A szép számú érdeklődőt Derencsényi István esperes köszöntötte, aki üdvözölte a magyar szellemi front elindítását. Reménykeltő, hasznos tanácskozásnak nevezte a rendezvényt, melynek helyszínéről azt mondta: mindig sorsdöntő kérdések vetődtek itt fel, ha a haza nagyjai gyűltek össze benne. Az esperes szerint az értelmiség egy része megvásárolható, éppen ezért új értelmiségi hangra van szükség. "Demokráciában lehet kritizálni a fennálló hatalmat, nálunk viszont nem. A kormány tudomásunkra hozta: nem fog szóba állni azokkal az egyházvezetőkkel, akik aláírták a Márciusi Chartát" - jelentette be. Derencsényi István aláhúzta: a református egyház évszázadokon keresztül kiállt a kultúra és az oktatás felvirágoztatása mellett, ezután is ezt szándékszik tenni.

Csoóri Sándor költő megnyitójában bejelentette: ott, ahol a miniszterelnök hazudik, majd reformokról beszél, minden előfordulhat. "A nemzet ocsúdását a lélekkel és a nyelvvel kell kezdeni" - vetítette előre. Nem elfogadható álláspont az, hogy az író írjon, a politikus politizáljon - jelentette be, hozzátéve, hogy valami elveszett az értelmiségből az elmúlt 17 év alatt.

Alexa Károly irodalomtörténész helyzetelemzésében kulturális expanzióról beszélt, továbbá arról, hogy a közszolgálatinak nevezett MTV az anyagi-szellemi züllés határán van. Mint fogalmazott, szélsőséges, posztmodern liberalizmus jegyében működik a kultúra, mely teljességgel piacorientált. Változtatásra van szükség, a hatalom eltűnésére, nem egy, hanem több ciklusra - tudatosította a jelenlévőkben.

A magyar kultúra jelen állapotát elemző előadók aggodalmukat fejezték ki a népzene háttérbe szorulása miatt.

Az oktatási rendszer jelenlegi helyzetét Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere elemezte. Legsúlyosabb problémának a katasztrofális demográfiai fogyást tekinti a szakpolitikus, aki szerint a fiatalokat felelősségteljes gyermekvállalásra kell ösztönözni. "A jövőről való gondoskodás természetjogán nem üzlet az iskola!" - szögezte le. Meggyőződése ugyanis, hogy az iskola csak ürügy a közpénzek elherdálására, éppen ezért a kufárokat ki kell korbácsolni az iskolákból is. A továbbiakban úgy fogalmazott, munkára, erkölcsre, rendre neveljen az iskola, melynek nem az a feladata, hogy - a liberális felfogás szerint - a gyerek jól érezze magát benne. Ez is kell, de a kötelességteljesítés előbbre való.

Tőkéczky László egyetemi tanár előadásában aláhúzta: olyan mértékű szellemi elszegényítés van napjainkban, hogy világunk tele van konzum-idiótákkal.
Ódor László fővárosi iskolaigazgató az érettségi vizsgáról mondott lesújtó véleményt. Szerinte át kell dolgozni az érettségi rendszerét, ne felmondó vizsga, hanem valóban számadás legyen. Amilyen a ma iskolája, olyan lesz a felnőtt társadalom - vonta le a következtetést.

Szabó Ferenc, Gyöngyöshalász alpolgármestere, a kis települések iskoláinak megtartása mellett szólt. Mint mondta, ma tudatos falurombolás folyik, mert a modern világba nem illik bele a falu. A korábbi jó szakképzés helyett a szakmaszerzés az érettségi megszerzése utáni időszakra tolódott ki, ami bűn, mert a legfogékonyabbak a 14 év körüli fiatalok a különböző szakmák elsajátítására.

Fülöp István országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, a felemelkedés zálogaként a múltunkkal való szembenézést, a közös célok megfogalmazását, valamint az összefogást említette.

Nyírő Gizella