"Nem tudom, mi történt a polgármester úrral" - e szavakkal jellemezte Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője Demszky Gábor bejelentését, hogy a főváros elköltötte a négyes metró megépítéséhez félretett összeget. A főpolgármester levélben fordult a kormányfőhöz, jelezve, hogy a főváros nem tud anyagi szerepet vállalni a beruházásban. Történt mindez azután, hogy Medgyessy Péter február 11-i évértékelő beszédében megígérte: idén elkezdik az építkezést. "Az Európa-terv részeként még a tavaszi ülésszakon benyújtjuk a 4-es metró megépítéséről szóló törvényjavaslatot, és az év második felében megindul a munka" - fogalmazott. Most pedig Bőhm András, a szabad demokraták frakcióvezetője még azt is kizárta, hogy a főváros kölcsönt vegyen fel a metróra - Budapest hitellehetőségei ugyanis kimerültek. A 270 milliárd forintos beruházás így teljes egészében az államra maradna.
A szabad demokraták többszörösen is ellentmondásba kerültek saját nyilatkozataikkal. A korábbinál kisebb gonddal megírt média-forgatókönyv része lehet, hogy Demszky a metróüggyel csaknem egy időben jelentette be: európai uniós képviselőként szeretné folytatni politikai pályafutását, 2006-ig a két tisztséget együtt látná el. A mélyvasúttal kapcsolatos nyilatkozata azért is meglepő volt, mert választási kampányát a metróra építette, és a "Nekünk metró kell! Nekünk Demszky kell!" szlogennel mintegy garanciát vállalt a megépítésre. Aligha hihette bárki, hogy a három éven keresztül húzódó és végül elvesztett metróper után Demszky ilyen lépésre szánja el magát. Ráadásul számára kedvező helyzetben, amikor az 1998-as megállapodást pénzügyminiszterként jegyző Medgyessy Péter a miniszterelnök, és pártja is bent ül a kormányban.
A főpolgármester a jelek szerint csak anyagi szempontból akar kihátrálni a metróépítésből, a teljes költséget az állam vállaira tolva. Ezért Demszky a jelentőségénél nagyobb hangsúlyt igyekszik adni a kérdésnek, amikor az ország legfontosabb építkezésének minősíti, s a mezőgazdaság támogatásánál is lényegesebbnek mondja a főváros állami segítését. Egy konferencián arról is beszámolt, milyen érvekkel próbált hatni Medgyessy Péterre: "Megmondtam néhány napja a miniszterelnöknek, ha igent mondtok a metróra, akkor meg fognak benneteket választani, ha nemet mondtok rá, akkor garantálom, hogy elveszítitek a legközelebbi parlamenti választásokat" - utalt március elsejei megbeszélésükre.
"A metróra félretett pénzt elvitte Orbán Viktor. Rákényszerítettek bennünket, hogy az utóbbi másfél évben ezekhez a keretekhez is hozzányúljunk" - indokolta álláspontját Demszky. Csakhogy az önkormányzati választások idején már nem az Orbán-kormány volt hatalmon, így a főpolgármesternek a kampány időszakában tudnia kellett, hogy fedezet nélkül ígér. Az 1998-as szerződésben az önkormányzat a költségek negyven százalékát vállalta, az állam hatvan százalékot. Az Orbán-kormány azért utasította el végül a tervet, mert az akkori, 160 milliárd forintos összeget túlzottnak találta.
Nehéz megmondani, vajon jelenleg mennyibe kerülne a beruházás. Atkári János szabad demokrata főpolgármester-helyettes 270 milliárd forintra teszi az összeget, a polgármester viszont 1,2 milliárd eurós befektetésről, vagyis ennél 30 milliárd forinttal nagyobb tételről beszél. A negyvenszázalékos fővárosi rész tehát napi áron 108-120 milliárd forint között lenne. Budapest ebből 30 milliárd forinttal rendelkezett, amit 1998 óta tartalékoltak. Az MSZP-vel kötött megállapodás szerint ezt a privatizációs bevételből származó pénzt csak metróval kapcsolatos munkálatokra lehet költeni. (Időközben a hozamokból kilencmilliárd forintot a mélyvasúthoz is szükséges felszíni beruházásokra költöttek: 4,5 milliárd forintot a Bartók Béla út rendbetételére, a fennmaradó részt tervezési költségekre.)
A főpolgármester levele koalíciós feszültséghez vezetett. A fővárosi MSZP kifogásolta, hogy Demszky tudtuk nélkül fordult Medgyessy Péterhez. Mandur László, a szocialisták budapesti elnöke politikai zsarolásnak minősítette Demszky eljárását. Gy. Németh Erzsébet pedig egy televíziós műsorban lényegében azt mondta: Demszky összevissza beszél. A főpolgármester szerint a szocialisták csak azért vitatkoznak, "mert mutatniuk kell, hogy léteznek". (A fővárosban az MSZP-nek van a legerősebb frakciója, 67 mandátumból 24-et birtokolnak; az SZDSZ-nek 16 képviselője van.)
A fővárosi ellenzéket is meglepte a metrókassza kiürülésének híre. Deutsch Tamás két eshetőséget említett meg: vagy a bíróságot is félrevezette a főváros, mert már akkor sem volt meg a pénz, vagy a kormányváltás után költötték el, mondván: fizessen a kormány. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője valószínűnek tartja, hogy a főpolgármester csak a kormány fizetési hajlandóságát kívánja tesztelni, a metróügy ugyanis a múlt keddi közgyűlésen újabb érdekes fordulatot vett. Miután a szocialisták részben ehhez kötötték a költségvetés elfogadását, kiderült, hogy a 30 milliárdból 20 milliárd megvan. Igaz, szerdán Demszky már arról tartott sajtótájékoztatót, hogy csak a főváros költségvetési helyzetének kormányzati átvilágítása után lehet megmondani, mennyit fordíthatnak a metróberuházásra. Ugyanakkor kitartott a metrószerződés újrakötése mellett, s egy nyilatkozatában 25 százalékos fővárosi részvételt említett. Időközben kiderült az is, hogy a fővárosnak mégis vannak további hitellehetőségei - tízmilliárd forintos beruházással világbanki hitelből mágneskártyás kapurendszert hoznának létre a metrókon bliccelők kiszűrésére.
A négyes metró immár 27 éve tartó ügyében többször is előfordult, hogy az egymást követő kormányok előbb hosszabb nyomvonalat akartak, majd a magas költségekre hivatkozva nem építettek semmit. A sok bizonytalanság közepette egy dolog látszik bizonyosnak: a metró tervezett végállomása immár nem a Keleti pályaudvar, hanem a Bosnyák tér lenne.

