Ezt négy állam - Iowa, New Hampshire, Dél-Karolina és Nevada - kivételével sehol sem tarthatják korábban február 5-nél. A floridai döntést a republikánus többség hozta, de a Demokrata Párt ezt nem vette figyelembe. A Republikánus Pártnak szintén döntenie kell, hogy komolyan veszi-e saját belső szabályait, és megfegyelmezi-e az engedetleneket. Floridának 30 napja van döntése visszavonására, különben elesik a részvételtől a két párt elnökjelöltjének kiválasztásában.

A hatvanas évek vége óta érvényes rendszerben két kis állam, Iowa és New Hampshire kezdi az előválasztásokat, a többiek pedig három-négy hónapra elhúzva követik őket. Ez a kevés pénzzel rendelkező jelölteknek kedvez, mert ott személyes jelenléttel kampányolhatnak. Kis túlzással minden egyes választó kezét megszoríthatják, míg a népesebb államokban a drága tévéhirdetések döntenek. Az államok azért kezdték előre hozni előválasztásaikat, mert nagyobb figyelmet akarnak a jelöltek részéről a maguk sajátos problémáinak. Kalifornia például sérelmezi, hogy a politikusok elvárják az anyagi támogatást, de alig kampányolnak a legnépesebb államban: az előválasztás túl későn van, akkor már általában minden eldőlt, az elnökválasztáson pedig úgyis a demokrata párti jelölt nyer.

Az előválasztások rendszere szövetségi szintű, de az időpont meghatározása állami jogkör. Az ellentmondás feloldásához alkotmánymódosításra lenne szükség, ami Amerikában nagyon bonyolult procedúra, és az államok aligha egyeznének bele privilégiumaik megnyirbálásába. Florida arra számít, hogy meghátrálására tudja kényszeríteni a két párt vezetőségét, vagy ha őket nem is, a jelölteket. Utóbbiaknak a pártszabályok szerint tilos lesz Floridában kampányt folytatniuk és pénzt gyűjteniük.

Korábban az iowai és a New Hampshire-i előválasztások után, február elején kezdődött az igazi küzdelem. Most úgy néz ki, hogy február 5-én este mindkét pártban eldől, ki lesz az elnökjelölt: addigra megválasztják a kongresszusi delegátusok többségét. Dél-Karolina a dolgok jelenlegi állása szerint január 19-én, szavazna, emiatt New Hampshire is előre hozta a saját dátumát. Ez a hagyományosan legelső Iowát már-már arra kényszeríti, hogy december 31-re tűzze ki a saját előválasztását. Michigan hajlik rá, hogy január 15-én tartsa az előválasztást, ami Floridáéhoz hasonló helyzetbe hozná. Több állam fogadkozik, hogy ha szerepük megőrzéséhez ez kell, akár az idén decemberben is szavazhatnak. A helyzet a legismertebb, legtöbb pénzzel rendelkező jelölteknek kedvez, és gyakorlatilag kizárja a versenyből a kisebb pénztárcájú, az iowai és New Hampshire-i személyes kampányban bízó politikusokat.

A demokratáknál különben is eldőlni látszik a küzdelem. Hillary Clinton meggyőző, fél éve stabil előnyben van két legerősebb kihívójával, a félig afrikai származású Barack Obamával és a 2004-es alelnökjelölt John Edwardsszal szemben. A volt First Lady ellen az elmúlt hetekben támadást indított Karl Rove az elnök leköszönő főtanácsadója. Amerikai lapok a magyarul "Piszkos Fred-jelenségként" ismert trükkről írnak: a ravasz manipulátornak tartott Rove azért támadja Clintont, hogy a demokraták őt válasszák - a még veszélyesebbnek tartott Obama vagy Edwards helyett. Utóbbi déli, azaz konzervatív szavazókat vinne el. Előbbi fekete, ezért a személyét nehéz úgy támadni, hogy elkerüljék a rasszizmus vádját.

A Republikánus Pártban Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó és Rudi Giuliani volt New York-i polgármester vezet. A korábban esélyesnek tekintett John McCain szenátor kampánya pénzhiányban szenved. Szeptemberben várhatóan bejelenti indulását a vallásos jobboldal utolsó reménysége, Fred Thompson volt szenátor, akit az amerikaiak inkább tévésorozatok keménykezű ügyészeként ismernek.

Horváth Gábor, Népszabadság


fidesz.hu