A cég-, a csőd-, a gazdasági társaságokról szóló-, valamint az illetéktörvény június elejei módosításának több szabálya szeptember 1-én lép hatályba. A cégtörvény név-foglalási szabályai például úgy változnak, hogy azt a jogi képviselő elektronikus úton kérheti, a cégbíróság pedig egy nap alatt megvizsgálja, hogy a választott név szerepel-e már cégnévként. Amennyiben nem, úgy 60 napra a foglalóé a név, de ha ez alatt nem jegyezteti be ezen a néven a cégét, akkor a foglalás megszűnik. (Eddig írásban is kérni lehetett a foglalást, a vizsgálat ideje pedig három munkanap volt.)

Szeptembertől külön válhat a cég székhelye és a központi ügyintézés helye. A székhely a cég bejegyzett irodája, ahol a hivatalos iratokat átveszik (ezt cégtáblával kell jelölni). Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, ezt a cégjegyzékben is jelölni kell. Új szabály, hogy cég székhelyeként ügyvédi iroda is megadható a cégjegyzékben.

Eddig a cég bejegyzéséhez - illetve a változás bejegyzéséhez - szükséges aláírási címpéldányt közjegyző készíthette. Szeptembertől ezt ellenjegyezheti ügyvéd is, de csak akkor, ha a cég létesítő okiratát - illetve annak módosítását - is ő készíti és az a cégbírósághoz benyújtott anyag mellékletét alkotja. A cégjegyzékbe bejegyezhető az elektronikus aláírás is, a bejegyzett - és tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás - a cégjegyzésre jogosult személy cégszerű aláírásának minősül.

A társasági törvény több olyan kötelezettséget tartalmaz, amikor a változást a cégközlönyben közzé kell tenni (talán leggyakoribb ilyen változás a bankszámlákkal kapcsolatos). A jövőben a cég választhatja azt, hogy a kötelező közleményt nem a Cégközlönyben, hanem a saját honlapján hozza nyilvánosságra. Ilyenkor viszont a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a honlap nevét. A saját honlapon történt közzététellel egyidejűleg a közleményt - szintén elektronikusan - meg kell küldeni a társaság összes ismert hitelezőjének is. Feltétel még a saját közzétételnél, hogy a cégnek folyamatosan működtetnie kell a honlapját.

Megjelenik a cégjogban az egyszerűsített cégeljárás, ilyenkor a létesítő okirat a törvény mellékletében lévő szerződésminta alapján készül, és azt elektronikusan kell beadni a cégbíróságnak. Szerződésmintával csak közkereseti-, betéti-, korlátolt felelősségű-, és zártkörű részvénytársaság alapítható. A bejegyzési kérelmet jövő év közepéig 2 munkanapon belül, akkortól viszont a beérkezést követő egy munkaórán belül kell elbírálni. Az elbírálást és a határozathozatalt nem csak cégbíró, hanem akár bírósági ügyintéző is végezheti ebben az esetben. Amennyiben a cégbíróság nem tartja be az említett egy órás határidőt, a vezetője egy napon belül intézkedik az elbírálásról, és amennyiben erre nem kerül sor, akkor másnap - a beadott tartalommal - a törvény erejénél fogva létrejön a bejegyzés.

A cégek elleni törvényességi felügyeleti eljárásban gyakori, hogy a cégbírósági iratot visszahozza a posta, mivel a cég nem található a cégjegyzékben szereplő címen. Az új szabályok szerint ilyenkor a Cégközlönyben való közzététel pótolja a kézbesítést.

Az új szabályokat a szeptember 1. után indult cégbejegyzési eljárásoknál kell alkalmazni.

Az egyszerűsített cégeljárás illetéke lényegesen olcsóbb lesz mint a hagyományosé. Például amíg egy hagyományos, - létesítő okirattal, nem pedig szerződésmintával alapított - zrt. vagy kft. bejegyzési illetéke 100 ezer forint, addig ugyanez szerződésmintával mindössze 15 ezer forint.

Végül a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása megszüntette, illetve kitolta a cégek - eredetileg ez év szeptember 1.-re előírt - alapító határozatot módosító kötelezettségét. Az eredeti szöveg azzal fenyegette a cégeket, hogy amennyiben elmulasztják a módosítások kötelező átvezetését, a cégbíróság törli őket a cégjegyzékből.

Az új szabály ezt a 2006. szeptember 1-i határidőt kitolja 2008. július 1.-re, és egyúttal felmentést ad számos korábbi kötelező módosítás alól. Így ha egy társaság létesítő okirata szám szerint hivatkozik a korábbi társasági törvényre, azon automatikusan a 2006-ban hozott új törvényt kell érteni. A közkereseti- és betéti társaságoknál a létesítő okiratban szereplő taggyűlést sem kell átírni - az új törvény terminológiája szerint - tagok gyűlésére. Amennyiben egyéb módosítani való nincs, akkor elég, ha a cég képviselője jövő év július 1-ig levelet küld a cégbíróságnak, amelyben kijelenti, hogy a társasága mindenben megfelel az új társasági törvény előírásainak. Ez a bejelentés nem illeték-köteles, és ügyvédi ellenjegyzés sem kell hozzá.

MTI - fidesz.hu