Ugye milyen vonzó a kép? Csupa két "bével záruló" jelző, megannyi fokozás. Útelágazásnak nyoma sincs. Irány a tökéletesség! Miközben egyet hátrébb lépve jól látszik, a semmitmondás csimborasszóját festik elénk.

Csak a lényegről nincs szó. Arról, hogy mit is akarunk. Mi a kormány államvíziója? Választói felhatalmazással milyen funkciót szán neki? Mit akar elvégeztetni vele?

Mert ehhez képest lenne értelmezhető a takarékossága, a kicsisége, az összes jellemvonása. A robbanékony jó, ha rövid távon próbálkozik, míg a kitartó a maratonon állja meg a helyét. Aki boldogan spórol százezreket a nyelvtanuláson, később könnyen juthat egzisztenciális zsákutcába. A betegség megelőzésén takarékoskodónak minden pénze rámehet a gyógyításra.

Mi a több, tíz mogyoró vagy hat görögdinnye - hozta zavarba Orbán az agrárügyekig kalandozó, felhőbeszédű Medgyessyt a miniszterelnöki vitán.

Mindenekelőtt érdemes lenne tisztázni, hogy miről is beszélünk. Mert ha az államtól kiszámíthatóságra, biztonságra vágyunk, vele életünk kereteinek a betartatását szeretnénk garantáltatni, és színvonalas szolgáltatásokat kívánunk tőle kapni, akkor annak ára kell legyen. Nem az olcsóság, hanem az eredményesség az érdem.

Ma úgy tűnhet fel, hogy a végrehajtó hatalom kulcspozícióit elfoglalók az államot saját rövid távú politikai és gazdasági céljaik érdekében alakítják át. Hangzatos jelszavak kíséretében. A versenyszféra logikája szerint mindent a pillanathoz igazítanak. Az azonnali haszonszerzés rostál. A stabil, felkészült köztisztviselői kart elbizonytalanítják és leépítik, mert számukra lassú és körülményes. Akadály a rohammunkában. Holott ereje épp alaposságában, kiszámíthatóságában rejlik. Az intézményrendszert instabillá teszik, épületeitől is megfosztják, bérleményekbe kényszerítik, mert így hajtható a hatalom uralma alá. A közvagyont azonnali pénzre váltják, mert általa fedhetők el a rossz kormányzás okozta szakadékok. Az állam maradék tekintélyét lejáratják, hogy indok legyen a közfunkciók további kiszervezésére s a hozzá tartozó infrastruktúra eladására.

Hamarosan feladat, tekintély, biztonság és szakértelem nélküli, olcsó és gyenge államunk lesz. Kiszolgáltatottja a piacon monopóliumot szerzett erőknek. A politikából visszatérőknek.

Ma szemfényvesztés folyik a szavakkal. Az olcsóság és az igazságosság maszlagával borítják el hétköznapjainkat. Az országot augusztus 20-án ajándékozták meg a legfrissebb szóleleménnyel, azzal, hogy mostantól a kevesebből adnak többet. Merthogy kevesebb van, nem kérdés, mindenki a bőrén érzi. S azt is tudja, hogy mindez a modernátorok kormányzásának következménye. Amit jóvá kellene tenni. Több adóval, kevesebb viszontszolgáltatással, a közvagyon eladásával és jövőbe vesző ígéretekkel. És majd olcsóbb, szebb és felelősségteljesebb holnapunk lehet. Egyszer. Ahogy az idei, katasztrófamentes augusztus 20. is örömtelibb, mint az öt halottal megrendítő tavalyi volt.

Jó alapozással a kevés is bőven elég a boldogsághoz!

Heti Válasz

fidesz.hu