A francia államfő hétfőn Párizsban a francia nagykövetek éves konferenciáján májusi megválasztása óta első ízben vázolta külpolitikai elképzeléseit. "Azok közé tartozom, akik úgy vélik: nincs erős Franciaország Európa nélkül, s azok közé tartozom, akik úgy vélik: az Egyesült Államok és Franciaország közti barátság ugyanolyan fontos ma, mint az elmúlt két évszázadban" - jelentette ki Sarkozy. A francia elnök felvetette, hogy még az idén hozzák létre a "bölcsek bizottságát" 10-12 "nagyon magas rangú személyiségből", akik az Európai Unió távolabbi jövőjéről gondolkodnak, és jelentésüket még a 2009-es európai választások előtt közzéteszik. Nem zárta ki, hogy a következő hónapokban felújítják az EU és Törökország közötti csatlakozási tárgyalásokat, de megerősítette: ő továbbra is Ankara és az unió közötti "lehető legszorosabb társulás" híve.

Sarkozy utalt arra programbeszédében: Franciaország hamarosan kezdeményezi, hogy erősítsék meg az európai védelmet, amely független lenne a NATO-tól, de nem jelentene konkurenciát az atlanti szövetségnek. Ez utóbbit azonban meg kell újítani - mondta.

Az államfő a nemzetközi integrációs folyamatokról szólva kifejtette, hogy a világ legfejlettebb ipari országait és Oroszországot tömörítő G8-nak előbb-utóbb G13-má kell válnia, Kína, India, Mexikó, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság bevonásával. Ennek kapcsán felszólította Oroszországot, hogy mondjon le arról a "brutalitásról", ahogyan kijátssza olyan aduit, mint a földgáz és a kőolaj, ehelyett "pozitívan" járuljon hozzá a nemzetközi problémák megoldásához.

Sarkozy az Irakban állomásozó külföldi csapatok távozásának világos meghatározását követelte. Tragédiának nevezte az iraki helyzetet, emlékeztetve arra, hogy elődje, Jacques Chirac elnöksége idején Franciaország távol maradt a 2003. márciusi amerikai invázióval kezdődött konfliktustól. Úgy vélekedett, hogy Irakban csak politikai megoldás lehetséges, amelynek jegyében peremre szorítják a szélsőséges csoportokat, s végbemegy a nemzeti megbékélés folyamata. Mindehhez azonban a külföldi csapatok távozása szükséges, mert az érintett felek akkor tudják igazán felmérni saját felelősségüket és a nemzetek közössége, kezdve a térség országaival, akkor tud majd hasznosan tevékenykedni Irak érdekében. Erre Franciaország is kész - szögezte le a francia elnök. Egyúttal kiállt külügyminisztere, Bernard Kouchner mellett, aki bagdadi látogatása után a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjúban kijelentette: Núri al-Máliki iraki kormányfőnek le kell mondania. Kouchner hétfőn egy rádiónyilatkozatban közölte, hogy hajlandó a Máliki által követelt bocsánatkérésre.

A francia elnök Iránnal kapcsolatban megerősítette: Párizs híve annak, hogy nyissanak Teherán felé, amennyiben az iszlám köztársaság tiszteletben tartja kötelezettségeit nukleáris téren. Sarkozy ismét elfogadhatatlannak nevezte, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Éppen ezért Franciaország továbbra is eltökélt az egyre keményebb szankciók mellett, mert csak így lehet elkerülni "az iráni bomba vagy Irán bombázása" katasztrofális alternatíváját. Párbeszédet kell folytatni Szíriával is, ha Damaszkusz hajlandó támogatni egy, a libanoni politikai válságnak véget vető tervet - mondta.

Sarkozy bejelentette: kezdeményezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 25-én állam- vagy kormányfői szinten tanácskozzék az afrikai béke és biztonság kérdéseiről. Hangsúlyozta: Afrika továbbra is a francia külpolitika egyik prioritása és az EU együttműködési politikájának egyik tengelye. A dárfúri válságról szólva sürgette az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó erőit, hogy mielőbb foglalják el állásaikat a belháború dúlta szudáni tartományban.

MTI - fidesz.hu