahol először Bukovský János, a falu polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg a magyar államnak azt a segítségét, amelyet az ősi templom felújítására adott.

A Magyar Köztársaság Elnöke, Sólyom László ünnepi beszédében fontosnak tartotta elmondani, hogy az anyaországnak kötelessége a határain túl élő nemzeti kisebbségeit támogatnia és az Európa Unió alkotmányába is bekerült ez a pont. Mint mondta, meg kell értetni Európával, hogy mi történt a magyarsággal, miért élnek a magyar állam határain túl is magyarok. Csak az összefogásban látja azt az erőt, amely által felemelkedhet a nemzet és újra egy erős Szent István-i magyar állammá tud válni. A kisebbségekért érzett felelősségérzetnek a mindenkori magyar államfőben és a magyar kormánynak meg kell lennie és meg kell védenie az elcsatolt részek területén élő magyarokat. A magyarságtudat ápolásában segítséget fognak nyújtani a kisebbségben élő magyaroknak. Kérte a jelenlévőket, hogy próbálják megérteni az anyaországiakat, ők ugyanis nem tudják mit jelent kisebbségben lenni.

Végezetül Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szólt a falu főterét szép számmal megtöltő ünneplőkhöz. Beszédében kiemelte a szülőföld fontosságát és a magyar kultúrához, hagyományokhoz való ragaszkodást. Elmondta, hogy a szlovákiai magyarság betart minden alkotmányos jogszabályt, de azt magyarként akarják megcselekedni. Utalt egy nemrégiben elkészített közvéleménykutatásra is, amelyből kiderül, hogy a felvidéki magyarok elsősorban szűkebb településüket, régiójukat tartják meghatározónak, majd az összmagyarság és az európaiság következik. Ebből is látni, fogalmazott Csáky Pál, hogy a felvidéki magyarok szülőföldjükön szeretnének boldogulni és itt szeretnének megmaradni magyarnak és európainak.

Karaffa Attila - Pázmaneum