Élő Anita írása, Heti Válasz, 2003. március 14.

***

Nyomvonaltörténet

1976 Kormányhatározat a négyes metró megépítéséről: a tervezett nyomvonal Dél-Buda-Rákospalota.
1991 A Fővárosi Közgyűlés határozata a Dél-Buda és Rákospalota között megépítendő metróról.
1992 Az Antall-kormány jóváhagyja a tervezett metróvonal Kálvin tér-Etele tér közötti első szakaszának építését.
1994 Érvénytelenítik a metrótendert.
1996 Módosítják a nyomvonalat: a metró az Etele tér és a Baross tér között közlekedne, 2003-ban nyílna meg, a kormány a költségek 60 százalékát állná.
1997 A Horn-kormány az 1998-ra tervezett 2 milliárd forint helyett csak 200 milliót szán metróépítésre.
1998 Áprilisban a Horn-kormány részvételével aláírják a hitel- és állami garanciaszerződéseket az Európai Beruházási Bankkal. Novemberben az Orbán-kormány úgy dönt, nem vesz részt a beruházásban. A Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordul.
1999-2000 Első és másodfokon az önkormányzat nyeri a metrópert.
2001 A második metróperben a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a kormánynak nem kell megfizetnie a főváros által követelt százmilliárd forintos összeget.