Mindhárom elemzői konszenzus - Reuters, Napi Gazdaság és Portfolio.hu - szerint elmarad ma a kamatcsökkenés az MNB-nél, azaz továbbra is 7,75 százalékos alapkamatra számíthatunk. "Bár a magyar gazdaságban a fundamentális tényezők - infláció, belső kereslet, árfolyamkockázat, bérszint - adottak lennének a mai kamatvágáshoz, a világ tőkepiacain zajló kockázatátértékelődési folyamat miatt valószínűleg elnapolja az irányadó kamat csökkentését a monetáris tanács" - mondta lapunknak Madár István, a Portfolio.hu elemzője. Hozzátette: a közvélekedés szerint az év végére hét százalékra is mérséklődhet a jegybanki alapkamat. Szerinte tényező, illetve függő tétel lehet még az élelmiszerárak alakulása, de a végső érv a jegybank által oly gyakran hangoztatott óvatosság. "Még ha az előrejelzett inflációs pálya összességében nem is emelkedik, szinte biztos, hogy a kockázatok fikarcnyit sem mérséklődnek a három hónappal ezelőtti előrejelzéshez képest" - mondta az elemző.

Kérdésünkre, mely szerint a hazai valuta árfolyamának gyengülése mennyit nyom a latban, így felelt: "Az árfolyam kétségtelenül jelentősen gyengült az utóbbi időszakban, márpedig a jegybanknak jószerével ez az egyetlen közvetlen eszköze az infláció kezelésére. A hatásokat nehéz számszerűsíteni, mert az inflációs jelentésben szereplő prognózis még erős kurzussal - a júliusi átlagárfolyammal - számol. Mindenesetre a kamatcsökkentés akár további gyengülést is okozhat, ami nem biztos, hogy belefér a jegybank világképébe. A legtöbb elemző úgy gondolja, hogy a forint hamarosan visszaerősödik, kérdés, hogy a jegybank kivárja-e a következő csökkentéssel ezt az időpontot."

Simor András, az MNB elnöke a HVG-nek azt hangsúlyozta: komolyan figyelembe kell venni a kamatdöntésnél a kockázati felárak növekedését, vagyis a hitelpiaci válság nyomán a jegybank kalkulál a nemzetközi hatásokkal is. Természetesen hazánkban is érezhető volt a globális krízis: a forint hat százalékkal gyengült az elmúlt hetekben. A Reuters felmérése alapján az év végére 251,50-re erősödhet vissza a forint az euróhoz képest. Végezetül nagy kérdés az is, hogy a második negyedévi alacsony, mindössze 1,4 százalékos GDP-növekedés mennyiben befolyásolja a monetáris tanács döntését. A részletes GDP-adatok csak szeptember elején jelennek meg, így addig a testület tagjai is csak tapogatózhatnak arra keresve a választ, milyen arányban felelősek az egyes tényezők a nem várt mértékű lassulásért.

A Fed beavatkozott

Az amerikai Fed a napokban ismét likviditásjavító beavatkozásokat hajtott végre: ezúttal összesen 17,25 milliárd dollárt pumpált három külön banki művelettel a pénzpiacokra. Ez elemzők szerint az mutatja, hogy továbbra is konzervatív álláspontot foglal el a jelzálogpiaci válság kapcsán.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu