Jelenleg még körülbelül 1,2 millió tonna kukorica van az intervenciós raktárakban - a Népszabadság információi szerint az összeset meghirdetik eladásra augusztus 28-án. Az eladásról - a meghirdetett mennyiségről és az árról - a tagországok delegáltjaiból álló Gabona Irányító Bizottság dönt Brüsszelben. A Magyar Sertéstartók Szövetsége az Európai Bizottság elnökéhez fordult, hogy vizsgálják felül az intervenciós kukoricakészletek eladásának eljárásrendjét, mert a jelenlegi gyakorlat tönkreteszi a magyar állattartókat.

Levelükben arra kérték Jose Manuel Barrosót, hogy a magyar sertés- és baromfitartók elővásárlási jogot kapjanak a még megmaradt intervenciós készletekre, amennyiben ajánlatuk 15 százaléknál nem alacsonyabb a legmagasabb vételi ajánlatnál.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta: legutóbb augusztus elején hirdettek meg 670 ezer tonna kukoricát a Magyarországon tárolt intervenciós készletekből. Összesen 330 ezer tonnát adtak el, két kereskedőcégnek - tonnánként 175, illetve 181,5 euróért. A Gabona Irányító Bizottság csak tonnánként 175 eurótól engedélyezte az eladást, így a készletből nem kaptak azok a magyar állattartó vállalkozások, amelyek szintén pályáztak. Ők 160, illetve 170,5 eurós árat ajánlottak. Mivel ennyiért nem kaphatták meg, az előző fordulóban a meghirdetett mennyiségből megmaradt 340 ezer tonna. Sákán szerint az egyik kereskedőcég viszont kisvártatva 200 euró körüli áron kínálta nekik a kukoricát.

Sákán Antal attól tart, hogy ugyanez a helyzet megismétlődik az intervenciós készlet maradékának eladásakor. Az unió annak adja el az árut, aki többet ad érte, márpedig ez a nagy kereskedőcégeknek kedvez. Így az a helyzet áll elő, hogy az intervencióval, egy olyan szabályozással, amelyet eredetileg a termékfeleslegek levezetésére, a károk mérséklésére találtak ki, éppen hogy felhajtják az árakat, nyereséghez segítik a kereskedőcégeket, és az unió maga is jelentős haszonra tesz szert a 101 euróért megvásárolt és elraktározott kukoricán. Ugyanakkor a termelők egy része tönkremegy, az amúgy is alacsony magyar sertéslétszám tovább csökken legalább egymillióval, s ennek következményeit a húsárakban minden magyar fogyasztó megérzi.

A sertéstartók szervezete nem kapott még választ a levelére. Tabajdi Csaba (MSZP), az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja szerint az Európai Uniót az előzmények után - Magyarországon az előző két évben hatalmas mennyiségű intervenciós gabonakészletek halmozódtak fel, ami miatt hosszabb távon megszüntetik az intervenciós kukoricafelvásárlást - az érdekli leginkább, hogy mennyit tud nyerni az immár az ő tulajdonában lévő készletek eladásán. Az EP-képviselő szerint kevés az esély, hogy a magyar állattartók kérésének helyt adjanak. Ugyanezt kérte korábban Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is - eredménytelenül. Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára a lap kérdésére válaszolva azt mondta: az agrártárca továbbra is szeretné, ha a jelenleg Magyarországon lévő intervenciós készleteket itt használnák föl, ám részletekbe nem bocsátkozott.

Orbán Imre gabonakereskedelmi szakember magánvéleményeként azt közölte: a növénytermesztők és az állattartók is spekuláltak, de ők tévedtek, amikor azt várták, hogy csökkenni fog a készletek ára. A világon azonban - a rossz termés, néhány gyorsan fejlődő ország növekvő élelmiszer-fogyasztása és az energiaipar növekvő felhasználása miatt - emelkednek az árak. Az ármozgás kockázatot jelent, és a vállalkozások semelyik csoportja sem háríthatja át ezt a kockázatot az államra. Az ármozgás addig tart, míg a kereslet és a kínálat ki nem egyenlítődik. Orbán Imre szerint a folyamatot befolyásolhatja, ha az EU korlátozni fogja a gabona unión kívüli országokba való exportját, illetve a kukoricaár eléri azt a szintet, tonnánként mintegy 220 eurót, amelynél már csak ráfizetéssel lehet belőle bioetanolt gyártani. Ez a gabona és a hús esetében vélhetően tartósan magasabb árszínvonallal jár. A hazai húsárak is igazodni fognak a nyugat-európai országokéihoz.

Népszabadság - fidesz.hu