fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Ötéves a Búvópatak
2007. augusztus 24., 13:18
A Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap ötéves fennállását ünnepelték 2007. augusztus 16-án Kaposváron, a Vaszary Képtárban. A már hagyományossá váló esten Csernák Árpád főszerkesztő, az est házigazdája kijelentette: - Csodával határos módon maradt fenn a lap évek óta, támogatást ugyanis alig kaptak-kapnak. A munkatársak áldozatos munkája, és az olvasók kitartó ereje kell ahhoz, hogy minden hónapban újra és újra megjelenhessen a folyóirat. A Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas író, főszerkesztő hangsúlyozta: - Munkájukkal szolgálni kívánják a magyar kultúra megerősödését, valamint a Hazát.

A Búvópatak havilap mellett rendszeresen napvilágot látnak a Búvópatak könyvek. Idén jelent meg és az esten bemutatásra került két somogyi költő Vallató Géza: Párbeszád az Úrral című istenes versei, valamint Nyári László: A virágok romlása című kötete.

Dr. Farkas Judit, aki kezdetektől fogva a lap főmunkatársa, köszöntő beszédében rámutatott: - Öt évvel ezelőtt pontosan ezen a napon, ugyanebben az órában a kaposvári polgári körök első összejövetelén ültek a pártok házában, és előttük az asztalon feküdt a Búvópatak mutatványszáma. Mindössze négy kicsinyke oldal. A címlapon Gera Katalin szobrászművész gyönyörű Szent István szobráról készült fotó. Vajon miért érzett belső szükséget Csernák Árpád arra, hogy vállalja egy folyóirat szerkesztésének gondjait, ahelyett, hogy saját írói életművét építse? Talán azért, mert ahogyan Nemes Nagy Ágnes szerint fontos volt a Vigiliának és íróinak felvállalt szerepe egy történelmi korszak drámájában, ugyanolyan fontos és jelentéssel teli volt a Búvópatak megszületése 2002-ben.

Dr. Farkas Judit szerint "irodalomtörténetünkből ismert, hogy sorsfordító történelmi helyzetekben íróink közül sokan vállaltak közéleti szerepet. Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Németh László és Wass Albert is úgy érezte egykor, hogy az írói hivatás kevés, és az igazság szolgálata, a nemzetféltés arra ösztönözte őket, hogy lapot alapítsanak, könyveket adjanak ki, vagy a közéleti cselekvés más formáival éljenek. 2002 tavasza sokunk számára okozott fájdalmas csalódást, vigaszra, reményre volt szükségünk. Ezt ismerte fel Csernák Árpád, amikor útjára indította a Búvópatakot, hogy irodalmi eszközökkel, a művészetek, a kultúra erejével küzdjön - ahogyan ő fogalmazott - a teljes szellemi-lelki elmocsarasodás ellen."

Milyen feltételek voltak adottak 2002-ben ahhoz, hogy egy irodalmi fórum létrejöjjön? - tette fel a kérdést a lap főmunkatársa. Semmilyenek. Nem volt pénz, nem voltak szerzők... Csernák Árpád főszerkesztő egyedül Bálint fiára támaszkodhatott, aki a lap tipográfiai munkáit a mai napig magas művészi színvonalon végzi, és a Búvópatak arculatát meghatározza. Aztán lettek szerzők, munkatársak, valamilyen csoda folytán mindig került pénz is, pont annyi, amennyi a továbbéléshez elég, és főleg lettek olvasók. 2002. december 5. napjával négy magánszemély létrehozta a Búvópatak Alapítványt, amely közhasznú szervezetként segíti ennek a szellemi műhelynek a működését.

Dr. Farkas Judit megállapította: - A Búvópatak mára országosan elismert folyóirattá vált, de olvassák a lapot az elcsatolt országrészeken élő honfitársaik is, és van előfizetőjük a tengeren túl, valamint Angliában, Hollandiában, Németországban és Ausztriában. A Búvópatak indulása óta beszámol a határon túl élő magyarság sorsáról, a szégyenletes 2004. december 5-i népszavazás óta pedig még inkább kiemelt feladatának tekinti a testvériség erősítését, amit az is kifejez, hogy helyet biztosít ott élő írók, költők írásainak.

A folyóirat megőrizte függetlenségét, egyetlen érdekcsoportnak sem kiszolgáltatottja, függvénye, mert ahogy Csernák írta egyik publicisztikájában: "...nem szabad, hogy kihunyjon a fény tekintetünkben, hogy tompán, unalmasan lüktessen a szívünk, nem válhatunk a szürkék hegedűseivé; érdekekért semmit!, félelemből semmit!, csak tűzből: » Tűz és Tűz én ifjú Testvéreim!«..."

A Búvópatak esten és baráti találkozón Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes kápráztatta el hallgatóságát félórás műsorával. A népdalokat, énekeket, az Ómagyar Mária Siralom fájdalmasan gyönyőrű hangjait versek, gondolatok tették teljesebbé. Pitti Katalin többek között Kodály Zoltán nemes gondolatait idézte hallgatósága elé: "Magyar az, aki magyarul érez. Magyarnak lenni hűséget is jelent." A kiváló énekes véleménye szerint a Szent Koronának, illetve tiszteletének minden családban ott kellene lennie, hisz a Szent Korona ma is dolgozik érettünk, nemcsak beavató, de apostoli koronaként is.
Végezetül Csernák Árpád átadta Tamásné Horváth Katalinnak a Búvópatak-díjat olvasószerkesztői munkájáért, a nemzeti kultúra ápolásában, az ifjúság hazaszeretetre történő nevelésében végzett áldozatos tevékenységéért. A díjjal járó alkotás Gera Katalin szobrászművész kisplasztikája.

Frigyesy Ágnes