Nem kétséges, a mai amerikai katonák már most is bőven el vannak látva korszerű eszközökkel. Egy nemrég megjelent amerikai tanulmány őket veszi szemügyre. Egyebek között azt is kimutatja, hogy a rengetegféle eszköz, amit a katonának a fegyverén kívül magával kell cipelnie, 55 kilót nyom! Van ebben minden, többek között sötétben látó eszközök, rádió adó-vevők, műholdas helymeghatározó, meg persze seregnyi "hagyományos" dolog, a konzervektől kezdve a túlélőkésig. A baj nemcsak az, hogy pokolian nehéz az egész rakomány, hanem ráadásul a különféle eszközök egymással nem is mindig tudnak simán, koordináltan együttműködni. Nem is szólva arról, hogy azért közben még lőnek is. Nem meglepő, hogy százmillió dolláros nagyságrendben végeznek kutatásokat a fejlett országokban, az Egyesült Államoktól Anglián, Németországon át Olaszországig, és feltehetően Oroszországban, Kínában is, hogy elkészüljenek a modern, szó szerint a katona "testére szabott" eszközök és rendszerek.

Ha a fejlesztések beválnak, milyen is lesz egy-két évtizeden belül a modernül felszerelt katona? Olyan, akár egy integrált, mozgó fegyverrendszer - mondja az egyik vezető amerikai szakember. Fantasztikus felszerelése a bőrénél kezdődik. A testét háromrétegű ruhába öltöztetik. A legalsó, a bőrhöz legközelebbi réteg testbarát anyagból készül, és seregnyi érzékelőt tartalmaz, amelyek tájékoztatnak viselőjük állapotáról: adatokat továbbítanak arról, ha megsérült, esetleg kiszáradt, vagy ha nagyon kimerült, mi több, talán már el is aludt. Emellett természetesen megadják a helyzetét is, hogy nagyon gyorsan rá találhassanak a segítők. A második a "villamos" réteg, ez adja a táplálást a szenzoroknak, többnyire napelemekből, és innen jönnek az összeköttetések antenna segítségével a katona által viselt és használt többi eszközhöz meg a külvilághoz. Végül, a legfelső réteg pajzsként viselkedik, ez fogja föl a lövedékeket, mégpedig sérülésmentesen (a mostani védőmellények bizony nem mindig tudják megelőzni, hogy a becsapódó golyó ne okozzon töréseket vagy belső sérüléseket). Ez a réteg egyrészt pár centiméterrel messzebb kerül a bőrtől, másrészt újfajta, valószínűleg a nanotechnológia eredményeit hasznosító anyagból is készül, amely jobban tompítja a becsapódás erejét.

Természetesen az így felszerelt és védett katonának is szüksége van társakra, tehát a következő lépés az embereknek - meg az utasításokat adó, illetve a harctéri információkat fogadó központnak - az összekapcsolása. Ebben sokat segítenek az internet működéséből szerzett tapasztalatok és eredmények. És ekkor válik a modern katona a Star Trekből megismert félelmetes Borggá, aki már nem is egyén, hanem egy hatalmas közösség által felerősödött komponens. A külseje is hasonló lesz, mert a fején olyan sisakot hord majd, eltakarván emberi arcát, amelyben a szemek helyén kivetítők lesznek és 180 fokos képeket vetítenek elé. Így például megelőzhető, hogy belefusson csapdába, mert a csapata előtt járó felderítő robotrepülőgépről információt kap a megbúvó ellenségről, orvlövészekről. Természetesen a sisakban helyzetérzékelő, digitális térkép és iránytű is helyet kap. És hogy a Borg ne érezze magát kényelmetlenül, csodaruházata hűt vagy fűt is, attól függően, mit kíván a külső környezet. A távolabbi fejlesztések közé tartozik a falon átlátó hordozható radarrendszer - segítségével a katona belát a házba, mielőtt berúgná az ajtót.

Az Iliász hősei még dárdával, karddal hadakoztak, pajzzsal védekeztek, de így is elég rendesen irtották egymást. Meglehet, hogy a XXI. század harcosai már szinte nem is emberek, hanem szenzorokból, radarokból, sötétben látó infravörös eszközökből, processzorokból összerakott robotok lesznek? A gondolat nem egészen eredeti, mert máris vizsgálják a fejlett országokban, sok-sok millió dolláros haditechnikai projektekben, nem lenne-e kifizetődőbb és hatékonyabb, ha az ember-katonát robotokkal helyettesítenék.
Harctéri mentőrobot

2007 közepéig több mint 3500 amerikai katona esett el Irakban. Számos sebesült minden valószínűség szerint megmenekülhetett volna, ha sikerül őket kihozni a bomba-, akna- vagy golyózáporból. A 22 éves Justin Wisniewski például akkor halt meg 2007. május 12-én, amikor elrabolt bajtársait kereste. Ezért merült fel a gondolat, hogy célszerű lenne olyan robotot tervezni, majd gyártani, amelyik képes egy teljes menetfelszereléssel ellátott, sebesült katonát is karjaiba emelni és viszszavinni őt övéihez.Az amerikai Vecna Technologies (Maryland) vállalkozott a Battlefield Extraction-Assist Robot (rövidítve: BEAR = medve) mentőrobot kifejlesztésére. A már működő, 1,8 m magas prototípus egy karjával 135 kg terhet tud felemelni, és hepehupás talajon vagy lépcsőn fel-le haladni. Egyelőre a villásemelő villáihoz hasonló karjai vannak, de ha sorozatgyártásra kerül a sor, akkor manőverezésre alkalmas hidraulikus kezekkel látják el. A távvezérelt mentőrobot három főelemből áll: felsőtest, két-két, egymástól függetlenül működtethető "comb" és "lábszár", valamint a dinamikus egyensúlyt biztosító rendszer. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a robot egyensúlyának elvesztése nélkül haladhasson a lánctalpakhoz hasonló gumitalpjain. Persze, a robot tud térdelve, sőt fekve is mozogni, ezáltal csökkentve felfedezése veszélyét. Mentési feladatokon kívül használható még e robot rakodásra, és a katonáknak felszerelés szállítására. Úgy gondolják a cég vezetői, hogy - kis módosítások után - a katonai alkalmazás mellett kórházakban, idősotthonokban és magánlakásokban is elterjedhet majd ez az érdekes robot. A sorozatgyártást öt éven belül szeretnék indítani.

Hatos Géza - Szentgyörgyi Zsuzsa, Népszabadság


fidesz.hu